Zenés színház

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

2023.01.17. 12:05
Ajánlom
Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A 175 évvel ezelőtti, sorsfordító történelmi eseményekre emlékezve a Budapesti Operettszínház – amely idén ünnepli fennállásának centenáriumát – márciustól műsorára tűzi ezt a máig töretlen népszerűségnek örvendő művet, Homonnay Zsolt rendezésében. A készülő előadás látványvilágáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.
TuriErzsebet-115541.jpg

Túri Erzsébet (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Egy díszletterv megalkotásakor, gondolom, sok mindent szem előtt kell tartani, és a művészi cél elérését olykor megnehezítik a gyakorlati szempontok.

Túri Erzsébet: Való igaz, hogy egy díszlettervnek nem csupán művészi szempontokat figyelembe véve kell helyesnek lennie, hanem működnie is kell az adott színpadon. Egyrészt lényeges szempont a használhatóság, másrészt pedig igazodnia kell a rendezői koncepcióhoz. De az alapok nálam mindig egy érzésből, belső indíttatásból születnek meg: először azokat az érzéseket és gondolatokat fordítom le képi nyelvre, amelyeket olvasáskor kiváltott belőlem a mű. Ha megszülettek ezek a hangulatok, megvan a darabhoz illő környezet, akkor a következő lépés, hogy ezeket a víziókat megpróbálom hozzáilleszteni az adott színpad adottságaihoz és a rendező elképzeléseihez.

Hogyan képzeljük el a rendezővel való egyeztetést? Mennyire tudod ilyenkor a saját érzéseidet, saját művészi mondanivalódat érvényre juttatni?

TE: Ha ismerem a rendezőt, és tudom, hogy mit szeret, akkor az ő szempontjait helyezem előtérbe. Ha ez nincs meg, akkor természetesen saját magamból indulok ki, és teljes egészében az én érzéseim alapján készítem el a vázlatokat. Persze ilyenkor is előfordul, hogy a rendező végül teljesen mást kér, mert nem tetszik neki az a vonal, nem egyeznek az elképzeléseink. Lényegében ez a folyamat szinte mindig más, hiszen minden előadás és minden rendező különbözik.

A most készülő, Mária főhadnagy című előadás díszletét milyen gondolatok és érzések ihlették?

TE: Ebben a darabban rengeteg kettősségre bukkanunk. Mária alakja is kettős, hiszen férfinak öltözve ér el olyan jelentős katonai sikereket, amiknek köszönhetően főhadnaggyá léptetik elő. Ugyanakkor a ruha alatt egy női lélek rejtőzik, aki képtelen egy márványpalotában gubbasztva, odaadó feleségként élni a mindennapjait.

A szíve parancsát követve a forradalmárok mellé áll, hogy kivívja a magyar szabadságot.

IMG_1720-115723.jpg

A Mária főhadnagy című előadás látványterve (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Emellett maga a kor és a helyszín, az Osztrák-Magyar Monarchia sajátos világa is teremt egy kettősséget. A történet Bécsben kezdődik, ott játszódik az első felvonás, míg a második Magyarországon, illetve Erdélyben. Az osztrák birodalomtól való elszakadás vágya megjelenik a díszletben is, amelynek az egyik fele a fehér korinthoszi márványoszlopokkal azt a bécsi világot idézi meg, ahonnan Mária megszökik, hogy csatlakozzon a magyar szabadságharchoz. A díszlet másik oldala – egy vörösben izzó fémvázrendszer, ami modernebb stílust képvisel – ezt a forradalmi hevületet szimbolizálja. Mindez azt is kifejezni hivatott, hogy az adott forradalmi helyzetben a régi, pompás márványvilág széthullik, és az építménynek csak a váza marad meg.

Az általad említett kettősség a színek és az anyagok kapcsán is megfigyelhető, hiszen a fehér márvány pompát, csillogást, gazdagságot, ugyanakkor ridegséget is sugároz, míg a tűzpiros vas a vérrel és a szenvedéllyel kapcsolatos asszociációkat teremt.

TE: Ez a szimbólumrendszer a rendező, Homonnay Zsolt alapkoncepciója volt. Úgy gondolta, hogy a bécsi helyszínt a víz, a magyar helyszínt pedig a tűz színei jellemezhetnék a legjobban.

Magyarország és Bécs, tűz és víz kerülnek egymással szembe. Ennek a két elemnek az összecsapása pedig egy hatalmas robbanást okoz.

Egy égi háborút, amelynek párhuzamaként a darabban egy földi háborút követhetünk nyomon. Képzőművészetileg ezt a díszleten látható villámvonal jeleníti meg, ami szétválasztja egymástól a fehér márvány és tűzpiros vas részt.

IMG_2006-115723.jpg

A Mária főhadnagy című előadás látványtervei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Hány helyszínt kellett megjeleníteni ebben a darabban?

TE: A darab összesen hét helyszínen játszódik, ami azért különleges, mert az operettek általában három helyszínesek. De Huszka ebben a műben több szempontból is szabadabban kezeli az operettműfaj hagyományait. Maga a történet sem teljesen fikció, nagyon sok minden valóban úgy történt, ahogy az a színpadon megjelenik. A főszereplő és a darab számos más szereplője is valós, hús-vér személyek voltak. Egy szó, mint száz:

abszolút nem sablonos operettel van dolgunk.

Krisztával éppen ezért már az első közös megbeszélésen megegyeztünk abban, hogy a modern megjelenés felé mozdulunk el, hiszen maga a mű is kilépett a saját korának a rendszeréből. Arról nem is beszélve, hogy Zsolthoz és az ő rendezői elképzeléseihez is illik ez a modern világ és ez a díszlet, ami elsősorban nem illusztrál, hanem olyan tereket képez, ahol le tudjuk bonyolítani a különböző helyszínek mozgásait. Persze sok mindent átemeltünk a régi világból – nekem is vannak például korinthoszi oszlopaim – de a megjelenés összességében véve dinamikus, modern és mai. Mindannyian fontosnak tartottuk, hogy napjainkból szemlélve tekintsünk vissza a múltra, ne pedig fordítva. A mából szemlélve mutatjuk meg ennek a történetnek a drámaiságát, és innen nézve értékeljük az eseményeket.

BerzsenyiKrisztina-115539.jpg

Berzsenyi Krisztina (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Hogyan jelenik meg a díszlet kapcsán említett kettősség a jelmezekben?

Berzsenyi Krisztina: Egyrészt a színek segítségével. A bécsi jelenetekben a hideg színek, főleg a kék és a zöld árnyalatok dominálnak majd. A bálban például mindenki zöld ruhát visel majd, még a magyarok is. Aztán később, amikor már élesen szétválik a két világ, a magyarokat meleg árnyalatú, vörös és narancssárga ruhákba öltöztetjük. Másrészt az anyagok és a formák kapcsán is megfigyelhető lesz ez a kettősség. Az akkori korra jellemző formavilágot gondoltuk újra úgy, hogy a magyarság ruhadarabjainak a jellegzetességei – köztük a huszárzsinórozások és a sujtásmotívumok – továbbra is felismerhetőek legyenek, de mind az anyagok, mind a szabás tekintetében ötvöztük egymással a modern és a klasszikus elemeket. Draskóczy Ádám egyik öltözete például egy hagyományos zsinórozással díszített tweedöltöny lesz. Ezeket a motívumokat és anyagokat nem használták együtt. Vagy ott vannak például a jurátusok, akik lázadó, vagány diákok voltak, ezért próbáltam őket úgy ábrázolni, hogy az mai szemmel nézve is vagány legyen. A csizmákkal és a kalapokkal finoman belecsempésztem a megjelenésükbe egy pici western vonalat.

Nagyon sok szereplő valós, ismert történelmi személyiség. Számukra is modern megjelenést terveztél?

BK: A közismert, emblematikus történelmi személyek – például Kossuth és Görgey – esetében jobban megőriztük azt a képet, ahogy a korabeli ábrázolások alapján legtöbbünk szeme előtt megjelennek: korhű, díszmagyar ruhákban, történelmi hűséggel ábrázolva. De mivel tényleg rengeteg egykor valóban létező személy szerepel a történetben, ezt minden esetben nem tehettük meg, hiszen akkor nem tudtuk volna elérni azt a célt, hogy egy nagyon is mai, modern látványvilágot alkossunk.

jelmez-120158.jpg

A Mária főhadnagy című előadás jelmeztervei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A férfiak jelmezei kapcsán már ejtettünk néhány szót az anyagokról. A női ruhák miből készülnek majd?

BK: Gyönyörű selyemtaft anyagokból. Az volt a célunk, hogy letisztult formavilágot teremtsünk, amelyben elsősorban nem a díszítés, hanem az anyag csodálatos minősége és a különleges szabásvonalak adják a ruhák eleganciáját. A másik fő cél az volt, hogy a jelmezek mai szemmel nézve is káprázatosak és frissek legyenek, és a közönségnek is jólessen rájuk nézni, miközben az akkori kor ruháinak a szépségét is megidézik.

Azt szerettem volna, ha a színpadon megjelenő ruhák többségét ma is szívesen hordanák a nézők, és a mai fiatalok is szépnek, olykor „vagánynak” tartanák őket.

Szívügyem, hogy megmutassam a magyarság ruházatának történelmi jellegzetességeit. Csodálatos öltözeteink voltak, tele olyan káprázatos motívumokkal, mint a huszárcsomók és a sújtások. Ezek a szimbolikus jelentéseik segítségével nemcsak fizikai, de spirituális, energetikai védelmet is adtak a viselőiknek. Nem lenne szabad hagynunk, hogy ezek a csodák feledésbe merüljenek.

Támogatott tartalom.

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

Kapcsolódó

Az Operettszínház eredeti verzióban mutatja be a Mária főhadnagyot

A férfiruhába bújt női forradalmár történetét a Magyar Operett Éve és az 1848-as események 175. évfordulója alkalmából állítják színpadra.

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Zenés színház videó

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Zenés színház hír

Áthelyezik a földrengésben megrongálódott színházépületből a pesarói Rossini Operafesztivál idei évre tervezett előadásait

Az opera-előadásokat a fesztivál által már korábban is használt sportcsarnokban, a Vitrifrigo Arénában rendezik meg, míg a koncertekre a város egy másik színházépületében kerül majd sor.
Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.