Zenés színház

Egy színdarab, ami csak a zenében él

2014.11.28. 13:12
Ajánlom
Vajon hányan vették kezükbe, az utóbbi évtizedekben, a fin de siècle egyik legnépszerűbb írójának, Maeterlincknek a darabjait? Mondjuk a Pelléas és Mélisande-ot.

A hangyáknak nem sok köze van a termeszekhez. A Pelléas és Mélisande csapnivaló darab. A két állítás látszólag nem fér csak meg egy könyvben. A holland David van Reybrouck regénye, A járvány, azonban éppen úgy indul, hogy e két állítást egymás mellé teszi. Ki gondolná ugyanis, hogy Maeterlincket plágiummal vádolták, és a vád tulajdonképpen meg is állt. A Nobel-díjas szerző azonban egy drámát adott ki saját nevén, hanem egy természettudományi művet a termeszekről. Mi szüksége volt erre? Ezt kutatva járja be Reybrouck Dél-Afrikát, az ország nyúzott korszakában, abban az időben, amikor tombolt az apartheid. És Reybrouck kénytelen ebben a távoli országban saját előítéleteivel szembesülni: megértőbbé válik a szélsőségek iránt is.

Nagyszerű könyv A járvány, amelynek első fejezeteiből megtudhatjuk, hogy a termeszek valójában majdnem áttetsző, fura, zárt társadalmat alkotó lények, és ők adják a Föld biomasszájának tíz százalékát. Valamint azt is, hogy Maeterlinck tehetős családban látta meg a napvilágot, a család a genti palotán kívül egy oostakkeri villát is birtokolt, melynek kertjéből látni lehetett a csatornán Anterwerpenbe beúszó hajókat. Maeterlincket, mint költőt, a szimbolizmusért rajongó, Mirabeau fedezte fel: kritikája emelte be a legjobbak közé, hogy aztán az első, és mindezidáig egyetlen, belga Nobel-díjas író legyen. Reybrouck osztja azok véleményét, akik szerint a költő színdarabjai merev és statikus, végtelenül unalmas, fárasztó művek, melyekben a szerepükbe belemerevedett alakok nem folytatnak egymással párbeszédet, csak lassan monologizálnak. Ezeket a drámákat a beléjük látott többletjelentések, az értelmezések, tették igazán népszerűvé. Valójában ma már, Reybrouck szerint, nem életképesek.

Ha csupán olvassuk, nem hallgatjuk, a Pelléas és Mélisande-ot, valóban az lehet az érzésünk, hogy alakjaink semmi köze a való világhoz. Össze sem lehet e darabot vetni a szintén csak zenedrámaként értékelt Figaró házasságával. Nyavalygó alakok. Kimódolt szituációk. A mese jelentésének és lényegének totális félreértése (igaz mindez a darabként népszerűbb Kék madárra is).

Nem Debussy az egyetlen, aki annyira rajongott a saját korában még nem nyilvánvalóan gyenge színműért, hogy megzenésítette. Lehet vitatkozni azon, hogy kinek a megközelítése érvényesebb, Schönbergé, Sibeliusé vagy Gabriel Fauré-é, ám az tagadhatatlan: Debussy világa áll legközelebb a szerzőjéhez. Csakhogy: a szépség akarása, ez a lázas, már-már gyerekes küzdelem a mély tartalmak szimbólumokba rejtéséért, Debussynél megfoghatatlannak tetszően finom műveket jelent, a drámaírónál: giccset.

Ha van még francia szerző, aki Pelléas és Mélisande világát érti, akkor az Fauré. Sajnálatos, hogy az ő Pelléas és Mélisande-ját kevesebbet lehet hallani. De aki szeretné, hallhatja végre, november 29-én. A Fesztiválzenekart a tehetséges Robin Ticciati kormányozza majd a koncert végén Debussy Tengerére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operaház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Zenés színház interjú

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.
Zenés színház veszprémfest

José Cura: „A művészetben nincs helye a skatulyáknak”

José Cura az olasz operairodalom slágereivel és a West Side Story fináléjával tér vissza a VeszprémFestre. Ebből az alkalomból adott interjút a Fideliónak a sokoldalú művész, aki éppen Nabuccót rendez Prágában.
Zenés színház csillagóra

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház Swingoperett

Swingoperett – Egy este az operett sztárjaival a Benczúr Palota platánfái között

A Benczúr Kerti Esték részeként június 27-re meghirdetett, különleges előadáson fellép Felföldi Anikó, Fischl Mónika, Simon Panna, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt, a zenei aláfestést Bársony Bálint és zenekara szolgáltatja.