Böhm György – aki a harmincöt éve megnyílt zalai színház egyik alapító tagja volt irodalmi vezetőként és dramaturgként – csaknem negyven éve találkozott először az Evitával Londonban. A musicalt ugyanis 1978 júniusában mutatták be a West Enden, és alig két héttel az ősbemutató után, turistaként éppen a brit fővárosban járt, a születésnapjára pedig – tízórás sorban állás után – megajándékozta magát egy hatfontos jeggyel.
Egyszerűen élvezetből mentem el megnézni a darabot, sohasem gondoltam volna, hogy egyszer még én is megrendezhetem
– idézte fel akkori benyomásait a rendező aki Besenczi Árpád igazgató rendezésre való felkérését úgy vállalta el, ha állandó segítője, Bakó Gábor koreográfus is vele lehet. A darab Böhm felfogása szerint egy karrier- vagy törtetéstörténet. Eva Duarte de Peron, azaz Evita, a vidéki színésznőcske eljut Buenos Airesbe, az argentin fővárosba, s az útja egyik ágyból a másikba vezet annak érdekében, hogy mindenki megismerje őt.

Eva Duarte de Perón (Evita). Szavazás a Hospital de Avellanedában, 1951 (Fotó/Forrás: Otelo Borroni és Roberto Vaca. CEAL, Buenos Aires / Wikipedia)
„Ez nem egy történelmi darab, hanem szórakoztatóipari termék, ami éppen Evitáról szól”, bár tartalmaz valós történelmi momentumokat – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy megpróbált humort is vinni a produkcióba, hogy egy
groteszk, izgalmas, nem patetikus operai előadás
szülessen. Kiemelte, nagyon utálta, hogy a darabban minden történelmi alap nélkül szerepel Che Guevara. Zalaegerszegen a musical mesélője kapta a Che nevet, akit Bot Gábor alakít. Evitát kettős szereposztásban Debrei Zsuzsa és a Hevesi Sándor Színházba vendégként visszatérő Foki Veronika jeleníti meg, Juan Peront pedig Urházy Gábor László játssza.
Böhm György kitért arra is, hogy nem ez az első visszatérése Zalaegerszegre, hiszen két évvel ezelőtt a Csókos asszonyt, tizenkét éve pedig a Vörös bestiát állította színpadra. Az Evita mindkét főszereplőjét ismerte tehát, hiszen ezekben az operettekben is játszottak.
A Zalaegerszegen az október 20-ától műsorra kerülő darab 1952-ben, Evita halálával indul és azzal is ér véget, a zalaegerszegi változat jelmezei is ezt a kort idézik.
a főbb szereplők mellett tánckar és kórus, illetve tucatnyi gyerekszereplő, de rajtuk kívül – a színpad hátterében, tüllfüggöny mögött – a teljes nagyzenekar is mindvégig látható. A jelmezeket Kemenesi Tünde, a díszletet Michac Gábor tervezte.