Sir Donald McIntyre 1934-ben született az új-zélandi Aucklandben. Tanulmányai miatt költözött Londonba, majd pályáját különböző brit operaházakban kezdte, majd 1967-ben debütált a Covent Gardenben a Fidelio Pizarrójaként. Ugyanebben az évben énekelt először a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, ahol a következő másfél évtizedben minden évben színpadra lépett. Leghíresebb szerepformálása az úgynevezett centenáriumi Ringben volt, Wotant alakította a Patrice Chéreau által rendezett és Pierre Boulez által vezényelt produkcióban, ami talán máig a tetralógia egyik legismertebb feldolgozása. Felvétele Grammy-díjat nyert.

Wotant 1975-ben a Metropolitan Operában is elénekelte, ahol szintén rendszeres vendég volt, olyan szerepekben hallhatta őt a New York-i közönség, mint Hans Sachs vagy A bolygó hollandi címszerepe. Pályája legnagyobb részét a német repertoár tette ki, de lemezre énekelte a Pelléas és Mélisande Golaud-ját és Sztavinszkij Oedipus rexének Creonját is. 1992-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.

„Sir Donald McIntyre több volt, mint énekes, mentor volt és partner, a fesztiválunk lelke.

Hálával hajtunk fejet élete és munkássága előtt” – búcsúzott a művésztől a Bayreuthi Ünnepi Játékok.

Donald Mc Intyre hetvenkilenc éves korában még szerepelt az Aix-en-Provence produkciójában, az Elektrában, amelyet szintén Patrice Chéreau rendezett,

A centenáriumi Ringből szerepelt még benne az egykor Gunthert alakító Franz Mazura is, aki a produkcióban Oresztész nevelőjét formálta meg, míg McIntyre az öreg szolgát énekelte. A szereplőgárda a produkciót a Scalában és Berlinben is előadta. Ez volt Chéreau utolsó munkája és Donald McIntyre utolsó operaszerepe.

Fejléckép: Donald McIntyre Wotanként (forrás: Bayreuthi Ünnepi Játékok)