Zenés színház

Elhunyt Ütő Endre, aki még Pavarottival is énekelt

2017.07.26. 15:38
Ajánlom
A Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház egykori főigazgatója nyolcvanéves korában, rövid szenvedés után július 25-én kedden halt meg.

Ütő Endre 1937. június 2-án született egy háromszéki székely család sarjaként Kőbányán. Fiatalon kiváló sportoló volt, emellett színházi karrierről álmodozott, végül a Zeneakadémia ének tanszakára iratkozott be. Tanulmányait 1964-ben fejezte be, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1964 és 1966 között a római Santa Cecilia Akadémián tanult, Münchenben és Reggio Emiliában énekversenyt nyert, utóbbin a pályakezdő Luciano Pavarottival is együtt énekelhetett.

Ütő Endre

Ütő Endre

A zeneirodalom legnagyobb basszus szerepeit formálta meg pályafutása alatt, főként Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Gounod operáiban lépett színpadra, de volt címszereplő Bartók művében, A kékszakállú herceg várában, Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában Seneca, Mozart Varázsfuvolájában pedig Sarastro ruháját öltötte magára. Többször énekelt oratóriumszólistaként is.

Ütő Endre 1990 és 1995 között volt az Operaház főigazgatója. Azt követően nevezték ki, hogy 1990 decemberében először hirdettek nyilvános pályázatot az intézmény élére. 1990-ben alapítványt hozott létre magánénekesek jutalmazására, a Pro Opera Lirica díjjal az előző évadban legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó magánénekest ismerték el. Igazgatása alatt operastúdiót alapítottak, hogy a fiatal művészeket a színpadi játékra oktathassák, 1991-ben a Budapesti Operabarátok Egyesületének egyik alapító, majd elnökségi tagja lett. A rendszerváltást követően négy évig a Fővárosi Közgyűlés tagja, egy ideig a kulturális bizottság alelnöke volt.

Nyugdíjba vonulása után feleségével Lovasberénybe költözött, ahol a Kastély és parasztház programsorozat keretében több operát is színpadra állított a Cziráky-kastély udvarán. Az énekművész agyagozással és fafaragással is foglalkozott, galériát is működtetett.

Ütő Endrét 1970-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1972-ben elnyerte a Székely Mihályról elnevezett emlékplakettet. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült, 2017-ben érdemes művész lett. 1996 óta Kőbánya díszpolgára volt. A művészt a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Hozzátok térek vissza, mert ide tartozom – beszélgetés Hámori Gabriellával

Hámori Gabriella rengeteget forgatott a színház mellett, kipróbálta, milyen kergetni az amerikai álmot, és színpadi játékában is keresi a filmes jelenlétet. Az Örkény Színház Jászai-díjas színművészével készítettünk interjút.
Színház

Básti Julit fia rendezi a Centrál Színház új bemutatójában

December 8-án a színház első premierjének újrahangszerelt bemutatásával ünnepli 20. évfordulóját a budapesti Centrál Színház. A Fekete Péter című magyar klasszikus címszerepét akkor is és most is Magyar Attila alakítja.
Klasszikus

A zenéhez lelkileg kell kapcsolódni – beszélgetés Lantos István zongoraművésszel

A Liszt Ferenc Társaság jubileumi ünneplése Lantos István örökös tiszteletbeli elnök zongorajátékával vette kezdetét november 25-én a Régi Zeneakadémián. A Kossuth-díjas zongoraművészt, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját a közelmúltban a nemzet művészének választották.
Plusz

Adventi feltöltődés a Várkert Bazárban

Érdemes végig böngészni a Várkert Bazár decemberi programkínálatát: számos neves zenekar ad karácsonyi koncertet, ingyenes családi programok lesznek, de reflektorfénybe kerül az irodalom is, az iparművészeti vásáron pedig gyönyörű ajándékokra lelhetünk.
Színház

Elhunyt Bajomi Nagy György, az Örkény Színház művésze

A Gábor Miklós- és Jászai Mari-díjas színművész 56 éves volt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.