Zenés színház

Elhunyt Mirella Freni, korának egyik legnagyobb operacsillaga

2020.02.09. 20:15
Ajánlom
A világhírű szopránekesnőt, Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Mozart hősnőinek legendás megformálóját 85. születésnapja előtt érte a halál.
Mirella_Freni_1970-201803.jpg

Mirella Freni

Mirella Freni 1935. február 27-én született Modenában, ugyanaz a dada nevelte őt, mint Luciano Pavarottit, miközben anyáik a helyi dohánygyárban dolgoztak. Ebben a városban debütált első operaszerepében, Micaelát énekelte a Carmenben a Teatro Municipale színpadán tizenkilenc évesen. Tanára, Leone Magiera volt első férje. 1958-ban Mimì szerepét énekelte Puccini Bohéméletében Torinóban, a nemzetközi áttörésére sem kellett sokáig várni: 1960-ban Glyndebourne-ban Adinát énekelte Franco Zeffirelli rendezésében a Szerelmi bájitalban. 1960-62 között Mozart szubrett szerepeit énekelte ugyanitt: Susannát a Figaro házasságában és Zerlinát a Don Giovanniban.

1961-ban Nanettaként mutatkozott be a brit Királyi Opera színpadán a Falstaffban, ugyanebben a szerepben debütált a milánói Scalában két évvel később. 1965-ben pedig bevette a Metropolitan Operát, a New York-i közönség Mimì szerepében ismerhette meg, a kritika és a közönség csendes karizmájáért, megkapó ártatlanságáért éltette.

Annak ellenére, hogy lírikus szopránként ünnepelték, a hetvenes években Verdi komoly operaszerepeivel bővült repertoárja: Elisabetta (Don Carlos), Desdemona (Otello), Amelia (Simon Boccanegra) Leonora (A végzet hatalma) és Elvira (Ernani), valamint az Aida címszerepe maradandó alakításainak bizonyultak. Ekkortájt került repertoárjába a Tosca és a Pillangókisasszony címszerepe is.

pav-freni-7-202150.jpg

Luciano Pavarotti és Mirella Freni

Gazdag, könnyen szárnyaló, erőltetésmentes hang volt. Freni bölcsen egyengette karrierjét, soha nem próbálkozott hangján és erején túli feladatokkal. „Sok tekintetben nagylelkű vagyok – nyilatkozta –, de nem fogom tönkretenni a hangom.

Sok énekes azt gondolja, hogy isten, és mindent megtehet. De én mindig őszinte voltam magammal és a lehetőségeimet illetően.”

1975-ben Plácido Domingo mellett főszerepet kapott a Pillangókisasszonyból készült operafilmben, amelyet Jean-Pierre Ponnelle rendezett és Herbert von Karajan vezényelt. Egy évvel később Susanna volt a Figaróban Dietrich Fischer-Dieskau, Dame Kiri Te Kanawa és Hermann Prey oldalán. A rendező mondta róla: „Egy valódi, erős nő, akiben hatalmas költészet rejlik. Minden, amit csinál, valóság.”

A kilencvenes években Freni verista szerepekkel is színpadra lépett: európai nagyvárosokban énekelte az Adriana Lecouvreur címszerepét, Giordano Fedoráját. Orosz operát is énekelt, Tatjána volt az Anyeginben és Lisa A pikk dámában.

1978-ban Nicolai Ghiaurov bolgár basszista felesége lett, közösen állították fel énekakadémiájukat Vignolában, ahol 2002-től mesterkurzusokat tartottak. Férje 2004-es halála után Freni tovább dolgozott a bel canto hagyományainak életben tartásáért. (Itt tanult például a magyar szoprán, Pasztircsák Polina is.) „Ez a hagyomány véget ér. Mirella az utolsó láncszem, utána már nemigen látni, ki következik” – mondta róla Plácido Domingo.

GettyImages-94600671-201804.jpg

Mirella Freni 2007-ben (Fotó/Forrás: Gregorio Marrero/Bloomberg via Getty Images)

Utoljára 2005-ben lépett színpadra a Washingtoni Nemzeti Operában, a tizenéves Szent Johanna szerepét énekelte Csajkovszkij Az orléans-i szűz című operájában, 70 évesen.

Hosszú betegség és több stroke után, 2020. február 9-én, 85. életévében hunyt el Modenában. Halálhírét menedzsere, J.F. Mastroianni is megerősítette a New York Timesnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy történet, tizenhat variáció – különleges előadás a Pesti Vigadóban

Április 27-én a SZÓ • SZÍN • JÁTÉK sorozat következő előadásán az érdeklődők egy izgalmas, egyedülálló darabot láthatnak, Tóth Péter Stílusgyakorlatok című kabaré-operája új színeket és hangulatokat csempész a színházi élmények világába.
Zenés színház hír

Operaversenyt hirdet a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház 2025-ben első alkalommal rendezi meg az Országos Operaversenyt, amely elsősorban a magyarországi és határon túli intézmények énekesnövendékeit célozza meg.
Zenés színház gyász

Elhunyt Németh József operaénekes

A Liszt-díjas, érdemes művészt március 15-én, életének nyolcvanharmadik évében érte a halál. A Magyar Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház is megemlékezett a neves baritonról.
Zenés színház interjú

A maszk szabadsága – beszélgetés A cirkuszhercegnő három bonvivánjával

Hármas szereposztásban mutatta be februárban a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre nagyoperettjét, a produkció legközelebb március végén lesz látható. Az előadásban a titokzatos artista, Mister X szerepét Sándor Péter, Laki Péter és Papp Balázs formálja meg.
Zenés színház interjú

„Benne van minden, ami egy nővel megtörténhet” – interjú David Yengibarian harmonikaművésszel

A Csokonai Nemzeti Színház Magyarországon elsőként mutatta be élőzenével, kőszínházi előadásként Astor Piazzolla María de Buenos Aires című tangóoperáját. A produkcióban fellép David Yengibarian örmény harmonikaművész, aki harminc éve él és alkot Magyarországon, és aki maga is Piazzolla szerelmese.