Zenés színház

Egy szerelmes zeneszerző

2010.09.23. 09:08
Ajánlom
1835. szeptember 23-án halt meg Vincenzo Bellini olasz zeneszerző, Rossini és Donizetti mellett a bel canto egyik legnagyobb mestere. Ellentétben kortársaival jóval több időt szánt művei kidolgozására, a zene és a szöveg összefüggéseire komoly figyelmet szentelt, így 34 évesen "mindössze" tíz opera állt a háta mögött, köztüka leghíresebbek Az alvajáró, a Norma és A puritánok.

Vincenzo Bellini 1801. november 3-án született a szicíliai Cataniában. A családban mindenki muzsikus volt, a kis Vincenzo már kétévesen zeneelméleti, háromévesen zongoraórákat kapott apjától, hatévesen komponált. Tizennyolc évesen lett a nápolyi Conservatorio di San Sebastiano hallgatója, tanulmányi eredményei miatt a második évtől már nem is kellett tandíjat fizetnie.Megismerkedett Mozart, Haydn hangszeres zenéjével, Vivaldi és Scarlatti operáival; tanárai konzervatív szellemben próbálták képezni, Rossini szellemétől igyekeztek megóvni az ifjú reménységet. Bellini azonban nem ismerte közvetlenül Rossini műveit: 1824-ben látta a Szemiramisz egyik előadását, akkorra azonban már kialakult saját stílusa.

Adelson e Salvini című első operáját, amely egyben vizsgaelőadása is volt, 1825-ben mutatták be, s olyan sikert aratott, hogy egész évben repertoáron tartották. Az angyalarcú ifjúra felfigyelt a kor legnevesebb impresszáriója, aki mások mellett Rossini, Donizetti és Weber ügyeit is intézte, az ő megbízására újabb operákat komponált. Bellini ezáltal bebocsáttatást nyert a felsőbb körökbe, ahová a kezdetektől vágyott, pártfogókra lelt és szenvedélyes kapcsolatai szövődtek, a legenda szerint rövid élete alatt szinte állandóan szerelmes volt, s több kalanddal dicsekedhetett, mint operával.

1827-ben a milánói Scalában került színre A kalóz (Il pirata) című operája - szövegkönyvírójával, Felice Romanival ezzel kezdődött az együttműködés -, a külföldön is sikeres darabban talált rá saját stílusára. Az egyre népszerűbb és keresettebb zeneszerzőnek néha a kudarc keserű ízét is meg kellett éreznie, 1829-ben például csúfosan megbukott a Voltaire kisregényéből készült Zaira című alkotása. Bellini azonba nem keseredett el, a Zaira részleteit felhasználta következő, a Rómeó és Júlia témáját feldolgozó I Capuletti e i Montecchi című darabjában.

Az 1830-as évek elején ért sikerei csúcsára Az alvajáró és az ókori Galliában játszódó Norma című operákkal. A Norma az egyik legszebb bel canto opera, a címszerep pedig az egyik legnehezebb a szoprán repertoárban. Igaz, a darab a premieren hatalmasat bukott, mert Bellini egyik megunt szeretője pénzt és fáradságot nem kímélve az összes jegyet felvásárolta, majd fizetett emberei botrányt rendeztek a nézőtéren. A következő előadás persze már tomboló sikernek bizonyult.

(Egyébként a budapesti Normafa is Bellininek köszönheti nevét: ez a tisztás volt a Nemzeti Színház művészeinek kedvelt kirándulóhelye, s 1840-ben az itt álló hatalmas öreg bükkfa alatt énekelte el az európai hírű primadonna, Schodelné Klein Rozália az opera Casta diva kezdetű híres szopránáriáját. A produkció a jelenlévőknek annyira megtetszett, hogy a fát Normafának nevezték el.)

A zeneszerző ezután Párizs és London meghódítására indult, a francia fővárosban Heine ás Rossini barátja, a művészkörök egyik kedvence lett, jóllehet a francia nyelvet nem sikerült tökéletesen elsajátítania. Az itteni Olasz Opera számára írta utolsó operáját egy kevéssé tehetséges librettistával: A puritánok a francia nagyopera és a nápolyi iskola hagyományait ötvözte. Magánélete azonban nem alakult jól, házassági terve kudarcba fulladt, összeveszett szövegkönyvírójával és egészségi állapota is rosszra fordult. 1835. szeptember 23-án halt meg a Párizs melletti Puteaux-ban. Hamvai ma szülővárosában nyugszanak, ahol szobra áll, s nevét viseli a cataniai színház.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.