A hagyományokhoz híven idén is hat színház fogadta el az Opera meghívását. A mintaértékű gesztust Gulyás Dénes, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója így értékelte: „A tény, hogy a Primavera fesztivál él és működik, önmagában nagyszerű, hiszen minden alkalom, amikor egy társulat elmegy »otthonról«, kihívást jelent.
Ezek az erőpróbák pedig alakítják, érlelik a művészeket.”
A Primavera április 4-én a Kolozsvári Magyar Opera vendégszereplésével veszi kezdetét. Mozart Don Giovanni címűoperáját Selmeczi György rendezi, aki szerint „jellemzően húsz-huszonöt évenként alakul úgy egy társulat összetétele, hogy e mű szerepeit kiegyenlítetten ki lehet osztani. A kolozsvári együttesben most éppen minden figurára van alkalmas előadó. A cél egy jól »olvasható« előadás létrehozása volt, amely a kamarazenélés és a kamaradráma attitűdjeit helyezi a középpontba.” A Bartók–Pásztory-díjas muzsikus a kolozsvári intézmény megbízott művészeti vezetője, aki a produkció dirigense is egyben, az előadásban a társulatból Sándor Csaba, Sándor Árpád, Fülöp Tímea, Köpeczi Sándor, Barta Lóránt, Egyed Apollónia, Szilágyi János és Chiuariu Lívia működik közre.
Április 5-én a Győri Nemzeti Színház művészeié a színpad, akik Verdi Traviatáját hozzák el a fővárosba, két hónappal a bemutató után. Szűcs Gábor rendező rendkívül aktuálisnak tartja a szerelemről, megbocsátásról, társadalmi előítéletekről szóló történet, amelyet ezért napjaink díszletei között rendezett meg. A Silló István vezényletével játszott opera főbb szerepeit Lőrincz Judit, Turpinszky-Gippert Béla és Bede-Fazekas Csaba éneklik.
Április 6-án a Szegedi Nemzeti Színház társulatán a sor, akik szintén az olasz mester egyik darabját választották. A Toronykőy Attila színrevitelében látható Trubadúr-produkció azonban nem kíván elvonatkoztatni a történet alaphelyszínétől, az egyházi befolyás alatt álló középkori Spanyolországtól.
A trubadúrt a saját megírt korában, azaz a 15. században kell játszani, természetesen a mai színházi eszközök és a mai esztétikai érzet igényeinek megfelelően
– nyilatkozta a rendező. A zenekari árokban Pál Tamás dirigálja az együttest, míg a színpadon Kelemen Zoltánt, Nadia Cerchezt, Wiedemann Bernadettet, László Boldizsárt és Altorjay Tamást láthatja-hallhatja a közönség.
Április 7-én Erkel Bánk bánja csendül fel a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagjainak tolmácsolásában. Gemza Péter rendezésével a zenét kívánja szolgálni, míg a látványos külsőségek a történelmi kort idézik. A Szabó Sipos Máté által vezényelt produkció címszerepét a Liszt- és Kossuth-díjas Kiss B. Atilla formálja meg. Társai a színpadon többek között Rendes Ágnes, Wagner Lajos, Bódi Marianna, Balczó Péter, Jekl László és Cser Péter lesznek.
Április 8-án a Miskolci Nemzeti Színház Wagner A bolygó hollandi című operájával érkezik, amely mérföldkő a borsodi teátrum történetében, hiszen a Szegedi Szabadtéri Játékokkal való együttműködés eredményeként először mutatnak be darabot a német zeneszerzőtől. A rendező Szabó Máté, aki a semmibevetettség, a távolba merengés, a végtelen üresség és az eleven termékenység találkozását emelte ki a darabbal kapcsolatban. Az előadást, amelyet Kálmándy Mihály, Rácz István, Rálik Szilvia, László Boldizsár, Bódi Marianna és Böjte Sándor közreműködésével láthatnak a nézők, Cser Ádám, a teátrum zeneigazgatója dirigálja.
A Primavera rendezvénye április 9-én, a Pécsi Nemzeti Színház Macbeth-produkciójával zárul, amely szintén először szerepel a baranyai megyeszékhely teátrumának műsorán. A Gulyás Dénes által rendezett előadás a címszereplő skót nemes jellemtorzulására összpontosít, aki látomásainak megjelenítésében az animációs vetítés is szerepet kap. Verdi zenéje Oberfrank Péter vezényletével csendül fel, a főbb szerepeket pedig Bognár Szabolcs, Kiss András, Miksch Adrienn és Bergovecz Dávid alakítják az előadásban.
A szervezők reményei szerint a Primavera egyhetes sorozata idén is alkalmat ad arra, hogy az Erkel Színház a magyar nyelvű operajátszás találkozási pontjává váljon. Ahogy Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a 2013-as újranyitáskor kiemelte:
Az Erkel nem az Operáé, hanem az egész országé.
hírlevél
