Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Legenda vagy valóság? Gyilkos vagy áldozat? Hamis vádak vagy későn felszínre törő igazság? Ezek a kérdések mind felmerülnek Báthory Erzsébet neve kapcsán. A korát megelőző operai igénnyel komponált nagyzenekari, nagy kórusra készült művet nem véletlenül rendelte meg 2012-ben, és tűzte most újra színre a Margitszigeti Színház vezetése.
A magyar történelem jelentős időszakainak és nőalakjainak emlékezetben tartása a cél.
Báthory Erzsébet tekintetében ez esetben a férjét elvesztett, a családját és a vagyont őrző, kiszolgáltatott helyzetében helytálló személyt kívánják rehabilitálni az előadással.
A műfajában és témájában egyaránt úttörőnek számító opera-musical június 10-ei bemutatójának felvezetőjeként jelenleg is online kvízsorozat fut, a játékért és a nyereményekért érdemes figyelni a Margitszigeti Színház Facebook-oldalát.
Áprilisban az ELTE ÁJK Perjátszó körének előadásában egy fordulatokkal teli perjáték részesei lehetnek az érdeklődők. Az interaktív perjátékban június 10-én a Báthory Erzsébet opera-musical előadás előtt is részt vehetnek azok a jegyvásárlók, akik regisztrálnak. Az első 100 regisztráló kap majd erre lehetőséget.
A rejtélyek és a titkok képesek több száz éve történt eseményeket is az érdeklődés fókuszában tartani. A magyar történelem egyik legnagyobb, lényegében mind a mai napig megoldatlan rejtélye, Báthory Erzsébet története immár csaknem négyszáz éve tartja lázban a tudományos és művészi szférát.
A napjainkban gyakran már csak vérgrófnőként emlegetett özvegyet férje halála után vádolták meg olyan szexuális motivációkkal is tarkított kegyetlenségekkel,
amelyek a kor könyörtelen gyilkosává tették őt. S noha azóta már többen is bizonyították ártatlanságát, a róla szóló mondák azóta is kimeríthetetlen inspirációs forrásként szolgálnak a történet legkülönbözőbb feldolgozásaihoz.
„Báthory Erzsébet ma a világon a legismertebb tömeggyilkos. 650 fiatal lány meggyilkolásával vádolták, de soha nem ítélték el. Élete utolsó négy évét saját várában, Csejtén töltötte házi őrizetben. Az, hogy nem született ítélet, hogy a korabeli igazságszolgáltatás nem zárta le, hanem nyitva hagyta az ügyét, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy meginduljanak a találgatások, elinduljon a mítoszképződés. A magyar olvasó nem is gondolná, de
Báthory Erzsébet alakja az európai kultúrában, különösen az angolszász világban egyet jelent az örök életű vámpírral.
Több tucat könyv és számos film dolgozta fel a köré szövődött legendát” – írta róla szóló könyvében Várkonyi Gábor történész, a Margitszigeti Színház grandiózus projektjében közreműködő szakértő.
A látványos, szenvedélyes – néhány évvel ezelőtt kifejezetten a Margitszigeti Színház igazgatónője, Bán Teodóra kérésére, a Miklós Tibor, Szomor György és Pejtsik Péter alkotta hármas által színpadra álmodott – produkció igazi művészi megkoronázása lesz ennek a sokszínűnek és fordulatosnak ígérkező történelmi kalandozásnak.
A fergeteges sodrású, nagy ívű dallamvilággal megalkotott, operai igénnyel megkomponált előadás egy a féltékenység és hatalomvágy által ostromolt erős, ám érző nő, anya, feleség, szerető alakját festi elénk.
A főszerepekben Benedekffy Katalint, Szemenyei Jánost, Szilágyi Jánost és Laczkó V. Róbertet láthatjuk. Az előadás a Kolozsvári Magyar Opera kiváló társulatának fellépésével és vendégművészek szereplésével kerül színre.
„A darabbal és a programsorozattal nem titkolt célunk mélyebb és személyesebb vetületben felfedni és újraértelmezni, történészek segítségével megismerni a kor történelmi eseményeit és Báthory Erzsébet alakját. Párhuzamállítás nélkül, korunkban is hasonló módon fontos a rágalmak, vádaskodások, a „Fake News” általi áldozattá válást megelőzni.
Szándékunk bemutatni és talán rehabilitálni is a grófnő történelmi nőalakját, a valódi oldalát,
segítségül hívva az előadás, a kvíz, a Víztorony-kiállítás és a perjáték adta lehetőségeket” – mondta a Margitszigeti Színház igazgatója és művészeti vezetője., Bán Teodóra.
A színpadon a főszerepekben Benedekffy Katalin, Szemenyei János, Szilágyi János és Laczkó V. Róbert.
Rendező: Bagó Bertalan
Koreográfus: Novák Péter
Az előadásról bővebb információ ide kattintva elérhető.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A felvétel a 2012-es margitszigeti bemutatón készült. (Fotó/Forrás: Kanyó Béla/Margitszigeti Színház)