Zenés színház

Egy színdarab, ami csak a zenében él

2014.11.28. 13:12
Ajánlom
Vajon hányan vették kezükbe, az utóbbi évtizedekben, a fin de siècle egyik legnépszerűbb írójának, Maeterlincknek a darabjait? Mondjuk a Pelléas és Mélisande-ot.

A hangyáknak nem sok köze van a termeszekhez. A Pelléas és Mélisande csapnivaló darab. A két állítás látszólag nem fér csak meg egy könyvben. A holland David van Reybrouck regénye, A járvány, azonban éppen úgy indul, hogy e két állítást egymás mellé teszi. Ki gondolná ugyanis, hogy Maeterlincket plágiummal vádolták, és a vád tulajdonképpen meg is állt. A Nobel-díjas szerző azonban egy drámát adott ki saját nevén, hanem egy természettudományi művet a termeszekről. Mi szüksége volt erre? Ezt kutatva járja be Reybrouck Dél-Afrikát, az ország nyúzott korszakában, abban az időben, amikor tombolt az apartheid. És Reybrouck kénytelen ebben a távoli országban saját előítéleteivel szembesülni: megértőbbé válik a szélsőségek iránt is.

Nagyszerű könyv A járvány, amelynek első fejezeteiből megtudhatjuk, hogy a termeszek valójában majdnem áttetsző, fura, zárt társadalmat alkotó lények, és ők adják a Föld biomasszájának tíz százalékát. Valamint azt is, hogy Maeterlinck tehetős családban látta meg a napvilágot, a család a genti palotán kívül egy oostakkeri villát is birtokolt, melynek kertjéből látni lehetett a csatornán Anterwerpenbe beúszó hajókat. Maeterlincket, mint költőt, a szimbolizmusért rajongó, Mirabeau fedezte fel: kritikája emelte be a legjobbak közé, hogy aztán az első, és mindezidáig egyetlen, belga Nobel-díjas író legyen. Reybrouck osztja azok véleményét, akik szerint a költő színdarabjai merev és statikus, végtelenül unalmas, fárasztó művek, melyekben a szerepükbe belemerevedett alakok nem folytatnak egymással párbeszédet, csak lassan monologizálnak. Ezeket a drámákat a beléjük látott többletjelentések, az értelmezések, tették igazán népszerűvé. Valójában ma már, Reybrouck szerint, nem életképesek.

Ha csupán olvassuk, nem hallgatjuk, a Pelléas és Mélisande-ot, valóban az lehet az érzésünk, hogy alakjaink semmi köze a való világhoz. Össze sem lehet e darabot vetni a szintén csak zenedrámaként értékelt Figaró házasságával. Nyavalygó alakok. Kimódolt szituációk. A mese jelentésének és lényegének totális félreértése (igaz mindez a darabként népszerűbb Kék madárra is).

Nem Debussy az egyetlen, aki annyira rajongott a saját korában még nem nyilvánvalóan gyenge színműért, hogy megzenésítette. Lehet vitatkozni azon, hogy kinek a megközelítése érvényesebb, Schönbergé, Sibeliusé vagy Gabriel Fauré-é, ám az tagadhatatlan: Debussy világa áll legközelebb a szerzőjéhez. Csakhogy: a szépség akarása, ez a lázas, már-már gyerekes küzdelem a mély tartalmak szimbólumokba rejtéséért, Debussynél megfoghatatlannak tetszően finom műveket jelent, a drámaírónál: giccset.

Ha van még francia szerző, aki Pelléas és Mélisande világát érti, akkor az Fauré. Sajnálatos, hogy az ő Pelléas és Mélisande-ját kevesebbet lehet hallani. De aki szeretné, hallhatja végre, november 29-én. A Fesztiválzenekart a tehetséges Robin Ticciati kormányozza majd a koncert végén Debussy Tengerére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.