Zenés színház

Egy jó kis alvás többet ér?

2010.09.22. 15:20
Ajánlom
Vannak olyan színházi premierek, amelyeknél a tapsrendbe szorul a legtöbb rendezői invenció. A Madách Színház Jézus Krisztus Szupersztárját kis túlzással besorolhatjuk ezek közé.

Természetesen eleve örömhírként (vö: evangélium) fogadtuk, hogy az Erzsébet körúti színház, amelynek repertoárjában, zenés színházi múltjában Andrew Lloyd Webber jelentős és becses szerző - bemutatja a remekműgyanús rockopera-klasszikust. Webber 1971 óta talán komponált a Szupersztárnál nagyobb sikerű darabot is, de jobbat aligha.

Szirtes Tamás igazgató-rendező az idei évadra tervezett nagy dobáshoz úgy fogott hozzá, hogy a magyar szöveget jegyző Miklós Tiborral újrafordíttatta a művet, az alkotók bevallása szerint mintegy 60-70 százalékban. Ez nem hozott hallványos minőségi változást. Mondjuk például Mária Magdolna eddig azt énekelte Jézusnak, hogy "Most egy jót aludni többet ér", ezúttal pedig azt, hogy "Egy jó kis alvás kell neked". Nem lettek frappánsabbak a megfogalmazások, ügyesebbek a rímek (alighanem listavezető az én - ...ném rímpár), és a prozódiai döccenők száma sem zuhant meredeken, legfeljebb áthelyeződtek a bukkanók.

Miközben megpróbáljuk túltenni magunkat Miklós Tibor fültörő mutatványain, a szemünk kezd eléhezni az előadás alatt. Lehet, hogy költségvetési szigorítás az oka, de a Madách utóbbi évadainak nagy sikerű, pazar kivitelű musicaljeihez képest ez a bemutató látványszegénynek mondható. Surranó vetítővásznak képezik a díszletet, ezekre telepített Rózsa István tervező mozgóképes sivatagot, palotát, falakat, várost, templomot. Már-már kínosan szegényesnek hat például a jeruzsálemi bevonulás jelenete, amelyben 25-30 táncos ropja Tihanyi Ákos lendületes koreográfiájára, pálmaágat lengetve, utána pedig a Jézusért rajongó további csoportos szereplőket odavetítik a hátsó falra. A tömegek be sem jönnek, sem az elején, sem a végén. (A mű ugyanis nyitányt és epilógust kínál fel a rendezőnek arra, hogy valami egyénit gondoljon a történetről, illetve köré. Szirtes Tamás megállt az első és legelhasználtabb ötletnél: színészek érkeznek az elején, a szemünk előtt öltik magukra jelmezüket, a befejező zenére pedig leveszik. Jé, színházban vagyunk! - csodálkozunk el ekkor. Ki hitte volna?)

A legtöbb jót a szereplőkről mondhatjuk el, akik közül nem egynek megvan a maga tartalmas Szupersztár-múltja. Kinek még a Rockszínházból (Sasvári Sándor), Csengeri Attilának Pécsről, másoknak pedig - Feke Páltól Serbán Attilán át Venyige Sándorig - a Musical Színház jó emlékezetű előadásából. Készséggel aláírjuk, hogy a Madách Szupersztár-produkciójának valamennyi fellépője az elvárható színvonalon teljesíti az énekesi feladatot - Szerednyey Béla kivételével, aki Heródesként szolgálja a publikumot. A rockopera partitúrája és a rendezői fantázia visszafogottsága keretek közé szorítja a szereplőket, mindazonáltal a játszók karakteréből adódó különbségek eltérő hangsúlyokhoz vezetnek.

Két szereposztást (szeptember 17., 19. - a szerk.) volt szerencsénk megtekinteni a háromból, s a legszebb emléket Feke Pál Jézusáról őrizzük, várhatóan huzamos ideig. Feke Krisztusa egyrészt festői jelenség. Másrészt vággyal és gyötrelemmel teli, szenvedő ember, aki magára vette mindannyiunk bűneit és kínjait. Ebben az értelemben globálisan megváltó, ellentétben Tóth Attilával, akinek láthatólag inkább csak atyjával, a teremtővel van dolga. Olyan durcássággal tud néha felnézni rá, az emeleti erkély irányába, mint a megbüntetett kisfiú, aki haragszik az apukájára. Feke alakítása érzelmekben és színészi eszközökben is gazdag, míg a Vikidál-iskolán (combozás, összeszorított száj, kemény tekintet) nevelkedett Tóth Attila inkább a személyisége nyers, kimunkálatlan erejét igyekszik hasznosítani.

A két Jézusnak két különböző alkatú Júdás jutott ellenfélül, ami igényelné, hogy a párosok más-más viszonyt érzékeltessenek, ám erre nem utalnak jelek. Úgyhogy legfeljebb magunkban gyanakodhatunk olyasmire, hogy ha Feke impozáns Jézus-figurája körül Serbán Attila kicsi, gyerekképű, dinamikus Júdása ugrabugrál némiképp hisztérikusan, akkor ez más drámai szembenállást (is) feltételezhet az árulás emberi motivációjaként, mint amikor Tóth Attila és Száraz Tamás között valamivel egyenrangúbb felek drámai küzdelmeként játszódnak le az események.

Polyák Lilla líraibb és ártatlanabb Mária Magdolna, Gallusz Nikolett a dögösebb. A Pilátusok közül nagyra értékeljük Venyige Sándorét jó kiállásáért, markáns hangjáért és szkeptikus vívódásáért. Posta Victor Pilátusának szép megrendüléséből és "náiv" rácsodálkozásából arra következtethetünk, hogy ő még nagyon kezdő helytartója lehet a Római Birodalomnak.

A szereplőgárdák további különbségeiről azok tudnának beszámolni, akik a színpadon táncolva és kisebb szólókat énekelve becsületes elánnal végigdolgozzák az előadást. Valószínűleg hosszú sikerszéria áll előttük.

2010. szeptember 17., 18., 19. 19:00 - Madách Színház

Jézus Krisztus Szupersztár

Zene: Andrew Lloyd Webber

Szöveg: Tim Rice

Fordította: Miklós Tibor

Rendező: Szirtes Tamás

Koreográfus: Tihanyi Ákos

Jelmeztervező: Rományi Nóra

Dramaturg: Zöldi Gergely

Díszlettervező: Rózsa István

Zenei munkatárs: Kocsák Tibor

Vezényel: Kocsák Tibor, Silló István, Zádori László

Jézus: Csengeri Attila / Feke Pál / Tóth Attila

Júdás: Serbán Attila / Száraz Tamás / Varga Lajos

Mária Magdolna: Balogh Anna / Gallusz Nikolett / Polyák Lilla

Pilátus: Posta Victor / Sasvári Sándor / Venyige Sándor

Heródes: Ádok Zoltán / Nagy Sándor / Szerednyey Béla

Kajafás: Csórics Balázs / Kőrösi András / Szvétek László

Annás: Arany Tamás / Klinga Péter / Pankotay Péter

Péter: Barát Attila / Merán Bálint / Nagy Balázs

Simon: Németh Gábor / Sánta László / Szentirmai Zsolt

Démon: Ladinek Judit / Molnár Szilvia / Váradi Viktória / Baranyai Annamária / Végvári Eszter / Wégner Judit

Pap/ Apostol: Bereczky G. Zoltán / Borbély Richárd / Ekanem Bálint Emota / Miskovics Róbert / Mizsei Viktor / Sándor Dávid

Feleség: Nyári Darinka / Ress Hajnalka

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Zenés színház hír

Londonban és Helsinkiben is bemutatják a Madách Színház két film-szín-játékát

Az Ady Endre és Karinthy Frigyes szerelmi életét feldolgozó alkotásokat a külföldi magyar kulturális intézetek támogatásával láthatják a nézők.