Zenés színház

Ebben az országban semmire sem mész az igazmondással

Chicago – kritika
2018.07.09. 13:35
Ajánlom
Alföldi Róbert musicalrendezése Chicagóból Chicago-Külsőre száműz, ahol a művházban két lecsúszott, férjgyilkos hakniénekesnő az arcunkba tolja, hogy köszönik, hogy olyanná tettük ezt az országot, amilyen.

Az Átrium és a Kultúrbrigád koprodukciója messze került a Ebb-Fosse-szövegkönyvből, John Kander zenéjével készült revütől, még messzebb a Renée Zellwegerrel, Catherine Zeta-Jonesszal és Richard Gere-rel hódító filmadaptációtól. Hálistennek. Alfölditől nem is vártuk, hogy majd egy könnyed revüt rendez, amiben „a férfi azt kapta csak, mi járt”, a két nő ámokfutása után pedig csillogó színpadon búcsúznak a nézőktől.

Ebben az előadásban nyakig merülünk a korrupcióban, a szexuális kizsákmányolás, a gyilkosság, a manipuláció világában,

amelyben a pénznél legfeljebb csak az alantas ösztön a nagyobb úr. Ami hírnévre, pénzre, hatalomra irányul.

foto_lakatos_peter_1-114808.jpg

Huzella Júlia és Fekete Ernő az Átrium Chicago című előadásában (Fotó/Forrás: Lakatos Péter / Átrium)

A kiút legfeljebb az, amit egyedül a jámbor, lágyszívű, de naiv és ostoba Amos Hart (Mihályfi Balázs) csinál meg: kinyírja magát. De egyébként ez eszébe se jusson senkinek, hiszen a korrupció jó dolog, ha te jót teszel velem, én is jót teszek veled, bébi, ez a világ így működik. A jég hátán is megélő Velma Kelly (Parti Nóra) tudja ezt, és lassan Roxie Hart (Huzella Júlia) is megtanulja. Az élet Chicagóban - ahogy az előadásból kiderül - "szopás", de ez nem jelenti, hogy a szopás amúgy nem visz előre. Amúgy sem gyönyört jelent, hanem, ahogy Billy Flynn-nél, létszükségletet – jöhet nőtől, férfitól, mindegy (Fekete Ernő). És ha kellőképp magasra kerül az ember, már azt se kell csinálni, legfeljebb nyalni, de azt kedvtelésből, ahogy Morton Mama (Hernádi Judit). Itt semmi sem az, aminek látszik. Lehet, hogy a nőcinek szép a koloratúrája, de amúgy kilóg a lóláb – vagy a f**. És hiába ereszt az ember lánya ólmot a démon mellkasába, később más alakban, más bőrben úgyis felbukkan, hol segít, hol keresztbe tesz.

Hogy mi az előadás érdeme, azt hadd mondja el a rendező, Alföldi Róbert: „[az eredetit] nem tartom túl mély darabnak, de arra büszke vagyok, hogy a mi előadásunk bonyolult ügyekről beszél”. Oké, csalok, ezt Az Őrült Nők Ketrecéről mondta, de alapvetően ez a Chicago erénye is. Csöppet sem titkolja, hogy nekünk, a máról szól: célozgatnak stadionokra, a jelmezek, a díszlet (Kálmán Eszter, Tihanyi Ildi) hangulata balkáni, a koreográfiának magyar íze van (Vári Bertalan). Csakhogy a magyarokat amúgy senki sem érti, az ártatlan magyarságtól meg végképp távol kerültünk – őt a csángó dialektusban beszélő Hunyák (Fodor Annamária) képviseli, akit tényleg nem ért senki, ő sem tud beszélni másokkal, csak az ágyakat huzatolja ötven centért. Mint a Londonban porszívózó honfitársak. És szajkózza, hogy ártatlan - lehet, hogy tényleg az. Felakasztják. „Magyarok mindenhol vannak” – hangzik a színpadon, mi meg, magyarok, röhögünk a nézőtéren. Utalás a stadionokra. Utalás a migránsgyűlöletre, ezen csak röhögni lehet. Aztán az előadás végén a Szózat hangjaival búcsúznak tőlünk.

Hát igen, ez egy perverz világot mutató show volt, de hát lassan ott tartunk, hogy egy nemzeti ünnep sem normálisabb.

foto_lakatos_peter-114807.jpg

Hámor Ildikó az Átrium Chicago című előadásában (Fotó/Forrás: Lakatos Péter / Átrium)

Ez nem az a musical, ami azért készült, hogy púposodjon a stadionok oldala, amikor megtelik nézőkkel („na, azért az másik műfaj”), nem is a szórakoztató fajta, pedig szórakoztató. Csak kár, hogy állandóan kizökkent egy-két dolog. Parti Nóra erőtől, lendülettől duzzad Velma szerepében, karcos, mély hangja van. Huzella Júlia éneklése viszont annál több kívánnivalót hagy maga után – pedig mégiscsak főszerep lenne, amit alakít. Karaktere persze van, rendkívül magasnak tűnik a férfiak között, a néző egyből vágja, hogy ennek a csajnak nem ott kellene lenni, ahol van. De zenés darabot nem tud elvinni, és drámát sem mindig, mert csak ordít, ha érzelmi csúcspont van. Morton Mamát Hernádi Judit alakítja, a színésznő és a karaktere is ismerik már a dörgést a saját világukban. Hernádi esetében ez a színpad: a puszta megjelenésével érzem a jelenlétét a hátsó sorban is, ahol én ülök.

Fekete Ernő ügyvédjében a sorozatjunkie-k a Breaking Bad Saul Goodmanjére ismerhetnek, csak ez a fickó erősebben ül a nyeregben. Nem kell félnie semmitől, az esküdtek a zsebében, a bírók meghatódnak tőle, és semmi sem fontosabb, mint a védence ötezer dollárja. Bercsényi Pétert a transzvesztita Mary Sunshine szerepében elsősorban kiváló kontratenor énekesi teljesítményéért dicsérném. Mihályfi Balázs a szürke kisember, Amos – Andy? Eddy? – szerepében rendre ellopja a showt. Egy felszarvazott Chaplin. Van még egy karunk is: nők, férfiak, alacsonyak, magasabb, vékonyak, vastagabbak, fiatalok, idősebbek, izmosak és nem olyan izmosak vegyesen.

chicago_foto_szilvas_zoltan-114829.jpg

Női rabok az Átrium Chicago című előadásában (Fotó/Forrás: Szilvás Zoltán / Átrium)

A szövegkönyv amúgy lepipálja a Ponyvaregényt, nem számoltam, de saccra mondom: k**** sokat káromkodnak a színpadon. Mondjuk valószínűleg nem tennék, ha nem vihognának rajta annyian. De valamiért vihognak. Őszintén nem értem. Ez a kritika például lehet, hogy ki***** sok kattintást érne, többet mint így, hogy ezt a szót kicsillagoztam. De ki kell, mert az olvasók nem szeretik, ha így akarok hatást elérni. Bezzeg Alföldinek szabad. Pedig káromkodni én is tudok, meg elég hozzá szobafestőlétrára kapaszkodni, hogy az ember megtehesse, nem muszáj színpadra. (Tisztelet a szobafestőknek.) Kár, hogy a sok ****** meg a még több ***** teljesen funkciótlan Alföldi rendezésében.

Én a magam részéről unom.

Tehát. A végszó mégsem az igekötős szó. Hanem: ahogy a félénk, szórakozott konferanszié, Hámori Ildikó hangsúlyozza újra és újra: mi csak boldogok akarunk lenni. Csak az a bökkenő, hogy fogalmunk sincs, mi a boldogság. Lehet, hogy nem a korrupci-j-ó a boldogság, hiába az a jó. Az legfeljebb megkeményít.

Parti Nóra: „Nem hittem volna, hogy musicalben szerepelhetek”

Kapcsolódó

Parti Nóra: „Nem hittem volna, hogy musicalben szerepelhetek”

A félelem megeszi a lelket kisebb bravúrszerepei után Parti Nóra a férjgyilkosok „királynőjét”, Velma Kellyt formálja meg Alföldi Róbert készülő Chicago rendezésében az Átriumban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház hír

Ők az Operaház új örökös tagjai

Új örökös tagokat köszöntöttek, házi díjakat és ötven lemezt tartalmazó CD-gyűjteményt adtak át a magyar opera napja alkalmából szombaton a fővárosi Erkel Színházban.