Zenés színház

Elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekes

2020.12.30. 16:55
Ajánlom
Életének 80. évében meghalt Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Sólyom-Nagy Sándor 1941. december 21-én született Siklóson, itt végezte alap és középfokú tanulmányait is. Ezt követően a Zeneművészeti Főiskola ének-opera szakán Maleczky Oszkár és Kutrucz Éva tanítványaként tanult. 1966-ban diplomázott, majd rögtön a Magyar Állami Operaház magánénekese lett.

unnamed-165327.jpg

Sólyom-Nagy Sándor

Puccini Toscájában, Scarpia szerepében ismerte meg a közönség. Nem telt bele hosszú idő, a társulat hősbaritonja lett, kivételes tehetségét közel ötven főszerepben bizonyíthatta.

Svéd Sándor, Losonczy György, Jámbor László, Radnay Görgy, Melis György szerepeinek örököseként több mint nyolcvan szerepben lépett színpadra.

Sólyom-Nagy Sándor legjobb alakításai közül is kiemelkedik Petúr bán szerepe a Bánk bánból, Verdi operái közül a Rigoletto címszerepe, a Falstaff Fordja, Jago az Otellóból, Amonasro az Aidából, Escamillo Bizet Carmenjéből, Porgy Gershwin operájából és Hans Sachs Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című alkotásából. Az operák mellett gyakran fellépett oratórium- és dalénekesként, számos kortárs szerző művének bemutatóján működött közre, hatalmas sikerrel énekelte Bartóktól A kékszakállú herceg várát és a Cantata profana szólóját.

Rendszeresen vendégszerepelt külföldön, a Bécsi és a Müncheni Staatsoperben, Belgiumban, Hollandiában, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban, Japánban.

1980–2001 között rendszeresen részt vett a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, amelynél nagyobb megbecsülés nem érhet egy Wagner-énekest. Közel 250 előadásban vett részt a rangos operaházban.

Állandó vendégművésze volt a Bayreuthi Ünnepi Játékoknak, ahol több mint százszor lépett fel. Sólyom-Nagy Sándor elsősorban a drámai szerepeket kedvelte, a tökéletes énektechnika, egységes színezetű hang, szuggesztív előadásmód jellemezte alakításait.

A Zeneakadémián tanított, tanári munkája kapcsán úgy nyilatkozott, a legfontosabb üzenet, amit a tanítványainak át akar adni, hogy „nagyon szeretni kell énekelni. A nap minden percét, gyakorlattal bemutatva, énekelve, vagy rágondolva, vagy tanulva kell tölteni. Ez nem csak egy odahintett szöveg, ez tényleg így van. Aki egyszer ebbe a társaságba belépett, annak szeretnie kell élete végéig ezt a dolgot. Nem lehet azt mondani, hogy én két hétig inkább nyaralok.”

molnarandrassolyomnagy-165327.jpg

Sólyom-Nagy Sándor és Molnár András

Művészi munkásságát számos díjjal ismerték el. 1972-ben Liszt-díjat, 1974-ben Székely Mihály-emlékplakettet, 1977-ben Érdemes Művész címet, 1988-ban Kiváló Művész címet, 1990-ben Erzsébet-díjat kapott. 1998-ban több évtizedes, a mai napig nagy jelentőségű énekesi pályafutásáért Kossuth-díjat vehetett át. 2005-től a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2007-ben a Magyar Állami Operaház örökös tagjának és mesterművészének választották meg. 1991-től az Operaház művészeti tanácsának elnöke volt.

1972-ben, mivel a Nagy Sándor név már többszörösen foglalt volt a színházi világban, felvette a Sólyom-Nagy Sándor nevet. Ezzel a vezetéknévvel vált ismertté fia, Sólyom-Nagy Máté színművész is.

Sólyom-Nagy Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti. (Origo)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fülledt érzelmek és csábító intrikák – Veszedelmes viszonyok a Margitszigeti Színházban

A nyár csúcspontján, július 27-én a XVIII. század Franciaországának titkai és cselszövései kelnek életre a Margitszigeti Színház színpadán.
Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.