A december 11-én elhunyt művész a világ legnevesebb operaszínpadain lépett fel: a londoni Covent Gardenben, a Metropolitanben, a párizsi opera és a milánói Scala színpadán is hallhatta és láthatta Visnyevszkaját a közönség. Több mint harminc szerepet alakított, köztük Verdi Aidáját, Puccini Toscáját. Emellett Prokofjev Háború és Béke, Csajkovszkij Jevgenyij Anyegin című operájában is a főszerepeket énekelte. Visnyevszkaja koncertfelvételei neves karmesterek közreműködésével készültek, közöttük volt Herbert von Karajan osztrák és Otto Klemperer német karmester is.
Az orosz szoprán 1926-ban Leningrádban született. Túlélte a háborús blokád éveit, sőt, énekesi karrierje is a háború alatt, 1944-ben a Leningrád megyei operettszínházban kezdődött el. Nyolc év múlva megnyert egy versenyt, amelynek révén bejutott a moszkvai Nagyszínházba, amelynek hamarosan vezető operaénekese lett. A neves művész 1955-ben férjhez ment a 2007-ben elhunyt Msztyiszlav Rosztropovics világhírű orosz gordonkaművész-karmesterhez. A házaspárnak Alekszandr Szolzsenyicin ellenzéki író támogatása miatt 1974-ben el kellett hagynia a Szovjetuniót. 1978-ban megfosztották őket szovjet állampolgárságuktól, de 1990-ben, a Gorbacsov-korszakban visszakapták azt és a kilencvenes években visszatértek Oroszországba.
Visnyevszkaja a moszkvai konzervatórium professzora lett, majd operaénekesi iskolát alapított. Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkár úgy emlékezett a kedden elhunyt neves operaénekesnőre, mint aki férjével együtt nemcsak kiemelkedő művész, hanem nagyszerű ember is volt. "A legnehezebb pillanatokban ott termettek azok mellett, akiknek támogatásra volt szükségük" - mondta a politikus.
Galina Visnyevszkaja pár nappal halála előtt, december elsején magas állami kitüntetésben részesült: a Haza szolgálatáért érdemrendet kapta meg.
hírlevél
