Zenés színház

Egyenes az út a Gyűrűk urától az operáig?

Kérdések és válaszok az operajátszásról
2019.12.22. 08:55
Ajánlom
Folytatódik az Opera Magazin új sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatnak arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal László Ferenc szerkesztővel, kritikussal és Magyar Kornél szerkesztővel, zenei szakújságíróval ültek le beszélgetni.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. téli számában jelent meg.

Ha otthon operát hallgatnak, mi alapján választanak? A darab, a zenekar, az énekes vagy akár a rendezői koncepció, ami a döntő?

László Ferenc: A néző vagy hallgató folyamatos engedményeket tesz. Soha nem azt kéri számon, hogy minden tétel megfelel-e számára, csak annyi kell, hogy éppen izgassa egy mű, egy hang, egy rendezői koncepció. Én reggel operával kezdek, általában válogatásokkal szoktam nekilendülni a napnak.

Magyar Kornél: Ha nem is naponta, de én is rendszeresen hallgatok operát, sőt ha tehetem, akkor nézem is, ahhoz viszont idő kell. Az opera gyönyörű műfaj, de háttérzenének semmi szín alatt nem alkalmas, ugyanis bármit csinálok, azonnal elvonja a figyelmemet. Van, amikor képtelen vagyok elvonatkoztatni attól, hogy ki a rendező, máskor meg egyáltalán nem érdekel.

67350832_2542570255773218_7902884663822123008_o-141327.jpg

Magyar Kornél (Fotó/Forrás: Magyar Katolikus Rádió)

Az évtizedekkel ezelőtti „aranykorhoz” képest ma kevesebben néznek rendszeresen operát, a fiatal generáció pedig nem tölti fel a megürülő székeket. Önök hogyan látják, szükség van az opera műfajának megújítására?

LF: A reformálás körül nagyon sok a szinte egyezményesnek tűnő, de valójában hamis előfeltevés. Ilyenek „Az operával az a baj…” kezdetű mondatok, amik általában úgy folytatódnak, hogy túl hosszúak, hogy a műfaji konvenciókat nehezen veszi be a modern gyomor, vagy hogy a historikus előadás valamiért ma már passzé. Pedig nagyon könnyű megdönteni ezeket a vélelmeket, hiszen ha bárki látott Gyűrűk ura- vagy Harry Potter-részeket, akkor tudja, hogy ott ugyanúgy el kell fogadni egy nagyon szigorú konvenciórendszert, és az idővel is roppant bőkezűen bánnak.

Vagy ha például a Downton Abbey sorozatra gondolunk, akkor látható, hogy a közönségnek igenis van igénye a szép, historikus közegre.

MK: Én magamat meglehetősen konzervatív ízlésűnek tartom, és az a meglátásom, nem biztos, hogy azzal lehet a mai fiatalokat becsábítani az Operába, ha maivá teszünk egy klasszikus darabot, például a Hunyadi Lászlót. Meg kellene tartani a régi típusú repertoárt is, mert azzal szerintem többet érhet el az intézmény, ha generációról generációra áthagyományoz egy-egy értéket.

LF: Téves elgondolás, hogy az operát tömegcikként kellene eladni – de ebbe a zsákutcába sok operaház hajlamos besétálni. Azt szokták mondani, hogy ha beviszünk tízezer gyereket az előadásra, abból száz operakedvelővé válik. Na, de azok jó esetben amúgy is azzá lennének a családi hátterüknél fogva! Az új nemzedékek beszoktatásával párhuzamosan persze az Operának nagyon vigyáznia kell arra is, hogy a már bennlévőket ne szoktassa ki. Ha van valami érdeme a Kovalik-korszaktól kezdődő operajátszásnak, akkor az az, hogy megtette a maga kezdeményezéseit, hogy kicsit színesebbé váljon a hazai paletta. Az viszont nagy probléma, hogy a nézőket nem igazán tudták magukkal vinni.

Nekem az az érzésem, hogy a hazai közönség ma konzervatívabb, mint tíz-tizenöt éve volt.

Hogyan lehet eredményesen megszólítani a fiatalabb generációt?

MK: A probléma nem az Operaháznál kezdődik, hanem már az óvodában. A mai gyerekek nem kapnak olyan hátteret, amitől fogékonnyá válnának, nincs igényük az operára. Azokat a fiatalokat lehet sikeresen megszólítani, akik kultúrafogyasztó családban cseperednek fel.

62502401_2097811873674298_3094935424699727872_n-141037.jpg

László Ferenc (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Magyar Állami Operaház)

LF: A semmiből nem lesz operaközönség. Az a jelenség, mely szerint valaki besétál az utcáról, mindenféle tudás, érdeklődés vagy előkép nélkül, egyszerűen nem létezik. Operaközönség a már színházlátogató nézőkből válik. Ezt a folyamatot természetesen sokféle módon meg lehet könnyíteni, például azzal, hogy több magyar nyelvű előadást tűzünk repertoárra. Idegen nyelvű produkciókra egyértelműen sokkal nehezebb beinvitálni az új közönséget, mint egy olyanra, aminek eredendően érti a szövegét. A másik, hogy olyan előadásokat kell létrehozni, amiket beleng valamiféle fiatalos légkör vagy vagányság, a fogalmazásmódnak a szellemessége, ami vonzó lehet a már színházlátogató réteg számára. Jó példa erre a 2017-ben bemutatott Olasz nő Algírban, amiben Szabó Máténak Rossinivel „együttműködve” sikerült érvényes és fiatalos előadást létrehoznia.

Ha már magyar nyelvű opera, az előző évad végén tartották a Tóték ősbemutatóját az Eiffel Műhelyházban, ahol a kortárs opera talált új otthonra.

LF: Tavasszal még csak ideiglenesen nyitotta meg kapuit az új játszóhely, de már most valódi értékek születtek. Ilyen az említett Tóték is, ami életképes magyar kortárs operának bizonyult.

MK: Ha én Operába megyek, akkor azt azért teszem, hogy valami megfoghatatlan és gyönyörű élményben legyen részem. A kortárs daraboknál viszont nem dőlhetek teljesen hátra: állandóan koncentrálnom, és a zenei szakember fülével figyelnem kell azokra a megoldásokra, amik alapján a végén kijelenthetem, hogy egy jó darabot láttam. Nem önmagától válik egyértelművé, mint például egy Verdi-mű esetében.

A kortárs opera, akár magyar, akár nem, rétegműfaj.

Nem fog ezreket vonzani, de fontos, hogy itt állandó tere lett: jó alkalom, hogy egyrészt a zeneszerző, másrészt a közönség számára kiderüljön, beválik-e egy-egy kísérlet vagy sem.

Totek_LaszloBoldizsar_VajdaJulia_SzvetekLaszlo_az_Operahaz_Enekkara_es_Gyermekkara_Totek_2019_foto_CsibiSzilvia-141553.jpg

Tóték (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Magyar Állami Operaház)

LF: Kétségtelenül van a műfajnak egy megújulási kényszere, ami abból fakad, hogy a repertoár érdemben már nem bővül. Vannak kortárs kísérletek, lehet újabb műveket bemutatni, de nehezen tudnánk olyan, Benjamin Britten halála óta íródott operát mondani, amit szerte a világon játszanak.

Beszélgetésünk épp a Keresztény Évad kezdetére esett. Mit várnak ebből leginkább?

MK: Az operairodalom számos olyan remekművet tartalmaz, amelyek témájuknál fogva beillenek ebbe a tematikába, és a bemutatók sora jó pár izgalmas darabot kínál. Az is jó elgondolás, hogy az Opera ilyen módon kapcsolódjon a 2020-as 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz.

LF: Én legjobban a Don Carlost várom, hiszen ez egy igazán nélkülözhetetlen remekmű minden alaprepertoárban.

Fejléckép: Olasz nő Algírban (fotó: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Kapcsolódó

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Kovács Zsuzsa

A művészt hosszas betegség után pénteken érte a halál, temetéséről később intézkednek.
Zenés színház EstiDalPosta

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Zenés színház magazin

„Mert kell egy hely” – Rekordot döntött a pécsi Padlás

A mai napon tartották volna A padlás 150. előadását a Pécsi Nemzeti Színházban. Noha a függöny a vírushelyzet miatt nem gördülhetett fel, Böhm György rendezése így is magyar színháztörténeti rekorder, hiszen ilyen szériát még nem ért meg egyetlen vidéki színház előadása sem.
Zenés színház videó

Nessun dorma, más szöveggel – László Boldizsár szellemes operaáriával buzdít, hogy maradj otthon

Vírusirtás, vírusirtás – énekli az operaénekes, aki a Nessun dorma különös szövegátiratával csak annyit kér: ha lehet, ne menj el otthonról, moss kezet sűrűn, és tartsd be az előírásokat.
Zenés színház hír

Plácido Domingónak pozitív lett a koronavírus tesztje

A világhírű spanyol operaénekes saját Facebook-oldalán tette közzé a hírt.