Zenés színház

Életünket a cárért

2015.12.09. 15:01
Ajánlom
Mihail Glinka Iván Szuszanyin halála című operáját Catterino Cavos vezényletével 1836. december 9-én, ezen a napon mutatták be Szentpéterváron.

Az opera nagy sikert aratott, de többen kifogásolták „paraszti” hangvételét. A zenei anyag még részben olaszos stílusjegyeket visel magán, ugyanakkor előremutat a későbbi nagyorosz zene irányába.

Borisz Zvorkin: Iván Szuszanyin halála

Borisz Zvorkin: Iván Szuszanyin halála

Nemzeti opera született

1836-ban döntő fordulatot jelentett Mihail Glinka Ivan Szuszanyin című operája. Bár Glinka arisztokrata származású volt, egész művészetét áthatja az orosz nép iránti szenvedélyes szeretete. Zenei világa az orosz népdalból és az olasz operaszínpadból táplálkozott, amelyet nyugat-európai útja alkalmával ismert meg. Ivan Szuszanyin a népi hős, a hazafi típusa volt. Az opera fináléját az orosz nép megdicsőüléseként is értelmezhetjük. A szentpétervári premier fergeteges sikert aratott a demokratikus irányultságú társadalmi körökben, ugyanakkor a cár parancsára a címet "Életünket a cárért"-ra kellett változtatni, hiszen I. Miklós uralkodása alatt kizárólag a pravoszlávia - egyeduralom - népiség hármasa érvényesülhetett. Glinka már ebben a művében kialakította az orosz nemzeti opera alaptípusát, amely hazai zenei forrásokból építkezik és amelyhez később minden orosz zeneszerző mint kiindulóponthoz tér vissza.

Aki megmentette a Romanovokat

1613-ban lengyelek nyomultak Kosztromába, hogy a nem sokkal azelőtt megválasztott Mihail Fjodorovics Romanov (a Romanonv-dinasztia alapítója) életére törjenek. A lengyelek elfogják Ivan Szuszanyint, és arra kényszerítik, hogy vezesse el őket az orosz főerőkig. Szuszanyin az erdő mélyébe vezeti őket, amiért az életével fizet, de az oroszok győznek a kelepcébe csalt ellenség felett, és megünneplik Szuszanyin hőstettét. Az egyetlen dokumentáció, amely ránk maradt, a cár adománylevele. Mihail Romanov a hős leszármazottainak adta szülőfalujának, Domnyinonak a felét, ezen kívül felmentették őket az állami adók alól is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Zenés színház

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Klasszikus

A Fesztiválzenekar két tagja eljárt egy tüzes tangót, aztán lecsapott Stravinsky

Két pár táncos láb a hegedűszólamból, közös éneklés, és egy olyan Tavaszi áldozat, hogy a fal adta a másikat. Ezzel töltötte meg háromszor a Müpát a Fesztiválzenekar.
Tánc

Így néznek ki a fizetések nemek szerint a balettban

A női vezetők hiánya a balettben régi vita tárgyát képezi. Azonban most elindult egy oldal, a Dance Data Project, ami új kérdéseket vet fel.
Könyv

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

101 évesen elhunyt Hilde Zadek szopránénekesnő

Elhunyt Hilde Zadek német-osztrák operaénekesnő, a 20. század egyik legjelentősebb szopránja.
Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.