Zenés színház

Díszlettervezés a megfelelés határán

2016.04.13. 08:46
Ajánlom
Nincs olyan magyar néző, aki ne találkozott volna Erkel László Kentaur nevével valamelyik színlapon. Az egyik legkeresettebb díszlettervező főleg a zenés színház világában alkot, mi pedig következő, április 15-ei premierje, a Madách Színház Les Misérables – A nyomorultak című darabja kapcsán ültünk le beszélgetni.
Erkel László Kentaur

Erkel László Kentaur (Fotó/Forrás: Sárközy Marianna)

- A nyomorultak  rendkívül monumentális, térben és időben is szerteágazó mű. Mekkora kihívás a musical színpadra állítása egy díszlettervező számára?

A nyomorultak és a Miss Saigon a legbonyolultabbak a musicalirodalomban, utána jön a Vámpírok bálja és a WickedA nyomorultakat a Szegedi Szabadtéri óriási színpadára megtervezni hihetetlenül nehéz és hosszas munka volt: készítettünk egy óriási makettet, a színpad 1:25-ös mását, ezen zongorázgattunk majd' egy éven át. Mellette a Madách Színház modelljén is dolgoztunk, hogy lássuk, működni fog-e a koncepció kőszínházban is. A sötét, darkos stílus mindig is tradíciója volt a darabnak, de Szirtes Tamás rendezőnek az volt a kérése, hogy az új változat színes legyen, hozzuk vissza a meleg tónusokat, a klasszikus francia építészeti jellegeket, legyen kicsit realistább és emberközelibb a produkció. Ebben a döntésben biztos közrejátszott a musicalfilm 2012-es megjelenése is.

- A filmek látványvilágával ettől függetlenül is versenyeznie kell ma már a színházi világnak.

- Épp most arról írok egy disszertációt, hogy 20. század második felétől hogyan hatott a filmművészet technikai fejlődése a színházi szcenikára. A modern musicaljátszás olyan jellegű kihívásokat hozott be a díszlettervezésbe, ami már a megfelelés határán van. Kétszer annyi dal hangzik el egy előadásban, mint a klasszikus zenés művekben. A díszletek integrálják, szinte beszívják a nézőt. A nyomorultak az első ilyen darab volt, a kezdő tizenöt percben közel tizenöt helyszínen vagyunk. A mai színházi látványnak a multiplex mozikkal kell versenyre kelni, ez a haladás útja: ennek köszönhető, hogy például a vetítéstechnika is bekerült a színházi szcenikába.

- Ezt sokan nehezményezik. Lehetséges ma zenés darabhoz díszletet tervezni vetítés nélkül?

- Természetesen, én is dolgozom nélküle, A nyomorultakban sem ezen múlik a siker. Ezzel a látványelemmel egy plusz katarzislehetőséget nyújtunk a nézőnek. Viszont minden vizuális eszköz alá van vetve a műnek és a színésznek: az ő drámaiságukat, hitelességüket kell segíteni a megfelelő közeg megteremtésével, és azt kell elérni, hogy a történetmesélés minél szélesebb spektrumban, minél több érzékszervünkre hasson. A színházban valóban idegennek tűnik a mozi; A nyomorultakban sem vetítünk konkrét vászonra, megpróbáljuk inkább megeleveníteni a nem élő háttereket. Újdonság, hogy tüllre is vetítünk, ettől légies lesz a hatás, mert csak az áttetsző anyagon jelenik meg a kép, kevésbé telepszik rá a műre. Fontos, hogy az ilyen megoldás sose legyen öncélú, vigye előre a történetet, és vizuálisan narrálja azt, amit szavakkal nem tudunk elmesélni a színpadon.

A nyomorultak a a Szegedi Szabadtéri Játékokon - Miskovics Róbert, Solti Ádám, Nagy Balázs

A nyomorultak a a Szegedi Szabadtéri Játékokon - Miskovics Róbert, Solti Ádám, Nagy Balázs (Fotó/Forrás: Madách színház)

- Nyilván a zenés és a prózai darabokban ezek a hangsúlyok másfelé tolódnak.

Persze, van különbség, de ez olyan kaliberű, mintha Márairól és Ken Follettről beszélnénk: utóbbi szintén jó író, csak másképpen fogalmaz. A zenés színház az elmúlt huszonöt évben szinte felrobbant, gazdagabb látványvilágú, sűrűbb történetmesélésű, igazi összművészeti produktum lett. Prózai színházat is csinálok, igaz, kevesebbet: az másfajta élvezetet nyújt, és a látványigény is más, még inkább színészcentrikus. A független prózai színházban pedig döntő részt a rendezői koncepciótól függ az előadások vizualitása. Az elmúlt években nagyon izgalmas vizuális kísérletek folynak az alternatív színpadokon, a sokkal szűkösebb anyagi lehetőségeik ellenére sokszor előremutatóbbak, mint a kőszínházak – ezért is nagyra becsülöm őket. A pályám elején, még képzőművészként én is sok mindennel kísérleteztem, aminek később színházi tervezőként nagy hasznát láttam. Már főiskolásként több multimédiás performanszot csináltam. De aztán elég hamar beszippantott a mainstream, és az Asbóth utcai stúdiószínpadról egy év alatt a Vígszínház nagyszínpadán találtam magam a West Side Storyban.

Erkel László Kentaur

Erkel László Kentaur (Fotó/Forrás: Sárközy Marianna)

- A pályádon fontos mérföldkő volt Cameron Mackintosh producer is. Mit tanultál tő le?

- A kapcsolatunk a Szegedi Szabadtéri Játékokon kezdődött a Miss Saigonnal, amire ő eljött, és nagyon tetszett neki a munkám. Kihívott magához külföldre, és rengeteget terveztem neki. Úgy kezeltek, mint egy csodabogarat; pont az érdekelte bennem, hogy mi Kelet-Európában teljesen másképp gondolkozunk a színházról és a látványról; olyan eszközökkel dolgozunk, amit az angolszász színház már majd elfelejtett. Ők nagyon elmentek a látvány technika irányába. A vizualitás ridegebb és távolságtartó lett, nem volt annyira életszagú. Nálunk meg minden igazi; majdnem filmdíszletszerű elemekkel dolgozunk, kiszakítva a térből, ezt Cameron nagyon szerette.

- Mi az, amiben mi vehetünk példát ró luk?

- Többek között az, hogy óriási profizmussal, képzett musicalszínészekkel és a musicalrendezés sajátos metódusának szigorú követésével csinálnak zenés színházat. Ha viszont nem követik a tradíciót, akkor radikálisan ellene mennek: New Yorkban például mostanában óriási siker a Hamilton, amiben a színészek rappelnek; ráadásul az egyik alapítóatyáról szól. Off-Broadway előadásból egyik pillanatról a másikra sikerprodukció lett – ez olyan, mintha egy független előadás egyszer csak a Madách színpadára kerülne. Pedig ez is egy alternatív előadás – mégis lehetőséget kapott, hogy a szélesebb nagyközönség elé kerüljön. És megérdemelten, mert hihetetlen profizmussal énekelnek, táncolnak és játszanak benne a színészek, mintha az életük függne tőle.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Klasszikus

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Vizuál

Megnyílt az Antik and Art Budapest vásár és kiállítás

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői részvételével több mint 30 kiállító anyaga látható a Millenárison, köztük bútor, csillár, ékszer, festmény, grafika, numizmatika, óra, papír-régiség, porcelán és kerámia, ritkaság-szőnyegek, textíliák, vallási tárgyak.
Klasszikus

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Színház

Földrészeken átívelő Íliász maraton az Ódry Színpadon

Éjszakába nyúló Íliász-felolvasást tartanak az Ódry Színpadon pénteken. A mintegy 12 órásra tervezett esemény, ahhoz az 59 ország részvételével zajló világméretű Homérosz-olvasáshoz csatlakozik, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezésére szerveztek meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.