Zenés színház

„Egy király mindig annak örül, amit mástól elvehet”

2018.07.25. 16:20
Ajánlom
A Budapesti Nyári Fesztivál idei második nagy operabemutatója, a Rigoletto két előadására augusztus 3-án és 5-én kerül sor a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a címszerepben Giuseppe Altomare-val, a Mantovai herceg szerepében Arturo Chacón-Cruzzal, Gilda szerepében pedig Szemere Zitával.

A fenti konklúzó Victor Hugo A király mulat című drámájából, az erkölcstelen uralkodó tipikus alakját megrajzoló botrányműből származik, amely alapján Verdi Rigolettójának szövegkönyve készült. A tökéletesen gátlástalan hatalomvágyat és az alattvalói hitványságot megrajzoló Hugo darabnak már a párizsi ősbemutatója botrányba fulladt és a cenzúra azonnal tiltólistára tette. Az eset az 1830-as években történt. Verdi librettistája, Francesco Maria Piave húsz évvel ezután kapta kézhez a darabot, hogy átdolgozza a szövegkönyvét, de az éber cenzúra ismét lecsapott és az osztrák hatóságok az alábbi konkrét feltételekhez kötötték bemutatóját: A király helyett egy polgári személyt kellett a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen, házasságon kívüli szerelmet egyházi esküvővel kellett korrigálni, Gildának pedig békésebb halálnemet írtak elő.

A Rigoletto az operairodalom egyik alapműve,

magyarországi ősbemutatója 1852. december 18-án volt a Nemzeti Színházban,

azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte. 2010-ben operafilm is készült belőle Plácido Domingo címszereplésével. A felfelé hajbókoló, de mindenkibe belemaró Rigoletto 16. században játszódó emberi tragédiájának a bő 150 év alatt sokféle értelmezése és feldolgozása született, problematikáját az operarendezők változatos korokba helyezték és sokféle önkényt láttak bele világszerte. Alapkérdései és drámaisága azonban nem koptak meg. A hatalom jellemtorzító hatása, a szerelem és az önfeláldozás, a munka és a magánélet elválasztásának univerzális kérdései múlhatatlanok, akárcsak a Rigoletto mély drámaisága és magával ragadó zeneisége, ezért Szinetár Miklós és Harangi Mária rendezését az Operaház ma is műsoron tartja.

ChaconCruz_photo1_LenaKern-161651.jpg

Arturo Chacón-Cruz (Fotó/Forrás: Lena Kern / BNYF)

A komoly színészi és énekesi kvalitásokat igénylő előadás címszerepében a világhírű bariton, Giuseppe Altomare első ízben mutatkozik be a magyar közönségnek, a Mantovai herceg szerepében pedig az elmúlt évek legizgalmasabb tenorjaként számontartott mexikói Arturo Chacón-Cruzt üdvözölhetjük, akit utoljára néhány éve a Werther címszerepében láthatott a budapesti közönség. A Rigoletto három felvonásban, olasz nyelven csendül fel a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével, az előadás magyar felirattal látható, vezényel: Medveczky Ádám.

Jegyvásárlásért kattintson ide.

Fejléckép: Giuseppe Altomare (forrás: BNYF)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.