Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó titkai – Kocsár Balázs

2009.11.04. 12:57
Ajánlom
A 2009-es Operaverseny és Fesztivál a MEZZO Televízióval Roberto Alagna Egy halálraítélt utolsó napja című operájának ősbemutatójával kezdődött. Az előadás után az est karmesterét, Kocsár Balázst kérdeztük a darabról.

- Mint az ősbemutató karmestere, Ön egyike azoknak, aki legjobban ismeri belülről a darabot. Milyen David Alagna zenéje?

- Közismert, hogy a zeneszerzőként és operarendezőként is tevékenykedő szerző művészcsaládba született. Testvére, Roberto Alagna napjaink egyik legnagyobb tenorja - a vezető tenor szerep egyértelműen neki íródott. Ebből fakad, hogy a Halálraítélt minden énekes szólama úgy van megírva, hogy jó legyen énekelni. Roberto Alagna zenéje a legnemesebb bel canto hagyományokra épül - és itt nem arra kell gondolni, hogy Bellini-áriákat írt volna. Olyan módon vezeti az énekszólamokat, hogy azokat jó elénekelni, és egyúttal alkalmasak arra, hogy kifejezők legyenek, és erős érzelmeket tudjanak tolmácsolni. Azt hiszem, ez a legfontosabb ebben a darabban. Ezzel együtt kortárs muzsikáról van szó, de nem a modern zenének abban a pejoratív értelmében, amikor a mindenképpen újat kereső és polgárpukkasztó műveket értjük alatta. A Halálraítélt mai zene, de mégis harmóniák, melódiák szólnak, áriákat hallhatunk. Arra, aki először találkozik David Alagna operájával, nagyon is tud hatni. A darab - a rendezéssel együtt - el tudja érni azt a fajta drámai hatást, amit a szerző szeretett volna elérni, és ez a legfontosabb. Biztos, hogy nagyon sok köze van Puccini, Giordano, Leoncavallo zenéjéhez...

- ...de a francia operákhoz is. Hiszen amellett, hogy francia nyelvű a librettó, helyenként kifejezetten franciás a zene is.

- Valóban. Maga a franciásság a franciául való éneklésből fakad, hasonlóan, mint az orosz vagy a német nyelvű operáknál. A Halálraítéltben franciás a jellegzetes bensőségesség, nüanszokkal telítettség - és másfelől a harsányság, az erős érzelmi kitörések.  (Ezeket próbáltuk a zenekarral is így megformálni.) Kétségkívül nem egy idillikus Mozart-zenéről van szó, másfelől ez egy olyan opera - és azt gondolom, itt Szegeden sikerült jól megoldani - amelynek a végén a néző valamit kap, magával viszi és elgondolkodik rajta.

 

- Befolyásolta a szegedi előadást a Halálraítélt Deutsche Gramofonnál megjelent CD-felvétele, illetve Roberto Alagna személyes jelenléte, vagy szabad kezet kapott?

- Az említett CD-felvétel a darab keletkezése után nem sokkal rögzített koncertváltozat - akkor sok mindenre egyáltalán nem volt lehetőség. A darab ugyanis nem koncertkörülmények közé íródott, hiszen olyan drámai időkkel van tele (ami alatt a szerző elgondol egy színpadi cselekményfolyamatot), amik értelemszerűen kitarthatatlanok a koncertteremben.  Ennek megfelelően az akkori karmester (Michel Plasson - a szerk.) ezzel nem is tudott úgy számolni. Sajnálatos módon David Alagna most éppen Sevillában dolgozik, ma reggel szállt repülőre és érkezett Budapestre, holnap pedig már utazik is vissza. Örültem volna, ha többet van itt, de folyamatosan tartottuk a kapcsolatot ímélen és telefonon. Maximálisan szabad kezet adott, sőt. Ismervén engem, bízott benne, sőt, kifejezetten kért arra, hogy szabadon próbáljam használni a darabot, mert fontos, hogy megkapja a kellő értelmet, teret, időt. Azt gondolom, hogy ez ma este sikerült.

- Beilleszthető-e a Halálraítélt a mai magyarországi operarepertoárokba? Elképzelhetőnek tartja, hogy műsoron maradjon ebben vagy hasonló produkcióban?

- A debreceni Csokonai Színházban a közeljövőben néhány előadást mindenképpen meg fog érni. Ha sikeresnek bizonyul, próbáljuk majd tovább életben tartani. Természetesen azt remélni, hogy a Halálraítéltnek hatalmas magyar közönsége lenne, túlzás volna - de már most van érdeklődés a produkció iránt külföldről. És ezek nem holnapra, hanem holnaputánra szóló megkeresések. A színháznak pedig érdeke, hogy egy esetleges külföldi megmérettetés előtt újra elővegye a darabot. Örülni fogunk, ha az említett meghívásoknak ténylegesen eleget tehetünk, de ha máshol nem, Debrecenben biztosan többször fogjuk játszani.

David Alagnával készített interjúnkat erre a linkre kattintva találja meg.

A Halálraítélt utolsó napja 2009. november 4-én látható Szegeden, 6-án, 8-án és 10-én Debrecenben, valamint a Mezzo, illetve a Duna TV műsorán.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.