Zenés színház

Elárverezik a milánói Scala jelmezeit

2018.04.10. 16:10
Ajánlom
Az operaház raktáraiban jelenleg 50 ezer jelmezt tárolnak, ennek egy részétől a Scalának helyhiány miatt kell megválnia - közölte a La Stampa című olasz napilap.

Elárverezteti a milánói Scala jelmezeit Alexander Pereira, az intézmény intendánsa. 

Az 50 évnél fiatalabb, ezért történelmi védelem alatt nem álló kosztümöket kínálják eladásra.

 A Scala 22 éve nem vált meg egyetlen jelmezétől sem. A színpadi ruhák jelentős részét újra felhasználták. A jelmezekért felelős személyek gondosan kiválasztják, mely kosztümökre lehet majd licitálni - írta a lap.

"A Scalában 1996 óta semmit nem dobunk ki. Tulajdonképpen 50 ezer ruha van itt"

- magyarázza Rita Citterio, aki az operaház kosztümjeiért felel, emellett az ő birodalmának számítanak a Scalának dolgozó műhelyek is az Ansaldon. Semmit nem dobnak ki, hanem mindent újra felhasználnak. Mint kiderült, a tavaly december 7-én bemutatott Andrea Chénier kosztümjeit használták Az álarcosbálban és a Manon Lescaut-ban is. Végülis mindegyik a 18. században játszódik.

"A híres tervező, Lila De Nobili Aidája sem volt épp pontos történelmileg, mivel De Nobili kifosztotta a raktárat. Nézze ezt!" - mutatja egy harcos gallérját, amiben semmi egyiptomi nincs, inkább gótikus benyomást kelt.

Egy 1920-as Lohengrinből származik, amit újra hasznosítottak."

A jelmezek azonban apránként minden talpalatnyi helyet elleptek. Emiatt jelenleg sokat Peróban tárolnak konténerekben, vagy más vidéki raktárakban. A korosabb, nemesebb darabokat, amik híres énekesek jelmezeként szolgáltak, üveg mögött tartják és megtekinthetőek. 

A legrégebbi darab egy Radamès jelmeze, amelyet Francesco Tamagno tenor viselt,

 aki Verdi Otellójának első, 1887-es előadásán a címszerepet énekelte. Itt található Maria Callas 25 kosztümje is. Közülük néhányat konténerek aljáról mentettek meg, például A kalózban viselt egyik ruháját, vagy egy nagyobb kupacban ismerték fel, mint az, amit a Rossini A sevillai borbély-ának Rosinájaként viselt.

A hihetetlen ruhakölteményeket, mint amiket Piero Tosi tervezett Visconti Az alvajárójához, természetesen mindenki szeretné felpróbálni, vagy legalábbis megérinteni. A néhány évvel ezelőtt megrendezett Callas-kiállításon - egy hasonló tárlat jelenleg is látható a Scalában - még ennél is messzebbre ment egy ollóval felszerelkezett látogató, aki Boleyn Anna Tudor ruhájából kivágott ki egy négyzetet.

Maria Callas ruháit, amelyek jelenleg a Scala Múzeum kiállításán láthatóak természetesen nem viszik aukcióra. Renata Tebaldi szoprán és Rudolf Nurejev orosz balettsztár jelmezeit sem

értékesíti az operaház.

Utóbbi művész kapcsán a jelmezekért felelős hölgy megjegyezte, hogy mindössze a Diótörő és A szilfid kosztümjei vannak az operaház birtokában, az orosz művész a többit magával vitte. Callas ruhatárával szomszédos legnagyobb riválisa, Renata Tebaldi jelmezeinek gyűjteménye. Citterio kedvencei azonban azok a jelmezek, melyeket Guido Fiorato tervezett 2003-ban Anna Caterina Antonacci számára Marco Tutino Vita című művéhez.

Ahhoz, hogy az egyedülálló gyűjteményből esetleg egy múzeumot hozzanak létre komoly tőkére lenne szükség.

Legutóbb Caruso egyik jelmezének restaurálása közel tíz ezer euróba került.

Így egyelőre marad az árverezés.

(Képgalériánk csupán illusztráció. Egy korábbi kiállítás képeiből és az operaház történelmi jelmezei közül válogattuk a fotókat, azokon valóban a Scala jelmezei, de nem a most eladásra kínált darabok szerepelnek.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.