Zenés színház

Egyetlen felvonással lett világhírű Leoncavallo

2019.08.08. 18:10
Ajánlom
Száz éve hunyt el Ruggiero Leoncavallo, a Bajazzók komponistája, aki egyetlen felvonáson túl valahogy semmivel nem tudott betalálni. De azzal a felvonással beírta magát a zenetörténetbe.

Ruggero Giacomo Maria Giuseppe Emmanuele Raffaelle Domenico Vicenzo Francesco Donato Leoncavallo – nem könnyen megjegyezhető nevet kapott a keresztségben az a fiúcska, aki 1857. március 8-án született Nápolyban, s aki később egyműves szerzőként vonult be a zenetörténetbe. Ráadásul az általa használt keresztnevével is van probléma: írásmódja kétféleképpen is fennmaradt, anyakönyvi kivonatában a Ruggiero, míg sírfeliratán a Ruggero olvasható.

A helyi konzervatóriumban tanult, majd Bolognában irodalmat hallgatott, és arról álmodozott, hogy Richard Wagner példájára sajátos egységet teremt az őt foglalkoztató két művészeti ág között.

1875-ben kezdett első operája komponálásába, témául Thomas Chatterton angol költő életét választotta. Miután azonban impresszáriója becsapta, a fillér nélkül maradt ifjú házi zenetanárnak, kávéházi, majd utazó zongoristának állt, fellépett Angliában, Franciaországban (itt nagy hatással volt rá Alfred de Musset költészete) és Egyiptomban, ahol az alkirály testvérének házi muzsikusa és a hadsereg zenei vezetője lett. Amikor 1882-ben zavargások törtek ki Kairóban és Alexandriában, csak arabnak öltözve, álruhában tudott elmenekülni, vagyonának maradványait csak a Szuezi-csatornát megépítő Lesseps Ferdinánd segítségével tudta kimenekíteni.

Ruggero Leoncavallo

Ruggero Leoncavallo

Koldusszegényen Párizsba érkezve kávéházakban kísért énekeseket, és hangszerelést vállalt, hogy fenntartsa magát. Giulio Ricordi kiadó biztatására Itália történelméből merítő operatrilógia komponálásába kezdett Crepusculum címmel, amelyet Wagner Ringjére szánt válaszul, de csak az első résszel készült el.

A Bajazzók első változatába azt követően fogott, hogy Pietro Mascagni 1890-ben a Parasztbecsülettel megnyerte a Sonzongo kiadó egyfelvonásos zeneművekre kiírt pályázatát. A két évvel később ismét meghirdetett versengésen elutasították, mert a Bajazzók kétfelvonásos volt, de két hónap múlva, pusztán a libretto ismeretében mégis megvették művét, amelyet ma már egy felvonásban, prológgal játszanak. Ez lett a két legismertebb verista opera, amelyet a legtöbbször együtt, egy este játszanak. (A vero olaszul igazat jelent, e realista irányzat követői a dallamos bel canto helyett a valóság bemutatását szorgalmazták.) A két mű a közönség fejében néha keveredik is: egy anekdota szerint amikor Mascagni Londonban Viktória királynő előtt játszott részleteket a Parasztbecsületből, a királynő egyre komorabb lett, mert kedvenc része csak nem hangzott fel. Végül eldalolta a melódiát a zeneszerzőnek, aki nyelt egyet, és belefogott – a Prológba a Bajazzókból...

A Si puo a Bajazzókból Tito Gobbi előadásában.

A Bajazzók „játék a játékban”, egy tragédiába torkolló színielőadásról szól, amelynek főszereplője, a féltékeny Canio a színpadon szúrja szíven feleségét és annak szeretőjét.

A zeneszerző kiskorában szemtanúja volt egy ilyen tragédiának, bíró apjának szintén volt egy hasonló ügye. A történethez Catulle Mendes francia írótól is merített, akinek darabját 1887-ben Párizsban látta.

A szövegkönyvet is jegyző Leoncavallo először a gyilkosságot elkövető Canióra utalva az Il pagliaccio (A bohóc) címet adta a műnek. Ezt az 1892-es, Toscanini által vezényelt milánói premieren Toniót alakító Victor Maurel követelésére változtatta többes számra, mert a neves francia bariton ragaszkodott ahhoz, hogy az ő szerepére is történjen utalás. A mű Magyarországon 1893 márciusában Erkel Sándor dirigálásával debütált, a fél évvel későbbi pesti előadást a szerző is megtekintette.

Leoncavallo recording 1905

Leoncavallo a zongoránál 1905-ben

Érdekes, hogy a mű címét jelentő szó, a bajazzó egy rontott alak, alapvetően közkeletűbb pojáca szóval rokon. Az eredeti olasz alak a közpiacokon, cirkuszokban lézengő bohócot jelenti (pagliacció), az elnevezés durva félrehallással került be magyar nyelvünkbe.

Canio szerepében később hatalmas sikert aratott Enrico Caruso és Luciano Pavarotti is. A világ első teljes operafelvétele is a Bajazzókból készült 1907-ben, miként 1931-ben az első teljes operafilm is. Az 1948-as filmváltozatban Tito Gobbi nyújtott emlékezetes alakítást Tonio szerepében, Neddát a fiatal Gina Lollobrigida alakította; az 1981-es, Franco Zeffirelli rendezte filmben Plácido Domingo énekelte Caniót. Az operairodalom egyik legnépszerűbb és legmegindítóbb áriája, a Vesti la giubba is Leoncavallo művében hangzik fel (utolsó sora a Kacagj, Bajazzo!), ez lett Caruso előadásában az első milliós példányszámban elkelt lemezfelvétel. Leoncavallo Caruso számára komponálta a ma is rendkívül népszerű Mattinata című dalt.

A Vesti la giubba Mario Lanza előadásában.

A Bajazzók sikere után színpadra került, de hatalmasat bukott a komponista korábbi két műve, a Chatterton és a tervezett olasz témájú trilógia egyetlen elkészült része, a Mediciek (a másik két rész Savonaroláról és Cesare Borgiáról szólt volna). A Mediciek felkeltette II. Vilmos német császár figyelmét, aki anyagilag támogatta A berlini Roland című opera megírását, de a Hohenzollern-dinasztiát dicsőítő művet még Berlinben is mérsékelt sikerrel fogadták. 1897-ben Leoncavallo is megzenésítette a Bohémélet librettóját, de alulmaradt Puccinivel szemben. A Bajazzók sikerét sem Zaza című operájával, sem későbbi operettjeivel nem tudta megismételni, Oidipusz király című operáját nem tudta befejezni.

1919. augusztus 19-én halt meg a toscanai Montecatiniban. Temetésén jelen volt Mascagni és Puccini is, hamvai Firenzében nyugszanak.

bajazzok-1-154550.jpg

A Bajazzók előadása a Magyar Állami Operaházban (Fotó/Forrás: Operaház)

A Bajazzók máig világszerte az egyik legnépszerűbb opera, amely a Magyar Állami Operaház repertoárján is szerepel, néhány napja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is előadták. Ugyancsak idén, Leoncavallo halálának centenáriumán mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Janos Acs karmester által felfedezett, rekonstruált és áthangszerelt Requiem nagyzenekari változatát.

A komponista maga írta legtöbb operája szövegkönyvét, ebben nagy hasznát vette irodalmi tanulmányainak, és mások mellett Puccini Manon Lescaut című operájának szövegkönyvét is ő jegyzi. A svájci Brissago városában, ahol többször töltötte nyarait, és ahol díszpolgárnak is választották, 2002-ben emlékmúzeuma nyílt.

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Kapcsolódó

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Ruggiero Leoncavallo több operát is komponált, mégis egyműves szerzőként ismerjük. Na de milyen az az egy!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Monumentális regényből grandiózus opera – Háború és béke az Operaházban

A világhírű operarendező, Calixto Bieito sodró lendületű színrevitelében, a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban először mutatja be Magyarországon Prokofjev Háború és béke című operáját 2023. január 28-án a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.