Zenés színház

Elhúzták Molnár nótáját

2010.01.26. 10:59
Ajánlom
Korcsmáros György régóta ápol munkakapcsolatot mind Böhm Györggyel, mind pedig Molnár Ferenccel. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze.

Kötődésük jellegzetes momentuma volt, amikor Korcsmáros a Győri Nemzeti Színház igazgatója és rendezője lévén maga játszotta el Böhm György színrevitelében az Egy, kettő, három magánszámát. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze, hogy a Budapesti Operettszínház produkciójaként közönség elé jusson a zenés darab, amelyet Böhm György Molnár Ferenc komédiájából és Zerkovitz Béla nótáiból eszkábált össze. (Illetve bizonyos dalok a régi zenés verzió nyomán nem idegenek a darabtól, mások meg igen.)

A Tháliában látható produkció kevéssé tünteti fel a vígjáték mestereként Molnárt. Egyrészt azért, mert A doktor úr ifjúkori zsenge; a francia vaudeville-ekre hajaz, és a színvonala nem éri el a szerző későbbi műveiét. Másrészt mert a színházi alkotók - felrúgva a bohózat prózai ritmikai képletét - operettet csináltak belőle, ennek minden személyzeti követelményével: primadonnával, bonvivánnal, szubrettel, táncoskomikussal együtt. Azután pedig előadatták hagyományos operettstílben. Értve ez alatt, hogy ha a létrejött darabot - tegyük fel - bemutatták volna harminc évvel ezelőtt az Operettszínházban, vagy mondjuk 1965-ben egy szegedi dali társulatban, akkor a játék eszköztára alighanem ugyanaz lett volna, mint e mostanié. A belépők, a poénok, a tónus, a hangsúlyok, a perdülések, a táncok - mind "archaikus" operettfogások. Ennek a hagyománykövetésnek érdekes képviselője a vitathatatlan szaktudású Peller Károly, aki fiatal kora ellenére máris birtokolja az összes manírt, amit csak magára szedhet hosszú pályája során egy operettszínész.

A Nagymező utca egyik oldaláról a másikra átköszönt produkcióhoz Túri Erzsébet tervezett a darabbéli házigazda bizonytalankodó ízlésére utaló, enyhén szecessziós szalondíszletet néhány operettlépcsővel és egy Mucha-szerű Justitia-képpel az előszobában. Itt fogad dr. Sárkány ügyvéd, vagyis a dinamikus Földes Tamás. Először azt kell elhinnünk róla, hogy egy osztályba járt harminc évvel ezelőtt avval a Cseresnyés nevű emberrel, akit Benkóczy Zoltán domborít, majd pedig azt, hogy éjszaka csíkos betörőálruhát öltve kóborol a városban, nem pontosan tudni, miféle csavaros becsvágytól fűtve. Dr. Sárkány legdrágább embere, legfontosabb munkatársa Puzsér János hivatásos betörő. Őt szokta a védőügyvéd diadalmasan felmentetni a bíróság előtt.

A szép karriert befutó Puzsért, az ismert bonyodalom után, Faragó András alakítja nagy szakmai biztonsággal. Ismert bonyodalom alatt azt értjük, hogy a szerepet eredetileg Bajor Imre próbálta - mert az Operettszínház nemcsak a saját, népszerű sztárjaival igyekszik csábítani a közönséget, hanem színészi tapasztalatokkal rendelkező médiaszereplőket is szívesen bevet -, ám Bajor megbetegedése miatt gyors váltással Faragó lépett be az előadásba, hogy megtegye, amit egy joviális buffó Puzsérként megtehet. Hasonló módon, a konvencióknak megfelelően végzi a dolgát Kalocsai Zsuzsa Sárkányné szépasszony képében, döntésképtelenül flörtölve Csató rendőrfogalmazó úrral. Utóbbit Szombathy Gyula játssza vendégként, bizonyítva, hogy tökéletesen képes beilleszkedni az Operett társulatába, hiszen élénken és energikusan vonultatja fel az egyenruhás csábító összes közhelyes sablonját. A már említett Peller Károly mellett hamvas és huncut fiatal lányként Kékkovács Mara bájoskodik - tényleg bájos -, s az ifjú pár fölé magasodik Lehoczky Zsuzsa, aki imponáló reprezentánsa ama biztosra menő játékstílusnak, amikor a poént akkora tálcán kínálják fel nekünk, hogy lehetetlen kikerülni. Ilyen értelemben itt szinte senki nem kímél bennünket, még a Szobalányt megformáló Bódi Barbara is úgy érzi, hogy fel kell hívnia magára a figyelmet olyan hangokkal és mozdulatokkal, amelyek eléggé távol esnek az emberábrázolás kategóriájától.

Korcsmáros György rendezésében talán az a legelszántabban kimunkált viccesség, amikor három szereplő együtt, ugyanavval a körbetekergő mozdulattal mutat valahová. A legnagyobb sikert pedig az aratja, amikor a rendőrfogalmazó leleplezi Puzsért, aki állítja, hogy villamossal jött a Podmaniczky után. "Ne hazudj, nem is járnak a villamosok!" Erre hatalmas nevetésben és váratlan nyílt színi tapsban tör ki a BKV-sztrájk sújtotta publikum. Addig fel sem tűnt, hogy az előadást itt, most, nekünk játsszák. Lehet, hogy hirtelen rádöbbentek a nézők: te jó isten, ez élőben megy?

2009. január 16. 19:00 - Thália Színház - a Budapesti Operettszínház előadása

A doktor úr

Író: Molnár Ferenc; zene: Zerkovitz Béla, Martos Ferenc; díszlet, jelmez: Túri Erzsébet; koreográfia: Lőcsei Jenő; zenés színpadra alk.: Böhm György; rendező: Korcsmáros György; főszereplők: Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa, Szombathy Gyula, Faragó András, Kékkovács Mara, Peller Károly, Lehoczky Zsuzsa, Benkóczy Zoltán, Konkoly Balázs, Oláh Tibor, Bódi Barbara

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.