Zenés színház

Egyetlen felvonással lett világhírű Leoncavallo

2019.08.08. 18:10
Ajánlom
Száz éve hunyt el Ruggiero Leoncavallo, a Bajazzók komponistája, aki egyetlen felvonáson túl valahogy semmivel nem tudott betalálni. De azzal a felvonással beírta magát a zenetörténetbe.

Ruggero Giacomo Maria Giuseppe Emmanuele Raffaelle Domenico Vicenzo Francesco Donato Leoncavallo – nem könnyen megjegyezhető nevet kapott a keresztségben az a fiúcska, aki 1857. március 8-án született Nápolyban, s aki később egyműves szerzőként vonult be a zenetörténetbe. Ráadásul az általa használt keresztnevével is van probléma: írásmódja kétféleképpen is fennmaradt, anyakönyvi kivonatában a Ruggiero, míg sírfeliratán a Ruggero olvasható.

A helyi konzervatóriumban tanult, majd Bolognában irodalmat hallgatott, és arról álmodozott, hogy Richard Wagner példájára sajátos egységet teremt az őt foglalkoztató két művészeti ág között.

1875-ben kezdett első operája komponálásába, témául Thomas Chatterton angol költő életét választotta. Miután azonban impresszáriója becsapta, a fillér nélkül maradt ifjú házi zenetanárnak, kávéházi, majd utazó zongoristának állt, fellépett Angliában, Franciaországban (itt nagy hatással volt rá Alfred de Musset költészete) és Egyiptomban, ahol az alkirály testvérének házi muzsikusa és a hadsereg zenei vezetője lett. Amikor 1882-ben zavargások törtek ki Kairóban és Alexandriában, csak arabnak öltözve, álruhában tudott elmenekülni, vagyonának maradványait csak a Szuezi-csatornát megépítő Lesseps Ferdinánd segítségével tudta kimenekíteni.

Ruggero Leoncavallo

Ruggero Leoncavallo

Koldusszegényen Párizsba érkezve kávéházakban kísért énekeseket, és hangszerelést vállalt, hogy fenntartsa magát. Giulio Ricordi kiadó biztatására Itália történelméből merítő operatrilógia komponálásába kezdett Crepusculum címmel, amelyet Wagner Ringjére szánt válaszul, de csak az első résszel készült el.

A Bajazzók első változatába azt követően fogott, hogy Pietro Mascagni 1890-ben a Parasztbecsülettel megnyerte a Sonzongo kiadó egyfelvonásos zeneművekre kiírt pályázatát. A két évvel később ismét meghirdetett versengésen elutasították, mert a Bajazzók kétfelvonásos volt, de két hónap múlva, pusztán a libretto ismeretében mégis megvették művét, amelyet ma már egy felvonásban, prológgal játszanak. Ez lett a két legismertebb verista opera, amelyet a legtöbbször együtt, egy este játszanak. (A vero olaszul igazat jelent, e realista irányzat követői a dallamos bel canto helyett a valóság bemutatását szorgalmazták.) A két mű a közönség fejében néha keveredik is: egy anekdota szerint amikor Mascagni Londonban Viktória királynő előtt játszott részleteket a Parasztbecsületből, a királynő egyre komorabb lett, mert kedvenc része csak nem hangzott fel. Végül eldalolta a melódiát a zeneszerzőnek, aki nyelt egyet, és belefogott – a Prológba a Bajazzókból...

A Si puo a Bajazzókból Tito Gobbi előadásában.

A Bajazzók „játék a játékban”, egy tragédiába torkolló színielőadásról szól, amelynek főszereplője, a féltékeny Canio a színpadon szúrja szíven feleségét és annak szeretőjét.

A zeneszerző kiskorában szemtanúja volt egy ilyen tragédiának, bíró apjának szintén volt egy hasonló ügye. A történethez Catulle Mendes francia írótól is merített, akinek darabját 1887-ben Párizsban látta.

A szövegkönyvet is jegyző Leoncavallo először a gyilkosságot elkövető Canióra utalva az Il pagliaccio (A bohóc) címet adta a műnek. Ezt az 1892-es, Toscanini által vezényelt milánói premieren Toniót alakító Victor Maurel követelésére változtatta többes számra, mert a neves francia bariton ragaszkodott ahhoz, hogy az ő szerepére is történjen utalás. A mű Magyarországon 1893 márciusában Erkel Sándor dirigálásával debütált, a fél évvel későbbi pesti előadást a szerző is megtekintette.

Leoncavallo recording 1905

Leoncavallo a zongoránál 1905-ben

Érdekes, hogy a mű címét jelentő szó, a bajazzó egy rontott alak, alapvetően közkeletűbb pojáca szóval rokon. Az eredeti olasz alak a közpiacokon, cirkuszokban lézengő bohócot jelenti (pagliacció), az elnevezés durva félrehallással került be magyar nyelvünkbe.

Canio szerepében később hatalmas sikert aratott Enrico Caruso és Luciano Pavarotti is. A világ első teljes operafelvétele is a Bajazzókból készült 1907-ben, miként 1931-ben az első teljes operafilm is. Az 1948-as filmváltozatban Tito Gobbi nyújtott emlékezetes alakítást Tonio szerepében, Neddát a fiatal Gina Lollobrigida alakította; az 1981-es, Franco Zeffirelli rendezte filmben Plácido Domingo énekelte Caniót. Az operairodalom egyik legnépszerűbb és legmegindítóbb áriája, a Vesti la giubba is Leoncavallo művében hangzik fel (utolsó sora a Kacagj, Bajazzo!), ez lett Caruso előadásában az első milliós példányszámban elkelt lemezfelvétel. Leoncavallo Caruso számára komponálta a ma is rendkívül népszerű Mattinata című dalt.

A Vesti la giubba Mario Lanza előadásában.

A Bajazzók sikere után színpadra került, de hatalmasat bukott a komponista korábbi két műve, a Chatterton és a tervezett olasz témájú trilógia egyetlen elkészült része, a Mediciek (a másik két rész Savonaroláról és Cesare Borgiáról szólt volna). A Mediciek felkeltette II. Vilmos német császár figyelmét, aki anyagilag támogatta A berlini Roland című opera megírását, de a Hohenzollern-dinasztiát dicsőítő művet még Berlinben is mérsékelt sikerrel fogadták. 1897-ben Leoncavallo is megzenésítette a Bohémélet librettóját, de alulmaradt Puccinivel szemben. A Bajazzók sikerét sem Zaza című operájával, sem későbbi operettjeivel nem tudta megismételni, Oidipusz király című operáját nem tudta befejezni.

1919. augusztus 19-én halt meg a toscanai Montecatiniban. Temetésén jelen volt Mascagni és Puccini is, hamvai Firenzében nyugszanak.

bajazzok-1-154550.jpg

A Bajazzók előadása a Magyar Állami Operaházban (Fotó/Forrás: Operaház)

A Bajazzók máig világszerte az egyik legnépszerűbb opera, amely a Magyar Állami Operaház repertoárján is szerepel, néhány napja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is előadták. Ugyancsak idén, Leoncavallo halálának centenáriumán mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Janos Acs karmester által felfedezett, rekonstruált és áthangszerelt Requiem nagyzenekari változatát.

A komponista maga írta legtöbb operája szövegkönyvét, ebben nagy hasznát vette irodalmi tanulmányainak, és mások mellett Puccini Manon Lescaut című operájának szövegkönyvét is ő jegyzi. A svájci Brissago városában, ahol többször töltötte nyarait, és ahol díszpolgárnak is választották, 2002-ben emlékmúzeuma nyílt.

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Kapcsolódó

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Ruggiero Leoncavallo több operát is komponált, mégis egyműves szerzőként ismerjük. Na de milyen az az egy!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Színház

Tizenegy naposra bővül idén a Vidor Fesztivál

A hagyományos Kossuth téri koncertek nélkül, de a megszokott színházi versenyprogrammal és utcai forgataggal rendezik meg az idén a nyíregyházi fesztivált augusztus 19. és 29. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.