Zenés színház

Dupla debütálás

2008.11.14. 00:00
Ajánlom
Nem mindennapi teljesítmény rendezőként pár nap különbséggel operapremier részesének lenni, Telihay Péterrel azonban megtörtént. November 8-án a Tháliában, 12-én pedig Szegeden, a Mezzo Operaversenyen volt bemutatója. INTERJÚ

Telihay Péter, kétszeres operarendező

Szinte összeegyeztethetetlennek tűnik térben és időben a két munka, s valószínűleg nem is jött volna össze, ha az Operaház nem alkalmazkodik, hiszen amikor Kovalik Balázs április elején felkérte Telihayt a Carmen "fiatalított" változatának a megrendezésére, ő akkor már hónapok óta a Mezzo Operaverseny szerződött rendezője volt. Ráadásul a gdanski operapremier (október 17.) alig előzte meg a budapestit (november 8.), ezért az itthoni próbákat már augusztusban elkezdték, s amikor a rendező Lengyelországba utazott, Ladányi Andrea koreográfus és Palcsó Sándor dolgozott tovább az énekesekkel.

- Nem mondható, hogy nincs zenés színházi múltja, hiszen a 90-es évek végén éppen Szegeden rendezte meg a Mágnás Miskát, operarendezéssel azonban most debütált. Váratlanul érték a felkérések?

- Régi vágyam volt operát rendezni, annak idején Szegeden (Telihay Péter 1996-1999 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezője volt - a szerk.) meg is kérdezte Pál Tamás, hogy lenne-e kedvem hozzá, de akkor nem került rá sor. Mivel színész nagyapám operát is énekelt a kolozsvári, majd a miskolci színházban, mondhatni zenei környezetben nőttem föl, sőt Brittent hamarabb kedveltem, mint Bizet zenéjét.

- Kinek a választása volt a Lukrécia meggyalázása, elvégre Európa színpadain nem éneklik túl gyakran?

- A gdanski operaház Britten Szentivánéji álom című operájára gondolt először, de mivel azt alig néhány éve játszották a verseny helyszínén, elvetettük. Helyette a Lukrécia meggyalázását ajánlották, ami meglepett, mert nem egy népszerű műről van szó, ám éppen ezért igen bátor vállalás egy olyan színház részéről, ahol évente két vagy három operabemutatót tartanak. A történet az ókorban játszódik a római-etruszk háború idején, s az előadások a tradíciót követve általában a cselekmény korában tartják a darabot. Csakhogy a mű a II. világháborúval kvadrál, hiszen Britten '46-ban írta, s ez a zenéből és a történetből is kihallható. Ez jelölte ki a rendezés fő irányát.

- Hogyan fogadták ezt a felfogást, illetve az időugrást a lengyelek?

- Soha nem volt még olyan nagy személyes sikerem, mint az ottani premieren, a közönség állva tapsolt. A kollégák is nagyon lelkesek voltak - több lengyel és németországi színházigazgató is jelen volt a bemutatón -, a beszélgetésekből leszűrt legérdekesebb tapasztalat az, hogy ők nagyon modernnek tartják a rendezésemet. A kortárs opera nem idegen számukra, de az operaműfaj színházként való felfogása, színházi eseményként való értelmezése - úgy tűnt - szokatlan. Első olvasatra egyébként valóban nem tűnt mozgalmasnak a darab, de amikor a munkatársaimmal, Zeke Edit jelmeztervezővel és Menczel Róbert díszlettervezővel beleástuk magunkat, rájöttünk, hogy ez egy izgalmas, krimiszerű történet, amit ki lehet mozdítani a látszólagos statikusságból.

- Hogy érezte magát nemzetközi környezetben?

- Az első pillanatban nagyon élveztem, aztán munka közben rájöttem, milyen nehéz egyszerre angolul és franciául gondolkodni. Kilenc náció találkozott a produkcióban, ráadásul a résztvevők nem azonos szinten beszélik a nyelvet, nem ugyanazt értik a szavakon, és ez félreértésekhez vezetett. Amikor erre rájöttem, azonnal tisztáztuk a művel és a munkával kapcsolatos kifejezések mindnyájunk számára azonos értelmét. Összességében nagyon fárasztó volt a munka épp a nemzetköziség miatt, utólag azonban azt gondolom, nagyon izgalmas helyzet volt.

- Az operaverseny végeredményére még várni kell, de az már tudható-e, hogy a budapesti CarmenCET beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket, magyarul: hogyan reagálnak rá a fiatalok?

- Erre még nem tudok válaszolni, illetve egyetlen példát tudok mondani: a hatéves fiam kétszer nézte meg a darabot, és azt mondta, ezután ő már csak olyan előadásokat akar megnézni, amiben nem beszélnek, csak énekelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Jazz/World

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.