Zenés színház

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

2021.10.01. 15:00
Ajánlom
Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.

Mégsem teljesen a filmet látjuk megelevenedni, sőt a díszletként szolgáló lépcsőrendszeren, az ismerős dallamokon, valamint az elrajzolt alapkaraktereken túl semmi nem emlékeztet Fellini és a Broadway-musical világára. Balázs Zoltán a művészekből építkezik, és az általuk teremtett világ ugyanúgy működik, mint az eredeti alkotás.

Abban azonban mégis szorosan kapcsolódik az alapműhöz, hogy egy álom és valóság határmezsgyéjén mozgó történet elevenedik meg a színpadon, amely merészen reflektál a körülöttünk lévő világra is. Bár az Operettszínház darabja igyekszik elkerülni a direkt utalásokat és a konkrét párhuzamokat, a viszonyrendszerek ma is éppoly aktuálisak, mint a ’60-as években.

Nine_JuhaszEva1-115348.jpg

Jelenet a Nine-ból (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

Guido Contini személyében a népszerűsége ellenére magányosan tengődő alak képe látszik, aki képtelen kitörni a maga teremtette világból, fiatalkori traumáiból épített falai mögül pedig csak egy torz társadalom képe rajzolódhat ki. Dolhai Attila éppen ezt a magányt igyekszik láttatni, minden mozdulatában tetten érhető a vágy, hogy kapcsolódjon valakihez – bárkihez, aki hozzásegítheti céljai eléréséhez. Úgy közelít a partnereihez, hogy közben távolságot is tart, így érzékeltetve a többiek és a közte lévő szakadékot.

Guido kreált álomképében – amelyben a férfi saját, kívülről nézett halálának jelenete is valóságként definiálódik – látszólag mégis hús-vér alakok öltenek testet: a rendező életében fontos szerepet játszó nők.

Apró, de fontos villanások jutnak nekik egy nagy életműben, úgy válnak a darab főszereplőjévé, hogy Contini számára csak statiszták lehetnek.

Nehéz őket rangsorolni. Az édesanya (Ullmann Zsuzsa) és a fiú megrontója, Sarraghina (Peller Anna) a gyermekkor világába ránt vissza, míg a rendező népszerűségében fürdő (vagy éppen árnyékában jelentéktelenné váló) többi figura a sikeres művész életének része.

Nine_JuhaszEva4-120040.jpg

Peller Anna Sarraghinaként (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

Közülük is kiemelkedik Claudia, a múzsa, aki az éteri szépséget testesíti meg, ihletforrásként szolgálva a férfi számára. „A forrás te vagy” – mondja Guidónak, jelezve, hogy az a nő, akit a rendező belelát, csak egy vágyott ideál. Füredi Nikolett elérhetetlen jégkirálynőként lépked a lépcsőkön, tartása elegáns és légies. Nehéz dolga van, hiszen úgy kell felrajzolnia a szerep ívét, hogy Claudia végig megmaradjon egyfajta eszményképként. Erre leginkább szólódalában van lehetősége, melynek utolsó hangjai még másodpercekkel a jelenet után is a néző fülében csengenek.

A leghálátlanabb szerep kétségtelenül a feleségnek, Luisának (Széles Flóra) jut, aki Contini árnyékában igyekszik megteremteni a biztos családi hátteret.

Tragédiája éppen abban áll – Flóra ezt finoman, apró gesztusokkal érzékelteti –, hogy nem tud kitörni abból a háttérszerepből, ami neki jutott, megszólalásai pedig túl súlytalanok maradnak ahhoz, hogy valódi hatást váltsanak ki. Végső dühkitörése ennek folytán már-már indokolatlan, hiszen sem a szemellenzővel végignézett, kétértelmű – a nők és a férj között játszódó – jelenetek, sem a diplomatikus, hűvös megszólalások nem vetítik előre a heves válást.

Nine_JuhaszEva7-115348.jpg

Dolhai Attila (Guido) és Széles Flóra (Luisa) a Nine-ban (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

A feleség ellenpontjaként jelenik meg Carla, aki impulzív jelenlétéből adódóan sokkal valóságosabbnak hat nőtársainál. A játszók fölé kell őt emelni, hogy kiszakadhasson Guido világából, a lebegő ágy, a kiszakítottság pedig a többiek elé helyezi a szeretőt. Gubik Petra Carlája hol érzéki csábító, hol gyengédségre vágyó naiv kislány, aki rajongásig szereti a rendezőt. Éppen ezért mellbevágó a válásjelenet, amelyben a Contini bárki másnál könnyebben engedi őt útjára. „Felhasználta” – mint mindenki mást –, és nem maradt belőle több, csak egy elszalasztott lehetőség. Az, hogy Carla valójában miként vélekedik a kapcsolatról, illetve mi volt a valódi célja, csak félmondatokból és gesztusokból sejthető: a reménykedve lebegtetett válási papírokból, valamint a szándékból, hogy kilépjen egy biztosnak hitt, ám hazugságokra épülő kapcsolatból.

Utóbbit Guido már képtelen megtenni.

„Én soha nem hagyom el a feleségem!”

– üvölti bele a világba Carlának címezve, de magának bizonygatva. Minden külső gesztusa maga felé mutat, és azt a célt szolgálja, hogy ráeszméljen saját pozíciójára. Elméjében végül már annyira összemosódik a múlt, a képzelt világ és az eltorzult valóság, hogy szó szerint a saját maga alkotta filmben ragad.

Erre a szürreális képi világra játszanak rá Németh Anikó jelmeztervei is. Az előadás szereplői modellekként pózolnak a lépcsőkön, minden fodornak és fejdísznek jelentése van. A ruhák – melyek személyre szabottan a színészekre készülnek – önmagukban is megadják a figurák alapkarakterét.

Nine_JuhaszEva104of1-115705.jpg

Jelenet a Nine-ból (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

Csakúgy, mint a zene, amely számos stílust vonultat fel a klasszikus zenétől a swingen át a kortársig. A felhangzó melódiák egymástól merőben eltérő forrásból táplálkoznak, de a hangszerelésnek hála egységes kompozícióvá állnak össze. Még a filmváltozatból átemelt számok – a Cinema Italiano, Stephanie (Vágó Bernadett), az újságíró dala Guido zsenijéről, a Vedd csak el!, Luisa utolsó kétségbeesett megszólalása, illetve az édesanya gyönyörű balladája, a Guarda la Luna – sem hatnak idegennek.

A rengeteg motívum és túlsúlyozott elem akár ki is olthatná egymást, de a megfoghatatlan, gyakran egymás mellett futó tér-idő síkok miatt inkább magyarázatként és reflexióként működnek. Ugyanakkor

az előadás nagy koncentrációt kíván a nézőktől, hiszen a folyamatos váltások miatt nincsenek nyugvópontok, ráadásul a prózai részek jóval hangsúlyosabban vannak jelen, mint egy hagyományos musicalnél.

Balázs Zoltán első musicalrendezésével új irányt ad a műfajnak, amely egy, az eddigiektől merőben eltérő musicaljátszás felé viheti a zenés színházi alkotókat. Úgy adhatja át a „karmesteri pálcát” a többi rendezőnek, ahogy Guido fiatalkori énje teszi az utolsó jelenetben, így lehelve új életet az alkotói válságban sínylődő alkotónak.

Nine_JuhaszEva9-115705.jpg

Dolhai Attila a Nine-ban (Fotó/Forrás: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

Fejléckép: Jelenet a Nine-ból (fotó: Juhász Éva / Budapesti Operettszínház)

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

Kapcsolódó

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Plusz

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.