Zenés színház

Elemi érdekek

2008.04.10. 00:00
Ajánlom
A Velencében zenés színházrendezői tanulmányokat végzett Anger Ferenc Szegeden debütált operarendezőként. A szokottnál nagyobb figyelem irányul diplomamunkaként is szolgáló Otellójára, hiszen a főszerepet két alkalommal José Cura énekli.

Anger Ferenc, Rálik Szilvia és José Cura az előadás után

- Az első közös próbán te rendezted Curát, vagy ő saját magát?

- Nehéz ezt szétválasztani, de fontos tudni, hogy miután José Cura vasárnap este Szegedre érkezett, azonnal megnézte az előadást, majd a másnapi próbán minden járás, minden mozdulat a fejében volt. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a hétfő délelőtti öt-, majd az esti háromórás próbán ezért szinte alig volt dolgom.

- Hogyan fogadta az értelmezésedet?

- A koncepcióval messzemenőkig egyetértett. Az előadásunkban Otello nem idealizált hős, aki minden akadályt legyőz a szerelmével közösen. Ellenkezőleg: esendő férfi és érdekember, aki árulások sorozata után jut el pozíciójáig. Bár a velenceiek zárt közösséget alkotnak, mégis befogadják a homályos múltú, ám tehetséges idegent, Otellót. A város szinte haszonállatként foglalkoztatja, ő viszont tisztában van vele, hogy itteni pozíciója csupán ideiglenes. Be akarja magát biztosítani, amikor megszöktet egy itteni lányt, Desdemonát, aki kapva kap az alkalmon, máskülönben a kereskedő-feleségek unalmas hétköznapjai várnának rá. Desdemona tehát nem halálra szánt áldozati bárány, hanem erős, céltudatos személyiség.

- Mi izgatta a fantáziádat az Otello kapcsán?

- A rendező kizárólag két dologból építkezhet: a zenéből és a librettóból. A háttér-információk bárhonnan beszerezhetők, de a lényeg mindig az eredeti mű. Az Otellóval szerencsém volt, mivel nem láttam belőle olyan előadást, amit maradéktalanul el tudtam volna fogadni. Ez nem nagyképűség: vannak olyan produkciók, amelyeknél azt érzem, hogy a rendező megtalálta a központi magot, amit egységes jelrendszerrel sikerül közvetítenie a nézőtér felé.

- Hogy került egymás mellé Cura és a te neved?

- Amikor Cura 2001-ben Szegeden énekelt, azt nyilatkozta, hogy szívesen szerepelne magyar operaszínpadon, ami egy több éves tárgyalássorozat kiindulópontja lett. Amikor pedig felvettek a velencei egyetemre – ahol egyébként Cura óraadóként tanít –, elkezdtem Szegeddel tárgyalni, hogy itt rendezhessem a diploma-előadásomat. Egy évvel ezelőtt pedig a két szál összefonódott.

- A főszereplő személye hogyan hatott a munkádra?

- Sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést, és végül arra jutottam, hogy sehogy. Egyfelől nem lehet az professzionális munka, amelyikben mindent egy névre hegyeznek ki, másfelől viszont időm sem volt ezen gondolkodni, hiszen ott volt a három órás darab, amit színpadra kellett tenni. Óriási megtiszteltetés Cura fellépése, de ha nem ő énekelné Otellót, az előadás akkor is ilyen lenne.

- A szegedi színpad nem ismeretlen terep számodra, kórustagként több előadásban is felléptél. Gondolom, innen ered az opera iránti vonzalmad.

- Először a Galgóczy Judit-féle André Chénier-ben énekeltem, aztán jöttek Kovalik Balázs rendezései, a Turandot, a Mefistofele… Többeket mondhatnék, akiktől rengeteget tanultam, de kettőjük munkáit látva döbbentem rá arra, hogy operát másképp is lehet játszani.

- A budapesti főiskola után Velence következett. Miért?

- Bár Olaszországban Rómában és Firenzében is tanítanak rendezést, a zenés színházrendezés igazi bázisa a velencei egyetem. A színháztudomány és -technika nevű szakon, amire jártam, prózai színházról is sok szó esett, mégis a zenés színházi ismeretek voltak túlsúlyban. A képzésre egész Európából érkeznek hallgatók, sőt Kolumbiából és Argentínából is. Több velencei színházzal (La Fenice, Goldoni, Avogaria) ápol kapcsolatokat az egyetem, a La Fenicében például minden évadban a rendezőszakos hallgatók mutatnak be egy előadást. Egy évfolyamon világítás-, díszlet- és jelmeztervezők, valamint rendezők tanulnak, a diplomát mindannyian színházi munkával szerezhetjük meg. Így az osztálytársaim között volt, aki a milanói Scalának tervezett jelmezt, más Buenos Airesben rendezett előadást.

- Velencei tanulmányok után velencei témájú darabot rendeztél. Hatott mindez a rendezésre?

- Segített a Velencében töltött két év, mert sok részlet megfejtésében személyes tapasztalatokra támaszkodhattam. Velence évszázadok óta a túlélésre berendezkedett, zárt városállam. Az itteni lakosok ma is szigorúan egymásra utaltan élnek, az idegent, még ha olasz is, nem fogadják be. A velenceiek életét a négy elemmel folytatott küzdelem határozza meg: mikor ég le a város, mikor jön föl a víz, van-e elég föld, merről fúj a szél – a város mindennapjai e kérdések köré szerveződnek. És itt kell visszanyúlnom a koncepciónkhoz: a szöveg többször utal rá, hogy Otellónak szoros köze van az elemekhez; ez az a pont, ahol a velenceiek és ő pontosan megértik egymást. Az elhibázott beilleszkedési kísérlet vezet végül a tragédiához.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.
Zenés színház hír

A Lvivi és az Odesszai Nemzeti Operát díjazták az International Opera Awardon

November 28-án este adták át az International Opera Award 2022-es elismeréseit. Az év operajátszó intézményének díját két ukrán operaház kapta meg, amiért a háború ellenére is tartanak előadásokat.