Zenés színház

Elhúzták Molnár nótáját

2010.01.26. 10:59
Ajánlom
Korcsmáros György régóta ápol munkakapcsolatot mind Böhm Györggyel, mind pedig Molnár Ferenccel. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze.

Kötődésük jellegzetes momentuma volt, amikor Korcsmáros a Győri Nemzeti Színház igazgatója és rendezője lévén maga játszotta el Böhm György színrevitelében az Egy, kettő, három magánszámát. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze, hogy a Budapesti Operettszínház produkciójaként közönség elé jusson a zenés darab, amelyet Böhm György Molnár Ferenc komédiájából és Zerkovitz Béla nótáiból eszkábált össze. (Illetve bizonyos dalok a régi zenés verzió nyomán nem idegenek a darabtól, mások meg igen.)

A Tháliában látható produkció kevéssé tünteti fel a vígjáték mestereként Molnárt. Egyrészt azért, mert A doktor úr ifjúkori zsenge; a francia vaudeville-ekre hajaz, és a színvonala nem éri el a szerző későbbi műveiét. Másrészt mert a színházi alkotók - felrúgva a bohózat prózai ritmikai képletét - operettet csináltak belőle, ennek minden személyzeti követelményével: primadonnával, bonvivánnal, szubrettel, táncoskomikussal együtt. Azután pedig előadatták hagyományos operettstílben. Értve ez alatt, hogy ha a létrejött darabot - tegyük fel - bemutatták volna harminc évvel ezelőtt az Operettszínházban, vagy mondjuk 1965-ben egy szegedi dali társulatban, akkor a játék eszköztára alighanem ugyanaz lett volna, mint e mostanié. A belépők, a poénok, a tónus, a hangsúlyok, a perdülések, a táncok - mind "archaikus" operettfogások. Ennek a hagyománykövetésnek érdekes képviselője a vitathatatlan szaktudású Peller Károly, aki fiatal kora ellenére máris birtokolja az összes manírt, amit csak magára szedhet hosszú pályája során egy operettszínész.

A Nagymező utca egyik oldaláról a másikra átköszönt produkcióhoz Túri Erzsébet tervezett a darabbéli házigazda bizonytalankodó ízlésére utaló, enyhén szecessziós szalondíszletet néhány operettlépcsővel és egy Mucha-szerű Justitia-képpel az előszobában. Itt fogad dr. Sárkány ügyvéd, vagyis a dinamikus Földes Tamás. Először azt kell elhinnünk róla, hogy egy osztályba járt harminc évvel ezelőtt avval a Cseresnyés nevű emberrel, akit Benkóczy Zoltán domborít, majd pedig azt, hogy éjszaka csíkos betörőálruhát öltve kóborol a városban, nem pontosan tudni, miféle csavaros becsvágytól fűtve. Dr. Sárkány legdrágább embere, legfontosabb munkatársa Puzsér János hivatásos betörő. Őt szokta a védőügyvéd diadalmasan felmentetni a bíróság előtt.

A szép karriert befutó Puzsért, az ismert bonyodalom után, Faragó András alakítja nagy szakmai biztonsággal. Ismert bonyodalom alatt azt értjük, hogy a szerepet eredetileg Bajor Imre próbálta - mert az Operettszínház nemcsak a saját, népszerű sztárjaival igyekszik csábítani a közönséget, hanem színészi tapasztalatokkal rendelkező médiaszereplőket is szívesen bevet -, ám Bajor megbetegedése miatt gyors váltással Faragó lépett be az előadásba, hogy megtegye, amit egy joviális buffó Puzsérként megtehet. Hasonló módon, a konvencióknak megfelelően végzi a dolgát Kalocsai Zsuzsa Sárkányné szépasszony képében, döntésképtelenül flörtölve Csató rendőrfogalmazó úrral. Utóbbit Szombathy Gyula játssza vendégként, bizonyítva, hogy tökéletesen képes beilleszkedni az Operett társulatába, hiszen élénken és energikusan vonultatja fel az egyenruhás csábító összes közhelyes sablonját. A már említett Peller Károly mellett hamvas és huncut fiatal lányként Kékkovács Mara bájoskodik - tényleg bájos -, s az ifjú pár fölé magasodik Lehoczky Zsuzsa, aki imponáló reprezentánsa ama biztosra menő játékstílusnak, amikor a poént akkora tálcán kínálják fel nekünk, hogy lehetetlen kikerülni. Ilyen értelemben itt szinte senki nem kímél bennünket, még a Szobalányt megformáló Bódi Barbara is úgy érzi, hogy fel kell hívnia magára a figyelmet olyan hangokkal és mozdulatokkal, amelyek eléggé távol esnek az emberábrázolás kategóriájától.

Korcsmáros György rendezésében talán az a legelszántabban kimunkált viccesség, amikor három szereplő együtt, ugyanavval a körbetekergő mozdulattal mutat valahová. A legnagyobb sikert pedig az aratja, amikor a rendőrfogalmazó leleplezi Puzsért, aki állítja, hogy villamossal jött a Podmaniczky után. "Ne hazudj, nem is járnak a villamosok!" Erre hatalmas nevetésben és váratlan nyílt színi tapsban tör ki a BKV-sztrájk sújtotta publikum. Addig fel sem tűnt, hogy az előadást itt, most, nekünk játsszák. Lehet, hogy hirtelen rádöbbentek a nézők: te jó isten, ez élőben megy?

2009. január 16. 19:00 - Thália Színház - a Budapesti Operettszínház előadása

A doktor úr

Író: Molnár Ferenc; zene: Zerkovitz Béla, Martos Ferenc; díszlet, jelmez: Túri Erzsébet; koreográfia: Lőcsei Jenő; zenés színpadra alk.: Böhm György; rendező: Korcsmáros György; főszereplők: Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa, Szombathy Gyula, Faragó András, Kékkovács Mara, Peller Károly, Lehoczky Zsuzsa, Benkóczy Zoltán, Konkoly Balázs, Oláh Tibor, Bódi Barbara

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.