Zenés színház

„Édesapám biztosan megtisztelve érezné magát” – beszélgetés Fodor Eszterrel

2022.05.27. 10:35
Ajánlom
Az erdőben élő kis törpének, Csipikének és barátainak történetei, melyeket Fodor Sándor erdélyi író vetett papírra, gyermekek és felnőttek generációit nevettették már meg, miközben számtalan tanulsággal is szolgálnak. A népszerű mesék a Coopera gondozásában ezúttal egy családi opera formájában feldolgozva születnek újjá. A készülő előadás kapcsán a szerző lányával, Fodor Eszterrel beszélgettünk, többek között arról, minek köszönhető, hogy ezek a mesék képesek egyszerre több generációt is megszólítani.

Mennyire látott bele abba, hogyan alkotott az édesapja, hogyan születtek meg a mesék?

Többnyire beszámolt a születőben lévő történetekről és arról, hogyan haladt az írással. Ha hosszabb terjedelmű volt a készülő mű, azt részletenként is felolvasta nekünk, így nyomon követhettük az írás folyamatát. Szerette kikérni édesanyám véleményét, és figyelt az észrevételeire. Többnyire meg is fogadta azokat.

És az önök véleményét is megkérdezte? A mesékkel kapcsolatban különösen fontosak lehettek a gyermeki reakciók, visszajelzések.

Lehettek olyan reakcióink és visszajelzéseink, amik hatással voltak édesapámra, de

konkrétan sosem hangzott el, hogy »Látom, ez tetszik nektek, akkor benne hagyom a szövegben«, vagy hogy »Jaj, ezen nem nevettetek? Pedig vicces, de akkor inkább kihúzom.«

Mi az, ami időtlen klasszikussá teszi a Csipike-meséket? Minek köszönhető, hogy egyszerre több generációt, ráadásul különböző korok embereit is képesek megszólítani?

Fodor_Sandor_2-080621.jpg

Fodor Sándor (Fotó/Forrás: Fodor Eszter / Coopera)

Azt hiszem, a kedvességben, a humorban és az ízes nyelvezetben rejlik a titok nyitja. Emellett az is nagy erény, hogy a történetek olyan gyakori és örök élethelyzeteket modelleznek le, melyek a legtöbbünk számára ismerősek lehetnek.

Ráadásul az összes szereplőnek mélyen emberi természete van, könnyen tudunk azonosulni velük és azzal, amit átélnek.

Mit taníthatnak a mai gyerekeknek ezek a történetek? Miért fontos, hogy megismerjék őket?

Éppen a fent említettek miatt. Az életben gyakran találkoznak majd ilyen és ehhez hasonló helyzetekkel, amelyekben déjà vu érzésük lehet gyerekként, sőt akár felnőttként is.

Mit gondol arról, hogy most opera formájában születik újra ez a mese?

Nem tagadom, hogy meglepődtem, de nagyon örültem is a hírnek.

Született bábelőadás, rádiójáték, színdarab, sőt zenés darab is a Csipike-mesékből, és egy-egy ilyen feldolgozás mindig izgalmas.

A dédunokákkal bezárólag az egész család nagy várakozással tekint a bemutató elé.

És van sejtése, hogy az édesapja hogyan vélekedne erről?

Biztosan nagyon örülne neki, megtisztelve érezné magát. Talán neki sem jutott eszébe, hogy Csipike egyszer az operaszínpadot is meghódítja!

Közel állt az édesapjához a zene, azon belül pedig az opera műfaja? Esetleg énekelt, vagy játszott valamilyen hangszeren?

Azt hiszem a színház volt a nagyobb szerelem az életében. De szeretett énekelni, és a kirándulásainkon sokat énekeltünk közösen. Igaz, nem operaáriákat, hanem népdalokat. Hangszeren ő nem játszott, az édesapja, idősebb Fodor Sándor viszont nagyon szépen hegedült.

Az ön életének mennyire része a zene és az opera?

Sajnos az operalátogatás kimaradt a gyerekkoromból és az életemből. Hangszeren sem játszom, a lányom viszont hegedül, és szépen énekel. Mindkettőt kedvtelésből űzi.

A mai gyerekeket és fiatalokat mennyire lehet megszólítani az opera műfaján keresztül? Eljuthat hozzájuk így az a mondandó, amit Csipike üzen számukra?

A színvonalas opera, mint minden művészet, szerintem megszólítja a fiatalok közül azokat, akik fogékonyak rá. Főleg akiket megtanítanak arra, hogyan váljanak befogadóvá, akiknek segítenek, hogy érteni és élvezni tudják a művészetet. Nem várható el egy gyerektől vagy akár fiataltól, hogy minden előkészítés, ráhangolás, háttérismeret nélkül képes legyen erre. Megfelelő fogódzkodókkal azonban mindenkinek örömet tud nyújtani egy festmény, egy szobor, vagy akár egy operai előadás. Emellett azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy

Csipike nem csak a gyerekeknek szól.

Mondanivalója, alaphelyzetei több réteg tartalommal bírnak, így a felnőttek is újra élvezhetik majd a történetet, ezúttal opera formájában.

A mű megírásához az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott támogatást a Petőfi Kulturális Ügynökségen keresztül.

További információ ide kattintva>>>

 

coopera-narancslogo-102039.jpg

Coopera (Fotó/Forrás: Coopera)

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Fodor Sándor (fotó/forrás: Fodor Eszter / Coopera)

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Kapcsolódó

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

„A világirodalom nagy alkotásai egyszerre szólítják meg a gyerekeket és a felnőtteket” – interjú Murányi Sándor Olivérrel

Erdélyben alig akad gyermek, aki ne ismerné Csipikét, a törpét. A Fodor Sándor író által megalkotott olykor zsémbes, de a hibáiból tanulni képes, erdőben élő kis teremtmény szórakoztató és tanulságos történeteiből most a Coopera szervezésben egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül, amely kapcsán a librettó egyik szerzőjével, Murányi Sándor Olivér íróval beszélgettünk.

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Szüts Apor: „Nem kellene mindenáron ragaszkodnunk az opera régi dogmáihoz”

Az erdőben élő kis törpét, Csipikét könnyedén szívünkbe zárhatjuk. Ez a nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező, olykor zsémbes és fontoskodó, de jószándékú kis teremtmény, akit Fodor Sándor író alkotott meg, szórakoztató és tanulságos kalandok sorát éli át, melyekből a Coopera szárnyai alatt most egy minden generáció számára műélvezetet kínáló ifjúsági opera készül. Az előadás kapcsán a zeneszerzővel, Szüts Apor karmesterrel, a Virtuózok zenei vezetőjével beszélgettünk.

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

„Sok olyan játékos rész van a zenében és a szövegben, amire felfigyelnek a gyerekek is”

Olykor zsémbes, mindent és mindenkit irányítani akar, de mindig a segíteni vágyás vezérli. Ő Csipike, a Fodor Sándor által megálmodott kis törpe. A nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott mesehős tanulságos és szórakoztató kalandjai a Coopera gondozásában egy családi opera formájában öltenek új formát. A készülő mű kapcsán Bereczki Ágota dramaturggal, szövegíróval beszélgettünk többek közt arról, hogyan szólíthatók meg a gyermekek is az opera műfaján keresztül.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Színház

„Kételyek és kétségek visznek előre” – Beszélgetés Blaskó Péterrel

Hamarosan a Nemzeti Színházban is látható lesz Blaskó Péter „családi előadása”, a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán, amelyet lánya, Blaskó Borbála rendezett, és fia is szerepel a Bethlen Téri Színház produkciójában. A színművésszel ősztől Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámájában is találkozhatunk, Udvaros Dorottya oldalán.
Klasszikus

Új vizekre hajózhatunk a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Régi és új zene, különleges hangszeres művek és egész estés operaprodukciók, beavatókoncertek és kórushangversenyek várják a közönséget a 2022/23-as évadában a Nemzeti Filharmonikusok koncertjein.
Vizuál

Itt születik a zseni – Megnéztük Baz Luhrmann Elvis-filmjét

Ki volt Elvis? És miért lehet fontos nekünk, itt és most? Egyáltalán mit tudunk a Királyról – teszi fel a kérdést Baz Luhrmann rendező, aki hollywoodi szuperprodukcióban dolgozta fel Elvis Presley életét. A vibráló, feszítő, eksztatikus alkotást a nyár egyik legjobb filmjének tartjuk.
Vizuál

Last Minute kiállítások június utolsó hetére

Ezúttal olyan ritkaságszámba menő csoportos és egyéni tárlatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek ezen a héten még megnézhetők. A válogatásban szerepel vadonatúj kiállítótér rég nem látott művésszel, jól ismert galéria 24 kortárs művész munkáját bemutató tárlattal, valamint digitális művészeti triennálé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Súlyosan megsérült a Budapesti Operettszínház egyik táncosa a terézvárosi házomlásnál

Június 27-én, a reggeli órákban leomlott egy ház tetőszerkezete a 6. kerületi az Aradi utca és Jókai utca sarkán. A leeső szerkezeti elemek a Jókai utcára zuhantak, maguk alá temetve a Budapesti Operettszínház egyik táncművészét, aki éppen próbára tartott.
Zenés színház interjú

„A lelkem mélyén musicaltáncos vagyok” – interjú Kapitány Dorottyával

A balettkar oszlopos tagjaként Kapitány Dorottya az elmúlt években a Budapesti Operettszínház csaknem összes darabjában látható volt, tavasszal pedig egészen új szerepben próbálhatta ki magát: a Jekyll és Hyde koreográfus-asszisztensi feladatait látta el. Az indulásról, a háttérben zajló folyamatokról és az új feladatkörről is beszélgettünk.
Zenés színház hír

Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is a Magyar Állami Operaház kamaraművésze

Bár július folyamán még tartanak előadásokat, a Magyar Állami Operaház hagyományos évadzáró Csillagóra-gáláján kamaraművészi és más rangos díjakkal tüntette ki munkatársait.
Zenés színház ajánló

Julien király színpadra lép a Pesti Magyar Színházban

A Pesti Magyar Színház új évadának első premierjét, a Madagaszkárt Gémes Antos rendezi, zenei vezetője pedig Szemenyei János.
Zenés színház interjú

„Ez lesz a mi Képzelt riportunk” – Csorba Lóránt, a 80 nap alatt a Föld körül zenei munkálatairól

Verne Gyula klasszikusából, a 80 nap alatt a Föld körül című regényből készül a TRIP legújabb koncertszínházi előadása, melynek premierjét a Városmajori Szabadtéri Színpadon augusztus 18-án tartják. Csorba Lóránttal a színházi zeneszerzés kihívásairól és a „Make Love, Not War” eszményéről is beszélgettünk.