Zenés színház

Egy táncos díva arcképe

2007.10.19. 00:00
Ajánlom
Ezzel a címmel nyílt tegnap kiállítás az Operaház Vörös Szalonjában, amely a XX. századi táncművészet egyik legfényesebb csillagának, a 80 éve született Lakatos Gabriellának állít emléket.

Az ünnepélyes megnyitó előtt sajtótájékoztatót tartottak, ahol Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója és Szúdy Eszter muzeológus-tánctörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Múzeumi Osztályának gyűjteményvezetője, a kiállítás kurátora emlékezett a művésznőről.

"Lakatos Gabriella nagyon hiányzik, hiszen ő igazi egyéniség, egy különleges szín volt az akkori táncéletben: ő volt A balerina." – mondta Keveházi Gábor. "Fantasztikus ember volt, akire mindig oda kellett figyelni. Ritka egyéniség volt, talán ha 100 évente születik ilyen művész. Zseni volt, nemcsak akkor, amikor táncolt, hanem akkor is, amikor énekelt, vagy amikor színész volt. Azt tanította, hogy a táncművészetben nem a technika számít: ha a szerep a szívedben van, mindent ki tudsz fejezni. Tanítani kellene e világhírű prímabalerina művészetét. Őrizzük emlékét úgy, ahogy azt kell."

Szúdy Eszter, aki gyerekkora ót ismerte a művésznőt, így emlékezett rá: "Gabi humorérzéke, öniróniája, mindenkihez való őszintesége páratlan volt. Ő igazi díva volt, akit mindenki ismert a legkisebb falvak lakóitól kezdve a legelőkelőbb személyekig. Nagyon vártam már ezt az évfordulót, hiszen ez remek apropó volt arra, hogy kiállítást rendezzünk emlékére." Ezek után elmesélte, hogy a kiállítás milyen kalandos úton jött létre. Amikor Lakatos Gabriella váratlanul meghalt, a férje eladta a művésznő villáját. Az új tulajdonos tatarozni kezdet, és mindent, amit fölöslegesnek vélt, a szemétbe hajított, köztük Lakatos Gabriella fotóit, róla szóló újságokat, ruhákat, jelmezeket. Innen mentették meg a hagyaték egy kisebb részét, a másik fele pedig szerencsés véletlenek folytán került hozzájuk. Ez a féltve őrzött állomány azonban az eredeti magángyűjteménynek csak egy része. Nem sokon múlt, hogy a XX. század egyik legkiemelkedőbb táncosának öröksége nyomtalanul eltűnjön.

Szerencsére nem így történt. A Vörös Szalonban éppen a művésznő születésének 80. évfordulóján nyílt kiállítás november 13-ig látható, november 16-tól pedig egészen 2008. január 16-ig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet körtermében tekinthető meg.

Lakatos Gabriella táncosnő 1927. október 18-án született Budapesten és 1989. november 13-án halt meg ugyanitt. Az Operaház balettiskolájában, ahova csak harmadszor vették fel, Nádasi Ferenc növendéke volt, majd 1943-tól a társulat tagja, 1950-től 1973-ig magántáncosa. Az 1945-46-os évadban a Szegedi Nemzeti Színház balettegyütteséhez szerződött, de itt csak operabetétekben kapott szerepet. Korának legtemperamentumosabb, nagyszerű technikájú művésze, aki a repertoár szinte összes karakter főszerepét, s néhány klasszikus szerepet is eltáncolt. Lakatos Gabriellát 1973-ban nyugdíjba küldték, a döntésbe halálig képtelen volt beletörődni. Élete utolsó másfél évtizedében énekesnőként vált közismertté, televíziós fellépései, közéleti munkája nyomán nem felejtették el tisztelői. Az 1980-as években két alkalommal még visszatért a táncszínpadra. Markó Iván Az igazság pillanata, és Novák Ferenc a Magyar Electra című darabjában lépett közönség elé. Kossuth-díjas (1957), érdemes (1966) és kiváló művész (1971), és a finn Fehér rózsa lovagrend (1969) tulajdonosa volt. Főbb szerepei: Lány (Harangozó Gy.: A csodálatos mandarin); Primadonna (Harangozó Gy.: Térzene); Rozika (Harangozó Gy.: Furfangos diákok); Sári (Harangozó Gy.: Keszkenő); Zaréma (Zaharov: A bahcsiszeráji szökőkút); Aisa (Anyiszimova: Gajane); Balerina (Fokin: Petruska); Mária hercegnő (Vojnonen: Diótörő); Odette-Odilia (Messzerer: A hattyúk tava); Jeanne (Vojnonen: Párizs lángjai); főszerep (Cieplinski: Bolero, Divertimento).

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A humor a legszebb eszköz a sötétség ellen” – interjú Dénes Viktorral

Számos operettben bizonyított már táncoskomikusként, ezúttal azonban Rozsda Lovag bőrébe bújik Dénes Viktor a Budapesti Operettszínház zenés mesejátékában, a Rozsda Lovag és Fránya Fridában. Az újrahasznosított főhősről, a környezettudatosságról és a commedia dell’arte darabbéli megjelenéséről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.