Zenés színház

Egy jó kis alvás többet ér?

2010.09.22. 15:20
Ajánlom
Vannak olyan színházi premierek, amelyeknél a tapsrendbe szorul a legtöbb rendezői invenció. A Madách Színház Jézus Krisztus Szupersztárját kis túlzással besorolhatjuk ezek közé.

Természetesen eleve örömhírként (vö: evangélium) fogadtuk, hogy az Erzsébet körúti színház, amelynek repertoárjában, zenés színházi múltjában Andrew Lloyd Webber jelentős és becses szerző - bemutatja a remekműgyanús rockopera-klasszikust. Webber 1971 óta talán komponált a Szupersztárnál nagyobb sikerű darabot is, de jobbat aligha.

Szirtes Tamás igazgató-rendező az idei évadra tervezett nagy dobáshoz úgy fogott hozzá, hogy a magyar szöveget jegyző Miklós Tiborral újrafordíttatta a művet, az alkotók bevallása szerint mintegy 60-70 százalékban. Ez nem hozott hallványos minőségi változást. Mondjuk például Mária Magdolna eddig azt énekelte Jézusnak, hogy "Most egy jót aludni többet ér", ezúttal pedig azt, hogy "Egy jó kis alvás kell neked". Nem lettek frappánsabbak a megfogalmazások, ügyesebbek a rímek (alighanem listavezető az én - ...ném rímpár), és a prozódiai döccenők száma sem zuhant meredeken, legfeljebb áthelyeződtek a bukkanók.

Miközben megpróbáljuk túltenni magunkat Miklós Tibor fültörő mutatványain, a szemünk kezd eléhezni az előadás alatt. Lehet, hogy költségvetési szigorítás az oka, de a Madách utóbbi évadainak nagy sikerű, pazar kivitelű musicaljeihez képest ez a bemutató látványszegénynek mondható. Surranó vetítővásznak képezik a díszletet, ezekre telepített Rózsa István tervező mozgóképes sivatagot, palotát, falakat, várost, templomot. Már-már kínosan szegényesnek hat például a jeruzsálemi bevonulás jelenete, amelyben 25-30 táncos ropja Tihanyi Ákos lendületes koreográfiájára, pálmaágat lengetve, utána pedig a Jézusért rajongó további csoportos szereplőket odavetítik a hátsó falra. A tömegek be sem jönnek, sem az elején, sem a végén. (A mű ugyanis nyitányt és epilógust kínál fel a rendezőnek arra, hogy valami egyénit gondoljon a történetről, illetve köré. Szirtes Tamás megállt az első és legelhasználtabb ötletnél: színészek érkeznek az elején, a szemünk előtt öltik magukra jelmezüket, a befejező zenére pedig leveszik. Jé, színházban vagyunk! - csodálkozunk el ekkor. Ki hitte volna?)

A legtöbb jót a szereplőkről mondhatjuk el, akik közül nem egynek megvan a maga tartalmas Szupersztár-múltja. Kinek még a Rockszínházból (Sasvári Sándor), Csengeri Attilának Pécsről, másoknak pedig - Feke Páltól Serbán Attilán át Venyige Sándorig - a Musical Színház jó emlékezetű előadásából. Készséggel aláírjuk, hogy a Madách Szupersztár-produkciójának valamennyi fellépője az elvárható színvonalon teljesíti az énekesi feladatot - Szerednyey Béla kivételével, aki Heródesként szolgálja a publikumot. A rockopera partitúrája és a rendezői fantázia visszafogottsága keretek közé szorítja a szereplőket, mindazonáltal a játszók karakteréből adódó különbségek eltérő hangsúlyokhoz vezetnek.

Két szereposztást (szeptember 17., 19. - a szerk.) volt szerencsénk megtekinteni a háromból, s a legszebb emléket Feke Pál Jézusáról őrizzük, várhatóan huzamos ideig. Feke Krisztusa egyrészt festői jelenség. Másrészt vággyal és gyötrelemmel teli, szenvedő ember, aki magára vette mindannyiunk bűneit és kínjait. Ebben az értelemben globálisan megváltó, ellentétben Tóth Attilával, akinek láthatólag inkább csak atyjával, a teremtővel van dolga. Olyan durcássággal tud néha felnézni rá, az emeleti erkély irányába, mint a megbüntetett kisfiú, aki haragszik az apukájára. Feke alakítása érzelmekben és színészi eszközökben is gazdag, míg a Vikidál-iskolán (combozás, összeszorított száj, kemény tekintet) nevelkedett Tóth Attila inkább a személyisége nyers, kimunkálatlan erejét igyekszik hasznosítani.

A két Jézusnak két különböző alkatú Júdás jutott ellenfélül, ami igényelné, hogy a párosok más-más viszonyt érzékeltessenek, ám erre nem utalnak jelek. Úgyhogy legfeljebb magunkban gyanakodhatunk olyasmire, hogy ha Feke impozáns Jézus-figurája körül Serbán Attila kicsi, gyerekképű, dinamikus Júdása ugrabugrál némiképp hisztérikusan, akkor ez más drámai szembenállást (is) feltételezhet az árulás emberi motivációjaként, mint amikor Tóth Attila és Száraz Tamás között valamivel egyenrangúbb felek drámai küzdelmeként játszódnak le az események.

Polyák Lilla líraibb és ártatlanabb Mária Magdolna, Gallusz Nikolett a dögösebb. A Pilátusok közül nagyra értékeljük Venyige Sándorét jó kiállásáért, markáns hangjáért és szkeptikus vívódásáért. Posta Victor Pilátusának szép megrendüléséből és "náiv" rácsodálkozásából arra következtethetünk, hogy ő még nagyon kezdő helytartója lehet a Római Birodalomnak.

A szereplőgárdák további különbségeiről azok tudnának beszámolni, akik a színpadon táncolva és kisebb szólókat énekelve becsületes elánnal végigdolgozzák az előadást. Valószínűleg hosszú sikerszéria áll előttük.

2010. szeptember 17., 18., 19. 19:00 - Madách Színház

Jézus Krisztus Szupersztár

Zene: Andrew Lloyd Webber

Szöveg: Tim Rice

Fordította: Miklós Tibor

Rendező: Szirtes Tamás

Koreográfus: Tihanyi Ákos

Jelmeztervező: Rományi Nóra

Dramaturg: Zöldi Gergely

Díszlettervező: Rózsa István

Zenei munkatárs: Kocsák Tibor

Vezényel: Kocsák Tibor, Silló István, Zádori László

Jézus: Csengeri Attila / Feke Pál / Tóth Attila

Júdás: Serbán Attila / Száraz Tamás / Varga Lajos

Mária Magdolna: Balogh Anna / Gallusz Nikolett / Polyák Lilla

Pilátus: Posta Victor / Sasvári Sándor / Venyige Sándor

Heródes: Ádok Zoltán / Nagy Sándor / Szerednyey Béla

Kajafás: Csórics Balázs / Kőrösi András / Szvétek László

Annás: Arany Tamás / Klinga Péter / Pankotay Péter

Péter: Barát Attila / Merán Bálint / Nagy Balázs

Simon: Németh Gábor / Sánta László / Szentirmai Zsolt

Démon: Ladinek Judit / Molnár Szilvia / Váradi Viktória / Baranyai Annamária / Végvári Eszter / Wégner Judit

Pap/ Apostol: Bereczky G. Zoltán / Borbély Richárd / Ekanem Bálint Emota / Miskovics Róbert / Mizsei Viktor / Sándor Dávid

Feleség: Nyári Darinka / Ress Hajnalka

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.
Vizuál

Világszerte Bucsi Réka szerelmes filmjével kezdődik a Valentin nap

Két évvel ezelőtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs filmje, amelyet a Vimeo szerkesztői Valentin napi meglepetésként mától szabadon hozzáférhetővé tettek.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.
Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Zenés színház magazin

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház videó

Íme a Pavarotti-dokumentumfilm első rövid előzetese!

A Grammy-gála közben játszották le először Ron Howard új dokumentumfilmjének teaserét.
Zenés színház galéria

Így halad az Operaház felújítása - FOTÓK!

Habár már tudni lehet, hogy nem lesz kész idén, a „kiszivárgó” fotók alapján nagyon várjuk az Ybl-palota elkészültét.