Zenés színház

„Egyszerre kiváltság és béklyó”

2018.03.17. 09:54
Ajánlom
„Új csillag született az operarendezés egén” – méltatta a harmincas évei derekán járó Fabio Ceresát az olasz sajtó 2016-ban. A cremonai születésű operarendező, a londoni International Opera Awards győztese jegyzi Az álarcosbál áprilisi, Erkel Színházban rendezett szériáját.
Fabio Ceresa

Fabio Ceresa (Fotó/Forrás: Opera Magazin)

- Milyen koncepció mentén tervezi színpadra állítani ezt a remekművet?

- Nekünk olaszoknak Az álarcosbál az anyatejjel magunkba szívott zenei útravalónk. Verdi életművén belül is egy olyan gazdag alkotásról van szó, amelyik az elejétől a végéig tele van fülbemászó dallamokkal. Kihívást is jelent, hiszen a kulturális örökségünk részét képezi, és erős előképek társulnak hozzá.

Ez az opera számomra elsősorban a halálhoz és az álmokhoz való kapcsolatot közvetíti: az életből való menekülés két állapotát, a hipnózist és a tudatmódosító szerek használatát.

Amelia a második felvonásban a mágikus füvet keresi, ami közelebb vihet a tudatalatti dimenzió felfedezéséhez.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az eredeti, Eugène Scribe által jegyzett szövegkönyv egy valós történelmi eseményen, a III. Gusztáv svéd király elleni merényleten alapul, amelyet a stockholmi operában tartott álarcosbálon követtek el. A korabeli cenzúra betiltatta ezt a változatot, így a szövegkönyv-írók, Piave és Somma áthelyezték a történetet a 17. századi Egyesült Államokba, de Verdi zenei megoldásai egyértelműen a 18. században gyökereznek.

Alkotótársaimmal arra törekszünk, hogy újraértelmezzük a felvilágosodás századának képi világát a hat különböző helyszínen játszódó történetben.

Tiziano Santi az egyik legjelentősebb díszlettervező Olaszországban, aki a festett hátterek hagyományát követi, de mai definíciókat társít a munkáihoz, míg Giuseppe Palella jelmeztervező a történelmi kosztümök újraértelmezésének fiatal mestere.

- Luca Ronconi, Peter Stein, Patrice Chéreau, Franco Zeffirelli, Jean-Pierre Ponnelle, Eimuntas Nekro š ius, azaz a legnagyobb operarendezők mellett volt asszisztens. Mit kapott tőlük útravalóul?

- A milánói Scala volt az én „egyetemem”, ahol kilenc évadot töltöttem 2006 és 2015 között. Amikor először léptem át az olasz opera fellegvárának küszöbét, a vezető színpadmester megjegyezte: a Scalában minden év három esztendővel ér fel más színházakhoz képest. Valóban, amit ott megtanultam, abból táplálkozom mindmáig.

Azontúl, hogy a világ legnevesebb rendezőivel dolgozhattam, lenyűgözött, hogy mennyi személyes élettapasztalatot vittek bele a munkáikba.

A nagy elődök, gigantikus mesterek nyomán azt a célt tűztem ki magam elé, hogy ráleljek az egyéni utamra, és a saját költői nyelvemen szólaljak meg.

Az európai operajátszás hagyományát szeretném ötvözni újszerű vizuális megoldásokkal.

- Miben áll az ön rendezői módszerének a lényege?

- Soha nem a szövegkönyvből indulok ki, hanem a zenéből: azt igyekszem képekké, hatásokká formálni, amit a hangok, dallamok indítanak el bennem. Tartalom és forma, zene és szöveg harmonizálására törekszem. Rendezőként az a dolgom, hogy az együttműködés jegyében kontrolláljam és összhangba hozzam a színpadi megoldásokat, a szólistákat, és a zenekart.

Fontos szempont, hogy az énekeseknek meghagyjam a saját személyiségük kifejezésének szabadságát.

- Szembetűnően az olasz operarepertoár képezi a fő irányvonalat a rendezéseiben a Pillangókisasszonytól a Puritánokon át az Orlando furiosóig.

- Olasz rendezőként elsősorban olasz operák színrevitelére hívnak, ami egyszerre kiváltság és béklyó. Szívesen dolgoznék Wagner vagy francia szerzők műveivel: régi vágyam megrendezni Gounod Rómeó és Júliáját, de egyelőre még sehonnan nem kaptam felkérést rá.

- Az elismerésen túl milyen szakmai hozadéka lett a Londonban nyert legjobb fiatal operarendező díjának?

- A kitüntetések leginkább személyes jutalmak, mintsem karrierlehetőségek. Rendezőként a munkáim beszélnek rólam igazán, azok hozzák a többi felkérést. Olaszország keveset tesz a fiatal tehetségek felkarolásáért. A kultúra támogatására, beleértve az operát is, a gazdasági válság óta sajnálatos módon az állam jóval kevesebb pénzt szán, mint amennyit megérdemelne, holott a zenedrámák az olasz nyelv terjesztésének egyik legfontosabb eszközei.

- Hazájában librettószerzőként is ismert. Mi szerint választ témákat?

- Többnyire Marco Tutino zeneszerzővel dolgozom együtt. A San Franciscó-i Operában mutattuk be a Moravia regénye nyomán készült Egy asszony meg a lánya című művet, februárban pedig a genovai Carlo Fenice Operában lesz a világpremierje a Nyomor és nemesség című nápolyi komédia alapján készült operánknak.

Hiszünk abban, hogy ez a természeténél fogva populáris műfaj ma éppúgy képes megszólítani a szélesebb közönséget, mint Verdi vagy Puccini idejében.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. február-márciusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.