Zenés színház

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

2019.01.02. 09:35
Ajánlom
Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.

Az Operett Magazin 2018. szeptember-októberi számában megjelent cikk utánközlése.

Színházi sztorik

Abban, hogy az 1900-as évek elején Lehár Ferenc a katonazenekarával a bécsi szalonok kedvelt karmestere lett, nem kevés szerepe volt a bécsi társasági élet egyik vezéregyéniségének, az igencsak harcias Metternich Paulina hercegnőnek, aki még egy félmeztelen kardpárbajt is bevállalt csak azért, hogy eldöntsön egy vitás kérdést egy virágdekorációról. Az ellenfél a szintén művészetpártoló és ezek szerint férfias megoldásokat kedvelő Anastasia von Kielmannsegg grófnő volt. Az első vágás őt érte a karján, és ez a suhintás  pontot is tett kettejük vitájára.

A párbaj incidens idején Lehár éppen egy egyfelvonásos opera megírásával próbálkozott, de a siker elmaradt. Néhány évvel később viszont a hercegnő farsangi báljára megírja a Paulina–keringőt, és ezzel megnyílnak előtte a kapuk. Hamarosan bemutatják az első operettjét is, a Bécsi asszonyokat.

Luxemburg grófja

Luxemburg grófja (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Budapesti Operettszínház)

A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angèle-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak...  

A világsikert 1905-ben A víg özvegy című operettje hozza meg a zeneszerzőnek. Három évvel később pedig, amikor két librettót is kézhez kapott, a Luxemburg grófját a Theater an der Wien számára, és a Cigányszerelmet a Carl-Theaternek, lett egy kis gond a határidővel.  A színházban aggódtak, hogy a zeneszerző nem készül el a Luxemburg grófja kottáival – aminek a címe eredetileg Luxenburg grófja lett volna, de hát mindenki csak Luxemburgként emlegette, így lett végül is az n betűből m betű Lehár beleegyezésével – még kártérítés megfizetésével is megfenyegették, de erre végül nem került sor. A kották időben megérkeztek a színházhoz, igaz, ahogyan azt maga Lehár Ferenc bevallotta, alig néhány hét alatt írta meg ezt az operettjét, de a „gyors munka” is sikeres lett. 1909. november 12-én mutatták be, a kritika is jól fogadta. És egy év múlva, 1910-ben már Budapesten is ment a Luxemburg grófja a Király Színházban, Beöthy Lászlónak köszönhetően.

Az operett 200. előadását maga Lehár Ferenc vezényelte Budapesten, Sir Basil szerepében Rátkai Mártonnal.

Luxemburggrofja2BudapestiOperettszinhaz-155503.jpg

Szendi Szilvi és Kerényi Miklós Máté a Luxemburg grófja című előadásban (Fotó/Forrás: Gordon Eszter, Budapesti Operettszínház)

„Szívem szevet…” avagy hogyan lett a lalalázásból hehehe

Az 1910-es budapesti premier után több mint negyven évvel már a Nagymező utcában, az Operettszínházban készülnek a Luxemburg grófja bemutatójára. A próbarenden Sir Basil szerepe mellett Feleki Kamill neve áll, akit 18 évesen szerződtettek le anno a Király Színházhoz, és akiről a színház karmestere, Tihanyi Lajos már akkor lelkesen ezt nyilatkozta: „Ezt a gyereket úgy fogja estéről estére megtapsolni a közönség, mint Rátkai Mártont egykor, én mondom..."

A nagy meglepetés akkor éri Feleki Kamillt, amikor Rátkai Márton özvegye, Kalmár Rózsi nekiajándékozza a férje premieren használt Basil – jelmezét. A figura keresése közben jön még saját kezűleg némi kis szakáll, cicabajusz, két kis helyes kunkori frufru, az elmaradhatatlan monokli, és már készen is van az epekedő ősz gavallér. Azaz mégsem, mert a Kamillkának nem tetszik a „lalalázás” a refrénben, más kell ide, ezt így nem lehet, mondja: "Egy vén kecske nem kezd lalalázni, legyen inkább he hehe hehe..." Ami pedig a Szívem szeretet illeti, abból meg némi raccsolással Szívem szevet lesz, és ezzel Sir Basil megkezdi szerelmi hódítását, amit már a belépőjekor vastaps fogad, és hamarosan kiderül, miért is érkezett Párizsba.

Az Operett Magazin aktuális száma megvásárolható a Budapesti Operettszínházban.

Fejléckép: Fischl Mónika a Luxemburg grófja előadásában (fotó: Gordon Eszter, Budapesti Operettszínház)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Plusz

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Színház

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.
Zenés színház

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.