Zenés színház

Egyetlen felvonással lett világhírű Leoncavallo

2019.08.08. 18:10
Ajánlom
Száz éve hunyt el Ruggiero Leoncavallo, a Bajazzók komponistája, aki egyetlen felvonáson túl valahogy semmivel nem tudott betalálni. De azzal a felvonással beírta magát a zenetörténetbe.

Ruggero Giacomo Maria Giuseppe Emmanuele Raffaelle Domenico Vicenzo Francesco Donato Leoncavallo – nem könnyen megjegyezhető nevet kapott a keresztségben az a fiúcska, aki 1857. március 8-án született Nápolyban, s aki később egyműves szerzőként vonult be a zenetörténetbe. Ráadásul az általa használt keresztnevével is van probléma: írásmódja kétféleképpen is fennmaradt, anyakönyvi kivonatában a Ruggiero, míg sírfeliratán a Ruggero olvasható.

A helyi konzervatóriumban tanult, majd Bolognában irodalmat hallgatott, és arról álmodozott, hogy Richard Wagner példájára sajátos egységet teremt az őt foglalkoztató két művészeti ág között.

1875-ben kezdett első operája komponálásába, témául Thomas Chatterton angol költő életét választotta. Miután azonban impresszáriója becsapta, a fillér nélkül maradt ifjú házi zenetanárnak, kávéházi, majd utazó zongoristának állt, fellépett Angliában, Franciaországban (itt nagy hatással volt rá Alfred de Musset költészete) és Egyiptomban, ahol az alkirály testvérének házi muzsikusa és a hadsereg zenei vezetője lett. Amikor 1882-ben zavargások törtek ki Kairóban és Alexandriában, csak arabnak öltözve, álruhában tudott elmenekülni, vagyonának maradványait csak a Szuezi-csatornát megépítő Lesseps Ferdinánd segítségével tudta kimenekíteni.

Ruggero Leoncavallo

Ruggero Leoncavallo

Koldusszegényen Párizsba érkezve kávéházakban kísért énekeseket, és hangszerelést vállalt, hogy fenntartsa magát. Giulio Ricordi kiadó biztatására Itália történelméből merítő operatrilógia komponálásába kezdett Crepusculum címmel, amelyet Wagner Ringjére szánt válaszul, de csak az első résszel készült el.

A Bajazzók első változatába azt követően fogott, hogy Pietro Mascagni 1890-ben a Parasztbecsülettel megnyerte a Sonzongo kiadó egyfelvonásos zeneművekre kiírt pályázatát. A két évvel később ismét meghirdetett versengésen elutasították, mert a Bajazzók kétfelvonásos volt, de két hónap múlva, pusztán a libretto ismeretében mégis megvették művét, amelyet ma már egy felvonásban, prológgal játszanak. Ez lett a két legismertebb verista opera, amelyet a legtöbbször együtt, egy este játszanak. (A vero olaszul igazat jelent, e realista irányzat követői a dallamos bel canto helyett a valóság bemutatását szorgalmazták.) A két mű a közönség fejében néha keveredik is: egy anekdota szerint amikor Mascagni Londonban Viktória királynő előtt játszott részleteket a Parasztbecsületből, a királynő egyre komorabb lett, mert kedvenc része csak nem hangzott fel. Végül eldalolta a melódiát a zeneszerzőnek, aki nyelt egyet, és belefogott – a Prológba a Bajazzókból...

A Si puo a Bajazzókból Tito Gobbi előadásában.

A Bajazzók „játék a játékban”, egy tragédiába torkolló színielőadásról szól, amelynek főszereplője, a féltékeny Canio a színpadon szúrja szíven feleségét és annak szeretőjét.

A zeneszerző kiskorában szemtanúja volt egy ilyen tragédiának, bíró apjának szintén volt egy hasonló ügye. A történethez Catulle Mendes francia írótól is merített, akinek darabját 1887-ben Párizsban látta.

A szövegkönyvet is jegyző Leoncavallo először a gyilkosságot elkövető Canióra utalva az Il pagliaccio (A bohóc) címet adta a műnek. Ezt az 1892-es, Toscanini által vezényelt milánói premieren Toniót alakító Victor Maurel követelésére változtatta többes számra, mert a neves francia bariton ragaszkodott ahhoz, hogy az ő szerepére is történjen utalás. A mű Magyarországon 1893 márciusában Erkel Sándor dirigálásával debütált, a fél évvel későbbi pesti előadást a szerző is megtekintette.

Leoncavallo recording 1905

Leoncavallo a zongoránál 1905-ben

Érdekes, hogy a mű címét jelentő szó, a bajazzó egy rontott alak, alapvetően közkeletűbb pojáca szóval rokon. Az eredeti olasz alak a közpiacokon, cirkuszokban lézengő bohócot jelenti (pagliacció), az elnevezés durva félrehallással került be magyar nyelvünkbe.

Canio szerepében később hatalmas sikert aratott Enrico Caruso és Luciano Pavarotti is. A világ első teljes operafelvétele is a Bajazzókból készült 1907-ben, miként 1931-ben az első teljes operafilm is. Az 1948-as filmváltozatban Tito Gobbi nyújtott emlékezetes alakítást Tonio szerepében, Neddát a fiatal Gina Lollobrigida alakította; az 1981-es, Franco Zeffirelli rendezte filmben Plácido Domingo énekelte Caniót. Az operairodalom egyik legnépszerűbb és legmegindítóbb áriája, a Vesti la giubba is Leoncavallo művében hangzik fel (utolsó sora a Kacagj, Bajazzo!), ez lett Caruso előadásában az első milliós példányszámban elkelt lemezfelvétel. Leoncavallo Caruso számára komponálta a ma is rendkívül népszerű Mattinata című dalt.

A Vesti la giubba Mario Lanza előadásában.

A Bajazzók sikere után színpadra került, de hatalmasat bukott a komponista korábbi két műve, a Chatterton és a tervezett olasz témájú trilógia egyetlen elkészült része, a Mediciek (a másik két rész Savonaroláról és Cesare Borgiáról szólt volna). A Mediciek felkeltette II. Vilmos német császár figyelmét, aki anyagilag támogatta A berlini Roland című opera megírását, de a Hohenzollern-dinasztiát dicsőítő művet még Berlinben is mérsékelt sikerrel fogadták. 1897-ben Leoncavallo is megzenésítette a Bohémélet librettóját, de alulmaradt Puccinivel szemben. A Bajazzók sikerét sem Zaza című operájával, sem későbbi operettjeivel nem tudta megismételni, Oidipusz király című operáját nem tudta befejezni.

1919. augusztus 19-én halt meg a toscanai Montecatiniban. Temetésén jelen volt Mascagni és Puccini is, hamvai Firenzében nyugszanak.

bajazzok-1-154550.jpg

A Bajazzók előadása a Magyar Állami Operaházban (Fotó/Forrás: Operaház)

A Bajazzók máig világszerte az egyik legnépszerűbb opera, amely a Magyar Állami Operaház repertoárján is szerepel, néhány napja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is előadták. Ugyancsak idén, Leoncavallo halálának centenáriumán mutatták be a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Janos Acs karmester által felfedezett, rekonstruált és áthangszerelt Requiem nagyzenekari változatát.

A komponista maga írta legtöbb operája szövegkönyvét, ebben nagy hasznát vette irodalmi tanulmányainak, és mások mellett Puccini Manon Lescaut című operájának szövegkönyvét is ő jegyzi. A svájci Brissago városában, ahol többször töltötte nyarait, és ahol díszpolgárnak is választották, 2002-ben emlékmúzeuma nyílt.

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Kapcsolódó

Kacagj, bajazzó! - Leoncavallo 160

Ruggiero Leoncavallo több operát is komponált, mégis egyműves szerzőként ismerjük. Na de milyen az az egy!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

A fickó, aki az operát hiphoppal ötvözi

Mint annyi sztori mostanában, ez is így kezdődött: futótűzként terjedt a neten egy videó. Babatunde Akinboboye felvétele, amint a Largo al factotum cím áriát énekli, kíséretként pedig…
Zenés színház hír

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Zenés színház sziget

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Zenés színház puccini

A legrangosabb Puccini-fesztiválon mutatják be Káel Csaba rendezését

Puccini Lidércek című operáját a festői olasz városban viszik színpadra a PFZ és a Pécsi Balett előadásában.
Zenés színház opera

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.