Zenés színház

Egyszerűen: nagyszabás

2013.06.27. 12:07
Ajánlom
Valamivel több, mint egy hét választ el bennünket a Szegedi Szabadtéri Játékok idei szezonját nyitó Leányvásár Dóm téri premierjétől. A budapesti próbaidőszaknak vége, és már néhány napja a kórussal és a táncosokkal kiegészült színészcsapat a Szegedi Nemzeti Színház nagyszínpadán gyakorol. Ahol ugyan még semmit nem látunk a hatalmas hajóból, a különleges papírjelmezekből, de a jelzésekből és a mozgásokból némi fantáziával elképzelhetjük, mi vár ránk július 5-től három estén keresztül. PRÓBARIPORT

A Leányvásár zenéjét Jacobi Viktor írta, a szövegkönyvet Bródy Miksa és Martos Ferenc jegyzik. A bemutatóra 1911. november 11-én került sor a Király Színházban. A sikerben annyira bízott a színházat vezető Beöthy Zsolt, hogy a produkciót megelőző premierbe, a Kis grófba még a bukást is belekódolta: „Gyerekek! Ha huszonötször elmegy a darab, akkor már megtettük a magunkét. Aztán jön a Leányvásár, s az megment minket a gondoktól!" Beöthy szerencséjére a Kis gróf is elnyerte a közönség tetszését, aztán pedig jött az év operettszenzációja. A kritikák elismerően írtak a fordulatos történetről, az ötletes és fülbemászó, slágerekkel teli zenéről - „A közönség elmés, ötletes, kitűnően elgondolt, igen ízléses librettót, dús zenét, elsőrangú előadást kapott." -, míg a közreműködők, Petráss Sári, Király Ernő, Fedák Sári, Rátkai Márton esetében az angol operetthez szükséges stílusérzéket - a „clown- és színésztalentum"-ot  - emelték ki.

Mindezeket tekintsük kiváló előjeleknek a friss szegedi előadáshoz. Amelynek szövegkönyve, bár újonnan készült - szabadtéri változat: Vinnai András, dalszöveg: Varró Dániel -, nem csupán nyomokban tartalmazza az eredetit. A konfliktus természetesen maradt szerelmi - hisz operettről van szó -, a San Francisco környéki faluból azonban egzotikus sziget lesz, a seriffből anyakönyvvezető és medúzaárus, a helyzetkomikum forrása pedig a kövérek és soványak ellentéte. És mivel Szegeden hozzászokhattunk már a látványos színpadképhez, ezúttal valószínűleg minden Leányvásárok legkülönlegesebb díszletében és jelmezében vonul fel a szereplőgárda. Tizenkilenc, komoly castingon kiválasztott bicikli, hat darab, egyenként kilenc méter magas világítótorony, egy huszonhat méter hosszú, tizenkét méter magas, belső tereinak kiképzésében a legendás Szőke Tisza gőzöst idéző, különleges papírhajó, kétszáz darab, ezer négyzetméternyi mosható, varrható, festhető papírból készült jelmez - rizikó nélkül kijelenthetjük tehát, hogy ez az előadás nagy eséllyel be fog kerülni a magyar színházi legek közé. (És akkor még a szöveg szegedi utalásait nem is számoltuk össze.)

Ha valaki kíváncsiságával már nem bírva úgy döntene, hogy összeszedi bátorságát, és titkon belopózik a Szegedi Nemzeti Színházba... Nos, a vállalkozó kedvűeket inkább lebeszélném, ugyanis odalenne az illúzió, hiszen még jelzésekben és próbaruhában dolgozik a társulat. A zenekari árok fölötti színpadrész kicsit lesüllyesztett - ez jelzi a Dóm téri színpadi árkot, így amikor Nagy Ervin egy jelenetben ott játszik, azonnal rászólnak, hogy körülbelül a nagybőgősök fején sétál -, mögötte a normál magasságra beállított színpad, majd egy kisebb emelvény, hátul pedig egy lépcső, ami a premieren majd a hajóra vezet. Teljes a létszám, a színpadon áll a kórus, a tánckar, valamint a főszereplők.

Nevesítve: a jóféle rendezői vénával is bíró Nagy Ervin, a térdére panaszkodva a táncot megúszni nem akaró Ujlaki Dénes, egy teniszlabdával rg-s lányokat megszégyenítő mozdulatokat tű- és lapos sarkú cipőben is pazarul kivitelező Schell Judit, a nordic walking bottal sétáló Hegedűs D. Géza, az operettelegancia ismeretében felülmúlhatatlan Szombathy Gyula, a fent említett clownságot tökéletesen megtestesítő Keresztes Tamás, a többiek szünetében sem pihenő Bordás Barbara, a szerepe szerinti agilitást nem kevés humorral mutató Kiss Diána Magdolna, a rezzenéstelen tekintettel jelzés-medúzákat dobáló Kocsis Gergő. A nézőtéren pedig a koreográfus, Juronics Tamás, a rendező-látványtervező, Gothár Péter, valamint a karmester-zenei vezető, Silló István. Térformák beállítása, egyes jelenetek pontosítása, együttes gondolkodás arról, hogy egy akkora színpadon mi a sok, mennyi szöveget és abszurd elemet visel el a Dóm tér, mennyi húzható egy operett muzsikájából - látszólag széttartó és kérdésekkel teli a próba, a cél azonban az, hogy minél tisztábban kerüljön a főpróbahétre az előadás a végleges térbe, ahol már csak(!) a távolságokhoz kell hozzászokni.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.