Zenés színház

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.

Hogyan álmodod meg egy előadás zenei világát? Mi az első lépés?

Legelső lépésként mindig a darabot olvasom el. Amíg nem fog meg a darab, addig nem vállalok el egy munkát sem. Következő lépésként van már egy vázlatos elképzelésem a mű zenei világáról, első körben általában a hangszerelésről gondolok valamit, amit aztán összevetünk a rendező koncepciójával. Ezután sok-sok beszélgetés, e-mail, SMS, telefon és gubbasztás következik a házi stúdiómban a rendezővel, a dramaturggal, a koreográfussal és a tervezővel közösen az olvasópróbáig. Aztán onnantól még inkább felpörögnek az események...

Akiralybeszedeolvaso-152944.jpg

Dobri Dániel (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Zenei vezetőként a dramaturggal és a rendezővel szoros együttműködésben kell lenned. Van, hogy „ellene mész” az elképzeléseiknek, vagy sikerül a magad ötlete felé billenteni a mérleget?

Hú, azt hiszem, hogy ebben évről-évre egyre dörzsöltebb vagyok, szerencsére korán kezdtem a szakmát. Mindig megpróbálom ilyen-olyan módon keresztülvinni az elképzeléseimet, aminek persze sokszor a legnagyobb akadálya a pénzhiány, de szerencsére, egy jó rendezőt és gazdasági igazgatót könnyen le lehet venni a lábáról egy ötletes és kidolgozott koncepcióval! Nekem zeneszerzőként vagy zenei vezetőként mindig fontos megértenem, hogy mi a rendező elképzelése, hiszen az én munkám így válik értelmezhetővé ugyanúgy, ahogy a darab egésze.

A színpadi és az alkalmazott zeneszerzés soha nem lehet öncélú, mindig valamilyen közös gondolatot és dramaturgiai irányt kell szolgálnia.

E nélkül nem lenne semmi kihívás a színpadi zeneszerzésben, rettentően unalmas lenne csak azt írni, amihez éppen kedvem van. Ezzel együtt, amikor azt érzem, hogy nekem van igazam egy szakmai kérdésben, amiről az alkotótársaim mást gondolnak – legyen az zenei vagy dramaturgiai probléma – mindig a végére járunk, és addig beszélgetünk, vitatkozunk, amíg közös nevezőre nem jutunk. Szerencsére, eddig csak intelligens és szakmailag is magasan képzett munkatársakkal hozott össze az élet... Remélem, ez így is marad!

A zene önálló életet él vagy segíti a megértést?

A zene a színpadon mindig valamihez képest van, vagy – ritkább esetben – a zenéhez alkalmazkodik a színpadi történés. Utóbbi leginkább az opera, a balett, esetleg a musical műfajában fordul elő. Számomra a nagy különbség a színpadi zene és a koncertzene között, hogy a színpadi zenénél a dramaturgia adott a szöveg által, de speciális érzékenységet igényel ennek a gyors, hatékony és eredeti értelmezése, és nagyon fontos, hogy erről elég világosan tudjunk kommunikálni a rendezővel, színészekkel, munkatársakkal. Ilyenkor egy olyan „szaknyelvet” kell alkalmazni a kommunikációban és a zenében is, ami eltér a hagyományos zenei szaknyelvtől. Koncertzenéim komponálásakor is próbálok a dramaturgia irányából gondolkodni, de ilyenkor nekem kell meghatároznom a történet mondanivalóját, zenei ívét, tehát valójában hasonlóan kell működnöm, mint egy drámaírónak, csak

én szavak nélkül mesélek el egy történetet.

Ha ez összejön, azt szerintem mindenki érzi és érti, nem szükséges hozzá zenésznek, szakembernek lenni. Ezeken a kérdéseken sokat gondolkodom mostanában, és fontosnak tartom, minél pontosabban megfogalmazni ezt a problémát szavakban és írásban is, ezért felvételiztem tavaly a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájába. Emellett szeptember óta Horváth Csaba és Rába Roland rendező és koreográfus osztályának tanítom a zenés tárgyakat, és nagyon sokat tanulok a hallgatóktól, amikor ezeket a kérdéseket boncolgatjuk...

DobriDaniel_KonyaMerlinRenata-152944.jpg

Dobri Dániel (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Az Amadeusban meghatározó elem a zene. A vonósnégyes mellett Szigeti Karina is színpadra áll. Miért döntöttetek – egyedülálló módon – egy operaénekes színpadi jelenléte mellett is?

Az előadás rendezője, Koltai M. Gábor szerencsére, nagyon igényes és érzékeny a zenére, így az operaénekesi jelenlétet már az első beszélgetésünkön eldöntöttük. Ő vetette fel az élő zenekar ötletét is, majd néhány hét ötletelés után a vonósnégyes felállás mellett döntöttem – szerencsére erről sem kellett győzködni Gábort – egész egyszerűen azért, mert ez a műfaj nagyon erős szimbolikával bír a zeneszerzésben és a zenetörténetben a mai napig. A vonósnégyes mai formája a bécsi klasszika időszakában, tehát Mozart korában fejlődött ki és nyerte el mai formáját, aztán Beethoven idejében már még nagyobb „divat” és elvárás volt kvartettet írni, a vonósnégyes az intellektualitás és a zeneszerzői igényesség szimbólumává vált. Nagyon nehéz műfaj, hiszen azonnal kiderülnek benne a technikai hiányosságok, a zenei dilettantizmus, mivel a négy homogén hangszerrel (két hegedű, brácsa, cselló) nem lehet elfedni a zenei hiányosságokat, azonnal, „lebukik”, ha valaki nem tud hangszerelni, nem érzi a zenei arányokat.

Természetesen, Mozart ebben is a kora legjobbja volt, ugyanúgy, mint a színpadi zenében, talán nem is tudnék több olyan szerzőt mondani, aki ennyire egységesen magas színvonalon alkotott minden műfajban.

Számomra Mozart az egyik legnagyobb színpadi szerző, a Don Giovannit, a Cosi fan tutte-t vagy a Figarót minden idők legjobb operáinak tartom, hihetetlenül modern színpadi és zenedramaturgiai gondolkodás jellemzi ezeket a remekműveket, ezért is tudnak a mai napig érvényesek maradni a világ nagy dalszínházainak modernizált Mozart-rendezései is, annyira sokrétű történetek ezek, hogy mindig lehet bennük újat találni, ugyanúgy, mint például Shakespeare drámáiban. Ez a frissesség jellemző Mozart koncertdarabjaira is, tehát ő az egyik tökéletes mintapéldája az előző kérdésre adott válaszomnak! Ezért az Amadeus „kiáltott” egy igazi operaénekesnő jelenléte és hangja után. A darab opera-betétei Blaskó Borbála koreográfiáival és Szigeti Karina hangjával szerintem olyan igényesek és összetettek, mint a világ nagy operaházainak Mozart-bemutatói, persze mindez sűrítve jelenik meg. Karinával évek óta dolgozom együtt, és nagyon jó barátok vagyunk, gyakran összejárunk vele és operaénekes párjával, Ódor Botonddal munkán kívül is. Legutóbb néhány hete voltak nálunk vacsorázni, amikor segítettek nekem egy készülő operám szólamait felénekelni egy zeneműpályázathoz, de Karina énekelte kamaradarabomat Rómában és Pozsonyban is.

3TAsnadiBence2-101321.jpg

Tasnádi Bence az Amadeus című előadásban (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Gazdasági okokból gyakran győz a gépzene,az alap az élőzene helyett. Miben nyújt más élményt az élőzene? Más a hatása? Az „audiális manipuláció”?

Nagyon jó a kérdés, órákat tudnék erről beszélni, hogy zenedramaturgiailag miben jelent mást egy élő zenei megszólalás, mint a „konzervzene”. Én nagyon sokszor ragaszkodom az élő zenekar használatához, talán ez az egyik „védjegyem”, hogy az esetek nagy részében ezt sikerül is kiharcolnom!  Persze más a helyzet, hogyha elektronikus zenét írok, de nagyon szeretem a két akusztikai megszólalást vegyíteni, mint ahogyan azt tettük az Amadeusban is. Gáborral hónapokig ültünk a szövegkönyv és a makett fölött, és „szöszöltünk” ezekkel a kérdésekkel, elképzelve, hogy hol megfelelőbb hatás az élőzene, hol a gépzene és az elektronika a darabban. Talán majd egyszer leírom ezt részletesen az Amadeussal kapcsolatban, és tartok róla egy kiselőadást!

A király beszédének zenei világa is a Te kezed műve. Ott milyen szempontok vezényeltek?

A király beszéde klasszikusabb értelemben vett kísérőzene volt, ennél a darabnál a rendezőtől, Hargitai Ivántól sok mindenben szabad kezet kaptam. Körülbelül nyolc éve dolgozunk együtt, elég jól ismerjük egymást, szóval közöttünk ez teljesen normális, félszavakból is értjük egymást. A darab kísérőzenéjét mindenképpen egy témára szerettem volna felfűzni, és olyan motívumot kerestem, ami eléggé brit, sőt, londoni hatást kelt. Azon a nyáron jártam először Londonban, amikor a darabbal dolgoztam, majd miután hazaértem, a menyasszonyom családjánál töltöttem a nyár hátralevő részét Szlovákiában. A nappalijukban van egy rettenetes ingaóra, ami minden órában a Big Ben dallamát játssza borzasztó hamisan (családi ereklyéről lévén szó, mégsem hajíthattam ki). Sokat szitkozódtam emiatt az óra miatt, idegesített, zavart a munkában, majd egyszer csak kitisztult a kép: erre a dallamra kell felépítenem a darab kísérőzenéjét... Innét már, ahogy Peter Shaffer is fogalmaz az Amadeusban, a többi csak „irkafirka”...

9F3A2025-153756.jpg

Fila Balázs, Mucsi Zoltán - A király beszéde (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / József Attila Színház)

Van kedvenc előadásod?

Vannak meghatározó előadások az életemben, ilyen volt például a 2013-as Lear király Bagó Bertalan rendezésében, Cserhalmi Györggyel a címszerepben, vagy a tavaly Rómában bemutatott kamaraoperám, a Theatrum Mortis, amelyet Horváth Csabával és Puskás Istvánnal közösen jegyzünk. Azt gondolom, hogy az Amadeus is meghatározó előadás az életemben, mert elég eredeti, de ennek ellenére organikus zenei koncepciót sikerült megvalósítanunk. Így ezt a darabot elsősorban nem zeneszerzői, hanem zenei vezetői sikernek könyvelem el.

A József Attila Színház október 29-én tűzi műsorra A király beszédét, amelynek zenei vezetője Dobri Dániel.

Támogatott tartalom.

Mozart és Salieri végzetes versengése a József Attila Színházban

Kapcsolódó

Mozart és Salieri végzetes versengése a József Attila Színházban

A József Attila Színház az utóbbi években új színt és hangot vitt repertoárjába. Peter Shaffer Amadeusa méltón csatlakozik a sorhoz.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Színház

Egy hónapra beköltözött a nagymamájához, előadást készített róla – interjú Göndör Lászlóval

Beköltözött a nagymamájához, aki 97 éves. Az unoka 35, és rendszeresen álmodott azzal, hogy lekési kettejük találkozását. Göndör László azt mondja, ritkán elégedett valamivel, de ezzel igen: a Nagymamával álmodtam című, STAFÉTA-pályázatos előadás december 5-én, 6-án, 8-án és a jövő évben is látható a Trafóban.
Színház

Hamletként áll színpadra Vecsei H. Miklós

December 3-án mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Shakespeare egyik legnépszerűbb királydrámáját, a Hamletet, melynek címszerepében Vecsei H. Miklós látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.
Zenés színház interjú

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Zenés színház hír

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.