Zenés színház

Egy nyári éj mosolya - ősszel

2011.10.12. 08:00
Ajánlom
A Centrál Színház bemutatja Stephen Sondheim örökzöld musicaljét, az Egy nyári éj mosolyát. Legyen a Fidelio vendége az előadáson, amely a West Endet és a Broadway-t már meghódította!

Az előadás - Magyarországon szinte egyedülálló módon - a West Enden és a Broadway-n is nagy sikerrel játszott produkció replikaváltozata, rendezője pedig nem más, mint a világhírű Trevor Nunn. A hosszú szereplőválogatás eredményeként a szereposztás is rendkívüli, a főbb szerepekben Törőcsik Mari, Nagy-Kálózy Eszter, Kovács Patrícia, Gergely Róbert, Egyházi Géza, Szemenyei János, Ágoston Katalin, Balogh Anna és Patai Anna látható.

Az idén 81 éves Stephen Sondheim a huszadik századi zenés amerikai színház legfontosabb alakja. Pályája első jelentős sikerét a West Side Story dalszövegírójaként aratta, a hatvanas évektől kezdve már zeneszerzőként is dolgozott; műveit újszerű, szokatlan dramaturgiai megoldások, a musical műfajától látszólag idegen témák jellemzik. Írt darabot az amerikai történelem elnökgyilkosságairól (Assassins), morbid operettet egy tizenkilencedik századi tömeggyilkosról (Sweeney Todd), Grimm-mesehősökkel telezsúfolt poszt-freudi musical-látomást (Into the Woods), de feldolgozta Georges Seurat egyik főművét is (Sunday in the Park with George).

A Hugh Wheelerrel közösen jegyzett Egy nyári éj mosolya (A Little Night Music) című darabjának alapját Ingmar Bergman 1955-ös filmje szolgáltatta. Az 1973-as ősbemutató óta számos alkalommal felújították, a darab leghíresebb betétdalát, a Send In the Clowns-t  pedig Frank Sinatrától Barbra Streisandig minden jelentős előadó repertoárjának állandó része.

Az előadás rendezője, Trevor Nunn 1968 és 1986 között a Royal Shakespeare Company művészeti vezetője volt, később pedig a londoni Nemzeti Színház művészeti vezetője lett. Pályája során számtalan klasszikus darabot rendezett, köztük a teljes Shakespeare-életművet, de a zenés színházakban is jelentős sikereket ért el, ő volt például a Macskák vagy a Nyomorultak ősbemutatóinak rendezője. A sokszoros jelölés mellett háromszor nyerte el a Tony-díjat, háromszor az Olivier-díjat és háromszor a Drama Desk-díjat is.

Nunn először három éve állította színpadra a művet a Menier Chocolate Factoryban, mely a kortárs londoni színházi élet egyik legjobb nevű és legizgalmasabb helyszíne. A musical - a hatalmas siker révén - kinőtte a Chocolate Factory-t, így az előadás 2009-ben már a West End-i Garrick Theatre-ben volt látható, és még ugyanabban az évben a Broadway-n is bemutatták Cathrine Zeta-Jones és Angela Lansbury főszereplésével.

Az előadás szerelmese, Puskás Tamás egyik legnagyratörőbb terve volt, hogy az eredeti stáb állítsa a Centrál Színház színpadára a musicalt, így a magyar nézők ugyanazt a különleges élményt élhetik át, mint a New York-i vagy a Londoni közönség. Az Egy nyári éj mosolya sikerrel szerepelt már a 2011-es Keszthelyi Nyári Játékokon, októbertől pedig a Révay utcában látható. A Centrál Színház már eddig is jelentős sikereket aratott kamaramusicaljeivel (elég csak az Avenue Q-t, vagy a tavalyi évad szenzációját, a Bozsik Yvette által rendezett Cabaret című előadást említeni), Sondheim műve pedig remekül illeszkedik ebbe a sorba.

A történet a századfordulón játszódik, Svédországban. Desirée Armfeldt, a gyönyörű színésznő úgy érzi, hogy sok viharos esztendő után itt az ideje, hogy megállapodjon. Kiszemeltje nem más, mint hajdani szeretője, a sikeres ügyvéd, Fredrik Egerman. Van azonban egy kisebb bökkenő: időközben Fredrik elvett egy tizenkilenc éves lányt, aki még az esküvő után is megátalkodottan ragaszkodik szüzességéhez. Desirée furfangos tervet eszel ki: Szent Iván éjjelén meghívja a házaspárt édesanyja, a hajdani kurtizán kastélyába. Csakhogy ezen a bizonyos estén váratlanul beállít Desirée jelenlegi szeretője, egy dölyfös dragonyos, féltékenységtől tébolyult felesége társaságában és Fredrik fia, aki papnak készül, és titokban szerelmes ifjú mostohaanyjába. A fehér éjszakától és a vörös bortól megmámorosodott vendégek őrült szerelmi kergetőzésbe kezdenek....

Madame Armfeldtet az egyik legnagyobb magyar színésznő, Törőcsik Mari alakítja. Desirée szerepét külföldön olyan legendás színésznők játszották, mint Judy Dench, Elisabeth Taylor vagy Catherine Zeta-Jones; Budapesten Nagy-Kálózy Eszter tündököl majd a szerepben. Kislányát a Megasztárból megismert igen ifjú, ám annál tehetségesebb Patai Anna játssza. Charlotte grófnő szerepében a fiatal színészgeneráció egyik legkiemelkedőbb tálentuma, a fanyar humorú Kovács Patrícia látható, a népszerű színésznő, Balogh Anna pedig Petra szerepében lép fel. Az angol stáb nagy felfedezése volt Ágoston Katalin (Ann), aki egyedülállóan éteri énekhagjával mindenkit elbűvölt a meghallgatásokon. Hosszú szünet után újra zenés darab főszerepében látható Gergely Róbert (Fredrik), a Vámpírok bálja óta töretlen népszerűségű Egyházi Géza pedig végre humorát is megcsillogtathaja Carl-Magnusként, a hihetetlen muzikalítású Szemenyei János pedig Henrik szerepét játssza.

Kérdésünk: Melyik szakmai szervezet életműdíját vehette át szeptember végén Törőcsik Mari?

A helyesen válaszoló olvasóink közül ketten tekinthetik meg a Fidelio vendégeként az október 19-i előadást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Elhunyt Maurer Dóra

Életének 89. évében február 14-én hajnalban elhunyt Maurer Dóra, a Széchenyi Akadémia elnöke, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő – közölte az a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
Színház

90 éves lenne Sztankay István – fia, Sztankay Ádám beszélt róla a Hír13-nak

Sztankay Ádám újságírót a Hír13 kereste meg, édesapja, Sztankay István Kossuth-díjas színművész ugyanis február 14-én lenne 90 éves. A Nemzet Színésze, a József Attila Színház örökös tagja, a XIII. kerület díszpolgára 1936. február 14-én született, és 2014. szeptember 12-én hunyt el.
Vizuál

Három nagyszabású kiállítással ünnepel a 250 éves Albertina

Az Albertina-ról már sokat írtak, és mégis messze nem mondtak el még mindent. Mit nem ismerünk még a múzeum történetéből? Merre tart az Albertina? Ezek a kérdések vezetik végig a látogatókat az idei évfordulós programon.
Színház

Léner Péter: „Nem szigeten csinál az ember színházat, hanem konkrét helyen”

90. születésnapja alkalmából kérdezte a Hír13 a kerületi díszpolgárt, Léner Pétert. A Kossuth-díjas rendezőnek, színházigazgatónak pár napon belül megjelenik az ötödik kötete, amelyet Esztergályos Cecíliáról, Galambos Erzsiről, Halász Juditról írt.
Vizuál

Berlinben most a valóság a főszereplő

A berlini filmfesztivál idén többet árul el a világ állapotáról, mint bármely esti híradó. A 76. Berlinale filmes programját végignézve elég hamar kiderült, hogy a szemle 2026-ban sem csillogni szeretne, sokkal inkább a szerzői filmekre és az alkotások mondanivalójára helyezi a hangsúlyt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Közkívánatra újra játssza a Csoportterápiát a Veres 1 Színház

A nézői nyomásnak engedve, a Veres 1 Színház felújított formában tűzi ismét műsorra a kortárs magyar musicalirodalom egyik legsikeresebb darabját. A Csoportterápia március 18-tól, parádés szereposztással várja mindazokat, akik készen állnak egy sírva nevetős közös analízisre.
Zenés színház hír

Több mint tízezer oldalnyi Erkel-forrás vált online hozzáférhetővé

Szakmai együttműködést jelentett be az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Állami Operaház, egyúttal bemutatták Erkel Ferenc István király című operájának több mint tízezer oldalnyi online publikációját, amely szabadon hozzáférhetővé vált.
Zenés színház hír

Vörös Szilvia és Pasztircsák Polina is szerepel a Scala Ringjében

A két énekesnő koncerten énekelt már Milánó világhírű operaházában, ám színpadi szerepben mindketten A nibelung gyűrűje tetralógiában láthatók először a Scalában.
Zenés színház magazin

A jövőt ki ismeri? – Erkel István királyát rögzíti az OPERA

Ünnepi nyitódarabnak szánták, ám a reméltnél jóval huzamosabb keletkezéstörténet és küzdelmesebb sors jutott osztályrészül Erkel Ferenc utolsó operájának, az István királynak, amellyel hamarosan felfedezésértékű találkozásunk lehet.
Zenés színház magazin

Főnix a hóesésben

Nomen est omen – tartja a régi mondás, amelyre keresve sem találhatunk jobb példát, mint Velence operaháza. A Teatro La Fenice színpadára, azaz a Főnix névre keresztelt, és szó szerint hamvaiból – nem is egyszer – újjáépült dalszínházba érkezik 2026 elején a Magyar Nemzeti Balett, hogy A diótörő című produkcióval kápráztassa el a kifinomult közönséget.