Zenés színház

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

2019.01.02. 09:35
Ajánlom
Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.

Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában megjelent cikk utánközlése.

Színházi sztorik

Abban, hogy az 1900-as évek elején Lehár Ferenc a katonazenekarával a bécsi szalonok kedvelt karmestere lett, nem kevés szerepe volt a bécsi társasági élet egyik vezéregyéniségének, az igencsak harcias Metternich Paulina hercegnőnek, aki még egy félmeztelen kardpárbajt is bevállalt csak azért, hogy eldöntsön egy vitás kérdést egy virágdekorációról. Az ellenfél a szintén művészetpártoló és ezek szerint férfias megoldásokat kedvelő Anastasia von Kielmannsegg grófnő volt. Az első vágás őt érte a karján, és ez a suhintás  pontot is tett kettejük vitájára.

A párbaj incidens idején Lehár éppen egy egyfelvonásos opera megírásával próbálkozott, de a siker elmaradt. Néhány évvel később viszont a hercegnő farsangi báljára megírja a Paulina–keringőt, és ezzel megnyílnak előtte a kapuk. Hamarosan bemutatják az első operettjét is, a Bécsi asszonyokat.

Luxemburg grófja

Luxemburg grófja (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak...  

A világsikert 1905-ben A víg özvegy című operettje hozza meg a zeneszerzőnek. Három évvel később pedig, amikor két librettót is kézhez kapott, a Luxemburg grófját a Theater an der Wien számára, és a Cigányszerelmet a Carl-Theaternek, lett egy kis gond a határidővel.  A színházban aggódtak, hogy a zeneszerző nem készül el a Luxemburg grófja kottáival – aminek a címe eredetileg Luxenburg grófja lett volna, de hát mindenki csak Luxemburgként emlegette, így lett végül is az n betűből m betű Lehár beleegyezésével – még kártérítés megfizetésével is megfenyegették, de erre végül nem került sor. A kották időben megérkeztek a színházhoz, igaz, ahogyan azt maga Lehár Ferenc bevallotta, alig néhány hét alatt írta meg ezt az operettjét, de a „gyors munka” is sikeres lett. 1909. november 12-én mutatták be, a kritika is jól fogadta. És egy év múlva, 1910-ben már Budapesten is ment a Luxemburg grófja a Király Színházban, Beöthy Lászlónak köszönhetően.

Az operett 200. előadását maga Lehár Ferenc vezényelte Budapesten, Sir Basil szerepében Rátkai Mártonnal.

Luxemburggrofja2BudapestiOperettszinhaz-155503.jpg

Szendi Szilvi és Kerényi Miklós Máté a Luxemburg grófja című előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter, Budapesti Operettszínház)

„Szívem szevet…” avagy hogyan lett a lalalázásból hehehe

Az 1910-es budapesti premier után több mint negyven évvel már a Nagymező utcában, az Operettszínházban készülnek a Luxemburg grófja bemutatójára. A próbarenden Sir Basil szerepe mellett Feleki Kamill neve áll, akit 18 évesen szerződtettek le anno a Király Színházhoz, és akiről a színház karmestere, Tihanyi Lajos már akkor lelkesen ezt nyilatkozta: „Ezt a gyereket úgy fogja estéről estére megtapsolni a közönség, mint Rátkai Mártont egykor, én mondom..."

A nagy meglepetés akkor éri Feleki Kamillt, amikor Rátkai Márton özvegye, Kalmár Rózsi nekiajándékozza a férje premieren használt Basil – jelmezét. A figura keresése közben jön még saját kezűleg némi kis szakáll, cicabajusz, két kis helyes kunkori frufru, az elmaradhatatlan monokli, és már készen is van az epekedő ősz gavallér. Azaz mégsem, mert a Kamillkának nem tetszik a „lalalázás” a refrénben, más kell ide, ezt így nem lehet, mondja: "Egy vén kecske nem kezd lalalázni, legyen inkább he hehe hehe..." Ami pedig a Szívem szeretet illeti, abból meg némi raccsolással Szívem szevet lesz, és ezzel Sir Basil megkezdi szerelmi hódítását, amit már a belépőjekor vastaps fogad, és hamarosan kiderül, miért is érkezett Párizsba.

Az Operett Magazin aktuális száma megvásárolható a Budapesti Operettszínházban.

Fejléckép: Fischl Mónika a Luxemburg grófja előadásában (fotó: Gordon Eszter, Budapesti Operettszínház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.