Zenés színház

Egy sárgarépa tart görbe tükröt nekünk – nagyszabású zenés előadásra készül a Budaörsi Latinovits Színház

2025.10.03. 10:15
Ajánlom
A többszörösen díjazott Liliom után újra Budaörsön rendez Kovalik Balázs, ezúttal Jacques Offenbach és Victorien Sardou nagyoperettjét, A RÉPAKIRÁLY-t állítja színpadra – a művet a színház apparátusához igazítva. Az előadásról, amelynek humorba fojtott társadalomkritikája kitűnően világít rá a különböző politikai rendszerek problémáira, már 1872-es, franciaországi bemutatója idején elismerően nyilatkoztak a kritikák. A RÉPAKIRÁLY bemutatója október 11-én lesz a Budaörsi Latinovits Színházban, az előadást magyar nyelven most először élvezhetik a nézők. Rosé szerepében Szaplonczay Máriát láthatja a közönség.

„Fennállásunk eddigi legnagyobb produkciójára készülünk, ilyen volumenű előadást még nem állítottak színpadra itt, Budaörsön.” – mondta A RÉPAKIRÁLY olvasópróbáján Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója.

A RÉPAKIRÁLY Budaörsön kerül először színre magyar nyelven, méghozzá Kovalik Balázs, Ari-Nagy Barbara, Závada Péter és Furák Péter átdolgozásában. A nagysikerű Liliom után Budaörsön másodszor rendező Kovalik a társulat egyik tagja, Spolarics Andrea javaslatára mélyedt el a műben, és meglátta a benne rejlő lehetőségeket. Ari-Nagy Barbara dramaturggal január óta dolgoztak azon, hogy érvényes, a Budaörsi Latinovits Színház színpadára alkalmas darab születhessen A répakirályból.

Offenbachhal foglalkozni azért is szerencsés dolog, mert kisebb színpadra és szereplőgárdára is adaptálhatók a darabjai

– árulta el a rendező, aki az olvasópróbán beszélt az eredeti mű monumentális voltáról, a már-már operai léptékű tömegjelenetekről, sőt egy korabeli magyar nyelvű kritikából is idézett. A darabot egyébként a francia bemutató után pár évvel, 1877-ben Magyarországon is játszották: a Gyapjú utcai Német Színházban tűzték műsorra több alkalommal, a kor legnevesebb német nyelvű budapesti lapja, a Neues Pester Journal pedig még egy hosszabb cikket is közölt róla.

0_IMG_0037-101712.jpg

Részlet A RÉPAKIRÁLY próbájából (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

„Ezek az operettek a kor kabaréi voltak, tele az akkori viszonyokra reflektáló aktualitásokkal. Azonban a humoros jelenetek – pont a jelenidejűségük miatt – mára már szinte használhatatlanná váltak, ezért ki kellett találnunk, hogy mi mozgatja a szálakat, mi az, amit el kell hagynunk ahhoz, hogy a mostani közönség számára is élvezhető legyen” – fűzte tovább a szót Kovalik Balázs.

Mint elmondta, nagyon kellett ügyelniük az arányokra, ugyanis fennállt a veszélye, hogy az újragondolt történet túlságosan „aktuálpolitizálódik”,

amitől könnyen megbicsaklik a szerkezet. Ari-Nagy Barbarával, Závada Péterrel és Furák Péterrel igyekeztek megtalálni azt a szűk mezsgyét, amely mentén úgy tudják átültetni a mába az akkori viszonyokat, hogy ne legyenek túl konkrétak, mégis sejthetőek legyenek az utalások.

Már az eredeti darab is rendkívül pimasz és bátor mind zeneileg, mind szövegében, ezt a „pofátlanságát” az új változatban is szerették volna megtartani az alkotók. A dalszövegeket Závada Péter jegyzi, aki a rá jellemző izgalmas nyelvi játékokkal értelmezte újra a kuplékat, melyek zeneileg egyfajta ritmusjátékok. A zenei adaptációt Furák Péter készítette, aki az előadás zenei vezetője is. A RÉPAKIRÁLY koreográfusa a budaörsi színházban már sokadik alkalommal dolgozó Bodor Johanna, munkáját Hunyadi Balázs koreográfus-asszisztens segíti. Az énekpróbák Berecz Bea énektanár irányításával már a nyár elején elkezdődtek, így a színészek mostanra már otthonosan mozognak az operettkuplék világában.

IMG_0056-101712.jpg

Részlet A RÉPAKIRÁLY próbájából (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Antal Csaba díszlettervező az operetthez a Budaörsi Latinovits Színház színpadára egy stilizált, ferde, elemelkedett teret álmodott meg, amelynek fóliarészei a vetítésekkel izgalmas látványvilágot teremtenek.

Ehhez kapcsolódnak Benedek Mari jelmezei, amelyek részben a mai trendekből inspirálódnak.

A leghangsúlyosabb és a legfőbb kiindulási pont a címszereplő, a Répakirály megfogalmazása volt, a többiek megjelenését hozzá igazítottam

– mondta a jelmeztervező, aki Kovalik Balázshoz hasonlóan szintén nem ismeretlen a budaörsi közönség számára, hiszen a Liliomban már találkozhattak a nézők az általa tervezett kosztümökkel. Most az operett könnyedségének filozófiáját és az előadás léptékét figyelembe véve alakította ki a figurák megjelenését, öltözékük színvilágát.

A RÉPAKIRÁLY-ban, amely a Budaörsi Latinovits Színház 2025/2026-os évadának első nagyszínpadi premierje lesz, Mertz Tibort láthatják a címszerepben a nézők. 24. Fridolint Sas Zoltán, Rosét Szaplonczay Mária, Kunigundát Szőts Orsi játssza majd. A további szereplők Böröndi Bence, Juhász Vince, Spolarics Andrea, Fröhlich Kristóf, Bregyán Péter, Bohoczki Sára, Chován Gábor, Ilyés Róbert, Bognár Anna, Gellért Dorottya és Kerek Dávid lesznek.

Az előadásról itt érhető el további információ. Jegyvásárlás ide kattintva. >>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Részlet A RÉPAKIRÁLY próbájából (fotó/forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Budaörsi Latinovits Színház

A Budaörsi Latinovits Színház az egyetlen olyan állandó, kőszínházi struktúrával üzemelő színház ma Magyarországon, amely nem megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található. A színháznak – amely 2013-ban vette fel a posztumusz Kossuth-díjas magyar színész, Latinovits Zoltán nevét – 2015 óta van saját társulata, jelenleg 14 állandó színművészt foglalkoztat.

A Budaörsi Latinovits Színház fontos küldetésének tartja, hogy a világirodalom klasszikus és kortárs remekművei mellett évadról évadra szerepeljen repertoárjában magyar színdarab is, ezzel hívva fel a közönség figyelmét a hazai alkotók munkáira, és egyszersmind így ösztönözve a szerzőket olyan újabb és újabb művek megírására, amelyek igazul reflektálnak korunk problémáira.

Az színház új időszámításában, vagyis az elmúlt évtizedben olyan neves alkotók fordultak meg Budaörsön, és térnek vissza ide rendezőként, mint Alföldi Róbert, Fehér Balázs Benő, Hegymegi Máté, Kovalik Balázs, Laboda Kornél, Máté Gábor, Mohácsi János, Novák Eszter, Ördög Tamás, Pelsőczy Réka, Polgár Csaba, ifj. Vidnyánszky Attila vagy Zsótér Sándor.

És olyan komoly kritikai és közönségsikert arató előadások születtek itt, mint az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Liliomfi, a Székely Csaba színdarabjából Alföldi Róbert által színpadra vitt Öröm és boldogság vagy Az igazság gyertyái, a Pelsőczy Réka által rendezett Születésnap és Vadászat, a Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte Beszélnünk kell Kevinről, a Wéber Anikó azonos című ifjúsági regényéből készült Az osztály vesztese vagy a számos rangos szakmai díjjal elismert LiliomKovalik Balázs első budaörsi rendezése Alföldi Róberttel a címszerepben.

www.latinovitsszinhaz.eu

Legolvasottabb

Zenés színház

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Színház

Nagy Viktor: „Szász János nálunk, Kaposváron tér vissza a magyar színpadi rendezéshez”

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója szerint az intézmény nemcsak szervezeti, hanem szemléleti átalakuláson is keresztülmegy. Nagy Viktor a Fideliónak árulta el: Szász János náluk rendez jövőre, ami szintén fontos mérföldkő a színház életében.
Színház

„Nagy Ervin kincset örökölt meg!” – reagált Vidnyánszky Attila

Merre tovább, új kezdet? címmel hosszú véleménycikk jelent meg Vidnyánszky Attilától az Indexen. A Nemzeti Színház igazgatója az írással az Inga ZaccPerKávé című műsorának Nagy Ervin kulturális államtitkárral készített adására reflektál.
Könyv

David Szalay: „Az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én nem vagyok rendes magyar”

A Booker-díjas író beszédével nyílt meg az Ünnepi Könyvhét, a hazai irodalmi élet egyik legfontosabb eseménye. David Szalay a Magyarországhoz és saját magyarságához való bonyolult viszonyáról beszélt.
Zenés színház

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

A hangversenyterem Szent Grálja – új Parsifal a Müpában

A húszéves évfordulóra új Parsifal-produkcióval készült a Budapesti Wagner-napok. Az újdonság varázsánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy az előadás épp azokat az erényeket mutatta, amiért a Duna-parti Bayreuthot annyira szeretjük.
Zenés színház hír

„Az abúzust nyilván másképp értelmezi, aki elköveti, és aki elszenvedi” – reagált Almási-Tóth András védekezésére Varga-Tóth Attila

Varga-Tóth Attila énekes, aki a közelmúltban Almási-Tóth András zeneakadémiai menesztése kapcsán abúzussal vádolta a rendezőt, arról is beszámolt, milyen sérelmeket kellett tanulmányai alatt Marton Évától elszenvednie.
Zenés színház interjú

Almási-Tóth András: „A szituáció értelmezésén is múlik, ki mit érez abúzusnak”

Tizenhat év után távozik a Zeneakadémia opera szakának éléről Almási-Tóth András, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója. A távozás okairól és az őt ért vádakról kérdeztük a rendezőt.
Zenés színház ajánló

Elképesztő látványvilággal készül a Tosca Szentmargitbányán – VIDEÓ!

Megkezdődtek a Szentmargitbányai Kőfejtő idei operaprodukciójának próbái, és ezzel elindult az izgalmas utazás Puccini 1800-as éveket idéző Rómájába: a fény és az árnyék, a vallás hatalma és a forradalmi szelek világába. Premier: július 15.
Zenés színház hír

„Közölte: nem kettőzött volna le, ha kedves vagyok” – súlyos állítások Almási-Tóth András menesztése kapcsán

A lapunknak nyilatkozó Varga-Tóth Attila énekművész a közösségi médiában tette közzé, hogy Almási-Tóth Andrást szexuális abúzus miatt azonnali hatállyal elbocsátották a Zeneakadémiáról, és felidézte, őt magát milyen sérelmek érték a rendező produkciójában.