A Budapesti Operettszínház évek óta újabb és újabb országokba viszi el a magyar operett hírét gáláival és vendégjátékaival. A 2017-ben bemutatott A víg özvegy című előadást február 21-23. között három alkalommal láthatja a közönség az építészeti remekműnek számító Dubai Operában, amely az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb városának egyik fő nevezetessége.
Az Operett társulata százharminc fős csapattal kezdte meg az előadás próbáit a hét elején. Szabó Máté rendezése arab nyelvterületen még sosem szerepelt, nemcsak Lehár Ferenc darabjának helyi premierje ez, de először lép fel magyar társulat is a 2016-ban átadott intézményben, amelynek szépsége a női főszerepet alakító Fischl Mónikát is lenyűgözte. „Sétáltunk egyet a ma esti előadás előtt, körbejártuk az operaház épületét, ami tényleg fantasztikus, olyan, mint egy üveghajó a nagy felhőkarcolók között. Kívülről sokkal kisebbnek tűnik, de ha belép az ember, magával ragadja a hatalmas belső tér. Olyan, mint egy sivatagi, csalóka látomás. Az akusztikája is fantasztikus, a leghalkabb suttogást is jól lehet hallani még az utolsó sorokban is.”
Az operaházak színpadán mindig az eredeti nyelven kell játszani a műveket, így az Operettszínház is a német változattal lép fel a Dubai Operában. „Ez a második rendezés, amiben szerepelek, nagyjából tíz éve már eljátszhattam a szerepet Béres Attila rendezésében, így a dalszövegeket már jól ismertem. Akkoriban is német nyelven turnéztunk az előadással, ahogy most is, de ennél az előadásnál a prózai részek szövege teljesen új, így ezeket újra meg kellett tanulnom németül” – meséli Fischl Mónika, aki Bordás Barbarával váltásban alakítja Glavári Hanna szerepét, amely különleges helyet foglal el a repertoárján. „Ez az egyik legkedvesebb szerepem, nagyon jó dalok tartoznak hozzá, amelyekről azt szokás mondani, hogy operai szintű kihívást jelentenek, de persze az operettet is ugyanazzal a klasszikus bel canto technikával kell énekelni, mint az operát, ebben tehát nincs különbség. A Vilja-dallal mindig nagy sikert szoktam aratni, nagyon várom, hogyan fogadja majd a dubaji közönség.”
Mellettük, bonvivánként Homonnay Zsolt látható mindhárom estén. Arról, hogy milyen más-más partnerrel színpadra lépni ugyanabban a szerepben, így nyilatkozott: „Igyekszünk személyes síkon játszani, hiteles emberábrázolással, sokat teszünk bele a saját személyiségünkből is, ezért aztán adódhatnak különbségek attól függően, hogy ki az aznap esti partnerem, hiszen ők is más-más személyiségek. Szabó Máté a próbák alatt direkt kérte, hogy meneküljünk a sablonoktól, és magunkon keresztül fogalmazzunk. Nagyon izgalmas, hogy akár egy veszekedés is mennyire más lehet emiatt estéről estére.”
Danilo megformálója arról is mesélt, hogy egyes pontokon változtatni kellett a rendezésen, hogy megfeleljenek a helyi előírásoknak. „Sok mindent nem lehet megmutatni itt, például nem jöhetek be a spiccesen, alkoholos üveggel a kezemben, és az is elképzelhetetlen, hogy egyszer csak szenvedélyes csókban forrjon össze férfi és nő a színpadon.” Az előadás rendezője, Szabó Máté úgy véli, ez azért lehet, mert alacsonyabban van a helyiek toleranciaküszöbe. „Itt már olyan gesztusok is nagy jelentőségűek lehetnek, amelyek nálunk megszokottak, például a férfi-nő érintkezések.
Ennek megfelelni izgalmas kihívást jelentett, egy fokkal nekünk is érzékenyebbé kellett válnunk.
A mostani a második alkalom, hogy magyar operett látogat az arab világba. Az ománi fővárosban, Muscatban már debütált Kálmán Imre Csárdáskirálynője, szintén az Operett társulatának előadásában. Lehár Ferenc darabja éles kritikát fogalmaz meg a férfi nemnek, középpontjában pedig egy erős nő áll, ami a férfiközpontú arab társadalom számára szokatlan témaválasztást jelenthet. „Volt bennünk némi szorongás azzal kapcsolatban, hogyan fogadják majd a történetet, és milyen reakciókat vált ki, de úgy tűnik, hogy ez olyasfajta dolog, mint a sivatagban az oázis: ritka és különleges, ezért kíváncsiak rá” – véli a rendező. „Azt persze nem mondom, hogy forradalmi a történet, és nem hiszem, hogy változásokat indítana el az arab társadalomban, de az biztos, hogy ritkán látott momentumokat mutatunk majd fel.”
„Kicsit tartok a szerepem fogadtatásától, hiszen ez egy piszok erős, okos nő, aki az ujjai köré csavarja a férfiakat, és nem tudom, erre hogyan reagál majd az itteni közönség” – jegyezte meg Fischl Mónika, akinek érdekes élménye volt egy róla írt cikkel kapcsolatban: „Tegnap megjelent velem egy interjú egy helyi újságban, aminél szerepel egy fénykép az előadásból. Az eredeti képen egy elég frivol jelmezben vagyok látható a táncoslányokkal, az újságban viszont ezt kisatírozták, így semmi nem látszik a testünkből. A színpadon viszont az eredeti jelmezekben léphetünk fel, úgyhogy kíváncsiam várom, milyenek lesznek a reakciók.”
Homonnay Zsolt szerint már-már egzotikusnak tűnhet A víg özvegy története az arab világban. „Ebben a darabban tulajdonképpen a nő az, aki uralkodik a férfiakon, akik odavannak érte és a pénzéért. Itt, Dubajban például nincs is olyan szempont, hogy egy nőért azért vesszenek meg, mert sok pénze van, ugyanis itt mindenkinek természetes a jólét. Ez egy nagyon férfiközpontú társadalom, és úgy tűnik, nagyon kíváncsiak egy ilyen fajta megközelítésre.”
A vendégjáték egyik különlegessége, hogy a társulatot erősíti a Virtuózok tehetségkutatóban megismert Ninh Long operaénekes is, aki a turné szervezőjétől, a Pentaton Koncert- és Művészügynökség felajánlásában, különdíjként nyerte el Rosillon szerepét Lehár Ferenc nagyoperettjében. Long ma este mutatkozik be első operett szerepében, és persze a dubaji színpadon is. „Ez egy jól bejáratott előadás, amihez egy kicsit nehéz volt vendégként becsatlakoznom, de mindenki kedves volt és sokat segített” – mondta el lapunknak az énekes, aki úgy véli, az operett műfajába csak az kirándulhat, aki az operában már megfelelt.
Lehár darabja majdnem olyan, mint egy opera, nagyon élvezem.
A Lőcsei Jenő koreográfiájával, Makláry László vezénylésével színpadra kerülő produkció az elmúlt két évben Triszetben és Gentben is meghódította már a közönséget. Az egyetlen hungarikummá nyilvánított színházi műfaj külföldi népszerűsége kapcsán Homonnay Zsolt megjegyezte: „Nagy különbség van az európai terület és az arab világ között, ezért izgatottan várom, milyen lesz a társulat és a hamisítatlan ungarische Wirtschaft fogadtatása.”
Fischl Mónika szerint a magyar operett abban különbözik a legjobban a német és osztrák játszási stílustól, hogy a magyarok sokkal temperamentumosabban játszanak. „Ezért mindig kihívás, hogy egy idegen országban, ahol nem ismerik ezt a műfajt, elfogadtassuk és megszerettessük az operettet. Ez a feladatunk!”