Zenés színház

Egy színdarab, ami csak a zenében él

2014.11.28. 13:12
Ajánlom
Vajon hányan vették kezükbe, az utóbbi évtizedekben, a fin de siècle egyik legnépszerűbb írójának, Maeterlincknek a darabjait? Mondjuk a Pelléas és Mélisande-ot.

A hangyáknak nem sok köze van a termeszekhez. A Pelléas és Mélisande csapnivaló darab. A két állítás látszólag nem fér csak meg egy könyvben. A holland David van Reybrouck regénye, A járvány, azonban éppen úgy indul, hogy e két állítást egymás mellé teszi. Ki gondolná ugyanis, hogy Maeterlincket plágiummal vádolták, és a vád tulajdonképpen meg is állt. A Nobel-díjas szerző azonban egy drámát adott ki saját nevén, hanem egy természettudományi művet a termeszekről. Mi szüksége volt erre? Ezt kutatva járja be Reybrouck Dél-Afrikát, az ország nyúzott korszakában, abban az időben, amikor tombolt az apartheid. És Reybrouck kénytelen ebben a távoli országban saját előítéleteivel szembesülni: megértőbbé válik a szélsőségek iránt is.

Nagyszerű könyv A járvány, amelynek első fejezeteiből megtudhatjuk, hogy a termeszek valójában majdnem áttetsző, fura, zárt társadalmat alkotó lények, és ők adják a Föld biomasszájának tíz százalékát. Valamint azt is, hogy Maeterlinck tehetős családban látta meg a napvilágot, a család a genti palotán kívül egy oostakkeri villát is birtokolt, melynek kertjéből látni lehetett a csatornán Anterwerpenbe beúszó hajókat. Maeterlincket, mint költőt, a szimbolizmusért rajongó, Mirabeau fedezte fel: kritikája emelte be a legjobbak közé, hogy aztán az első, és mindezidáig egyetlen, belga Nobel-díjas író legyen. Reybrouck osztja azok véleményét, akik szerint a költő színdarabjai merev és statikus, végtelenül unalmas, fárasztó művek, melyekben a szerepükbe belemerevedett alakok nem folytatnak egymással párbeszédet, csak lassan monologizálnak. Ezeket a drámákat a beléjük látott többletjelentések, az értelmezések, tették igazán népszerűvé. Valójában ma már, Reybrouck szerint, nem életképesek.

Ha csupán olvassuk, nem hallgatjuk, a Pelléas és Mélisande-ot, valóban az lehet az érzésünk, hogy alakjaink semmi köze a való világhoz. Össze sem lehet e darabot vetni a szintén csak zenedrámaként értékelt Figaró házasságával. Nyavalygó alakok. Kimódolt szituációk. A mese jelentésének és lényegének totális félreértése (igaz mindez a darabként népszerűbb Kék madárra is).

Nem Debussy az egyetlen, aki annyira rajongott a saját korában még nem nyilvánvalóan gyenge színműért, hogy megzenésítette. Lehet vitatkozni azon, hogy kinek a megközelítése érvényesebb, Schönbergé, Sibeliusé vagy Gabriel Fauré-é, ám az tagadhatatlan: Debussy világa áll legközelebb a szerzőjéhez. Csakhogy: a szépség akarása, ez a lázas, már-már gyerekes küzdelem a mély tartalmak szimbólumokba rejtéséért, Debussynél megfoghatatlannak tetszően finom műveket jelent, a drámaírónál: giccset.

Ha van még francia szerző, aki Pelléas és Mélisande világát érti, akkor az Fauré. Sajnálatos, hogy az ő Pelléas és Mélisande-ját kevesebbet lehet hallani. De aki szeretné, hallhatja végre, november 29-én. A Fesztiválzenekart a tehetséges Robin Ticciati kormányozza majd a koncert végén Debussy Tengerére.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Lise Meitner nagy tisztelője vagyok” – a Nobel-díjas Krausz Ferenc a Rózsavölgyi új bemutatóján járt

Herendi Gábor rendezésében mutatta be két nagyformátumú ember és különleges tudós, az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát február 16-án a Rózsavölgyi Szalon.
Zenés színház

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Klasszikus

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.
Zenés színház

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Vizuál

Szembenéz a világ kihívásaival a Berlinale

Talán minden eddiginél bátrabbnak és politikusabbnak tekinthető az idei Berlini Nemzetközi Fesztivál, amelynek szervezői már a megnyitó előtt kereszttűzbe kerültek. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei szemlét is a sokszínűség és a tolerancia jegyében hirdették meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Zenés színház ajánló

Világhírű rendező Don Giovanni-produkciója látható az Operaházban

Salzburg, Berlin, Amszterdam, Madrid és Párizs után Budapesten is bemutatkozik Claus Guth 2008-as világhírű Don Giovanni-rendezése. A címszerepet kettős szereposztásban Bretz Gábor és Szemerédy Károly alakítja.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó Bartók-mesterkurzust tart

Az énekesnő, aki maga is számtalanszor formálta meg Judit szerepét A kékszakállú herceg várában, február végén négy napon át dolgozik a kurzuson részt vevő fiatal művészekkel.
Zenés színház kritika

A női csábítás démoni ereje

Hiánypótló feladatot töltött be a Magyar Állami Operaház: bár Dvořák Ruszalkája a nemzetközi operaszínpadok kedvelt darabja, az intézmény saját produkcióban sosem játszotta még. A február 2-i előadáson jártunk.