A Magyar Operaénekesek Egyesülete a kiáltványban felszólítja tagságát, az intézményben alkalmazottként és hazai vendégművészként közreműködő énekeseket, illetve az alkotóművészi közösségeket, hogy emeljék fel szavukat az ember művelésére és gyógyítására szentelt intézmények elsorvasztása ellen. Mint leszögezik, az ország első számú dalszínházának énekművészi közössége példaértékű múltjával, tehetséggel betöltött jelenével és ígéretes utánpótlásával együtt a magyar nemzet kulturális közkincsét képezi.

"A Magyar Állami Operaháznak legyen magyar énekesi társulata. Legyenek olyan magyar művészei, akik a kölcsönös bizalom jegyében felelősen és megfelelő intézményi keretek között szolgálhatják a magyar kultúra további felvirágoztatását. Azok a kísérletek, amelyek a magánénekesek megszüntetését célozzák, az operakultúrának azt a fájó pontját is érinteni fogják, ami a hazai énekoktatással, majd később a felelős munkavállalással kapcsolatos kérdésekben nyilvánul meg" - fogalmazták meg a kiáltványban.

A demonstráción továbbá felolvasták az egyesület tagjai által feltett kérdéseket is. Ezek között szerepelt egy égetően fontos felvetés Ókovács Szilveszterhez, mely arra kérdezett rá, hogy a kormánybiztos a fenntartótól milyen biztosítékot kap az Operaház folyamatos működtetéséhez. Értesülésük szerint ugyanis a központi költségvetési támogatás éppen akkora összeggel, 1,8 milliárd forinttal csökken, amennyi a kormányhatározat szerint az Erkel Színház felújítására fordítható. Az egyesület tagjai tudni szeretnék, kényszeríti-e a fenntartó a Magyar Állami Operaházat arra, hogy jelentősen csökkentse a művészeti dolgozók létszámát, és javasolják az eddigi operaházi átvilágítások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Mint írták, a költségvetési támogatás várható csökkentése miatt "egy vészforgatókönyv kidolgozásához nélkülözhetetlen az operaház művészeti dolgozóinak tapasztalata".

"Szükséges társulatunkból kinevezni egy koordinátor-főrendezőt és egy művészeti tanácsot, hogy a produkciós költségeket töredékére lehessen zsugorítani, és ennek alárendelni a műsortervet is, miközben az előadások száma, ezáltal a saját magunk által termelt bevétel növekedne" - fogalmaztak a kiáltvány szerkesztői. A Magyar Operaénekesek Egyesületét 2011 februárjában alapították. Céljai közé tartozik az érdekvédelmen túl a magyar zenei élet, az operajátszás hagyományainak megőrzése és fejlesztése is. A szervezet fellép a művészek hivatalos és társadalmi megbecsüléséért, a szakmára vonatkozó jogszabályok megalkotásában segítséget nyújt a jogalkotóknak és -alkalmazóknak.

Ókovács Szilveszter Magyar Operaénekesek Egyesületének demonstrációján elhangzottakra reagálva azt nyilatkozta, az Erkel Színház rekonstrukciójára fordított összeg teljesen külön kezelendő a Magyar Állami Operaház 2012-re előzetesen megkapott költségvetési tervétől. Mint fogalmazott: "Az utóbbi valóban messze elmarad a várakozásainktól, de folyamatosan egyeztetünk annak érdekében, hogy a tervezetben megjelölt összeg elérje a korábbi bázist. Az operaház alkalmazotti létszámának és a státuszainak kérdése nem választható el attól, hogy végül mekkora állami támogatásból gazdálkodhat az intézmény." A Magyar Operaénekesek Egyesületének javaslatára a kormánybiztos azt nyilatkozta, az Operaház örömmel lát minden, hatékonyságot célzó, jobbító szándékú kezdeményezést, különösen, ha azok a társulattól erednek, viszont nem világos számára, hogy egy koordinátor-főrendező kinevezése és egy új művészeti tanács létrehozása mennyiben szolgálná a költséghatékonyabb működést. Véleménye szerint ez inkább többletköltségeket és körülményesebb működést eredményezne. Az operaház ezért szeretné megismerni az elképzelést támogató konkrét konstrukciókat és számításokat. A dalszínház vezetése ugyanakkor leszögezi - fűzte hozzá -, hogy a társulattal - köztük az operaénekesekkel - folytatandó párbeszéd nem jelentheti a felelősség és azzal együtt a vezetési jog átengedését.

A Magyar Operaénekesek Egyesületének december 13-ai kiáltványa:

Kritikus időket él Európa, nemzetünk és a művésztársadalom. Most, amikor a fenntartható fejlődés manővereinek hálójában a mindennapi lét fenntartásának erkölcsi és emberi kérdései maradnak megválaszolatlanul, minden művészi alkotóközösségnek meg kell szólalni. A válság oka a pénztelenség. A pénztelenség oka pedig a válság. Lehet, hogy mégis nyereségesek döntenek életünk fölött? A kultúra, művészet, az oktatás és az egészségügy az intenzív osztályra került, de ott is csak addig élhet, amíg vagyont és kényelmet nem veszélyeztet. Létező az lesz, akinek létezése kifizetődik. A Magyar Operaénekesek Egyesülete felszólítja tagságát, az Operaházban alkalmazottként, és hazai vendégművészként közreműködő énekeseket, illetve az alkotóművészi közösségeket, hogy emeljék fel szavukat az ember művelésére és gyógyítására szentelt intézmények elsorvasztása ellen. A Magyar Operaénekesek Egyesülete leszögezi, hogy a Magyar Állami Operaháznak a kárpát-medencei magyarság első számú dalszínházának énekművészi közössége, példaértékű múltjával, tehetséggel betöltött jelenével és ígéretes utánpótlásával együtt a magyar nemzet kulturális közkincsét képezi. Mindaz aki eme vagyon szétszórását, a társulat felszámolását, művészi műhelyeinek lebontását tervezi, illetve ennek végrehajtásában segédkezik, súlyos bűnt követ el, és lelkiismereti felelősséggel tartozik önmaga és embertársai előtt. A Magyar Operaénekesek Egyesülete kijelenti, hogy a Magyar Állami Operaház énekeseinek elsőrendű felelőssége van a magyar operajátszás jelenének és jövőjének mindenkori, naprakész meghatározásában. Kérjük a Magyar Állami Operaház vezetését, hogy befolyását latba vetve, megbízatásával élve minden erejével óvja meg a társulatot az egzisztenciális ellehetetlenülés, és az emberi méltánytalanság mindennemű formájától, és kezdjen alkotó, megoldáskereső párbeszédet a Magyar Operaénekesek Egyesületének választott képviseletével a magyar operajátszás országos helyzetéről és jövőjéről. Köszönettel: a Magyar Operaénekesek Egyesülete elnöksége.