Zenés színház

Elhúzták Molnár nótáját

2010.01.26. 10:59
Ajánlom
Korcsmáros György régóta ápol munkakapcsolatot mind Böhm Györggyel, mind pedig Molnár Ferenccel. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze.

Kötődésük jellegzetes momentuma volt, amikor Korcsmáros a Győri Nemzeti Színház igazgatója és rendezője lévén maga játszotta el Böhm György színrevitelében az Egy, kettő, három magánszámát. Ezúttal A doktor úr kapcsán fogtak össze, hogy a Budapesti Operettszínház produkciójaként közönség elé jusson a zenés darab, amelyet Böhm György Molnár Ferenc komédiájából és Zerkovitz Béla nótáiból eszkábált össze. (Illetve bizonyos dalok a régi zenés verzió nyomán nem idegenek a darabtól, mások meg igen.)

A Tháliában látható produkció kevéssé tünteti fel a vígjáték mestereként Molnárt. Egyrészt azért, mert A doktor úr ifjúkori zsenge; a francia vaudeville-ekre hajaz, és a színvonala nem éri el a szerző későbbi műveiét. Másrészt mert a színházi alkotók - felrúgva a bohózat prózai ritmikai képletét - operettet csináltak belőle, ennek minden személyzeti követelményével: primadonnával, bonvivánnal, szubrettel, táncoskomikussal együtt. Azután pedig előadatták hagyományos operettstílben. Értve ez alatt, hogy ha a létrejött darabot - tegyük fel - bemutatták volna harminc évvel ezelőtt az Operettszínházban, vagy mondjuk 1965-ben egy szegedi dali társulatban, akkor a játék eszköztára alighanem ugyanaz lett volna, mint e mostanié. A belépők, a poénok, a tónus, a hangsúlyok, a perdülések, a táncok - mind "archaikus" operettfogások. Ennek a hagyománykövetésnek érdekes képviselője a vitathatatlan szaktudású Peller Károly, aki fiatal kora ellenére máris birtokolja az összes manírt, amit csak magára szedhet hosszú pályája során egy operettszínész.

A Nagymező utca egyik oldaláról a másikra átköszönt produkcióhoz Túri Erzsébet tervezett a darabbéli házigazda bizonytalankodó ízlésére utaló, enyhén szecessziós szalondíszletet néhány operettlépcsővel és egy Mucha-szerű Justitia-képpel az előszobában. Itt fogad dr. Sárkány ügyvéd, vagyis a dinamikus Földes Tamás. Először azt kell elhinnünk róla, hogy egy osztályba járt harminc évvel ezelőtt avval a Cseresnyés nevű emberrel, akit Benkóczy Zoltán domborít, majd pedig azt, hogy éjszaka csíkos betörőálruhát öltve kóborol a városban, nem pontosan tudni, miféle csavaros becsvágytól fűtve. Dr. Sárkány legdrágább embere, legfontosabb munkatársa Puzsér János hivatásos betörő. Őt szokta a védőügyvéd diadalmasan felmentetni a bíróság előtt.

A szép karriert befutó Puzsért, az ismert bonyodalom után, Faragó András alakítja nagy szakmai biztonsággal. Ismert bonyodalom alatt azt értjük, hogy a szerepet eredetileg Bajor Imre próbálta - mert az Operettszínház nemcsak a saját, népszerű sztárjaival igyekszik csábítani a közönséget, hanem színészi tapasztalatokkal rendelkező médiaszereplőket is szívesen bevet -, ám Bajor megbetegedése miatt gyors váltással Faragó lépett be az előadásba, hogy megtegye, amit egy joviális buffó Puzsérként megtehet. Hasonló módon, a konvencióknak megfelelően végzi a dolgát Kalocsai Zsuzsa Sárkányné szépasszony képében, döntésképtelenül flörtölve Csató rendőrfogalmazó úrral. Utóbbit Szombathy Gyula játssza vendégként, bizonyítva, hogy tökéletesen képes beilleszkedni az Operett társulatába, hiszen élénken és energikusan vonultatja fel az egyenruhás csábító összes közhelyes sablonját. A már említett Peller Károly mellett hamvas és huncut fiatal lányként Kékkovács Mara bájoskodik - tényleg bájos -, s az ifjú pár fölé magasodik Lehoczky Zsuzsa, aki imponáló reprezentánsa ama biztosra menő játékstílusnak, amikor a poént akkora tálcán kínálják fel nekünk, hogy lehetetlen kikerülni. Ilyen értelemben itt szinte senki nem kímél bennünket, még a Szobalányt megformáló Bódi Barbara is úgy érzi, hogy fel kell hívnia magára a figyelmet olyan hangokkal és mozdulatokkal, amelyek eléggé távol esnek az emberábrázolás kategóriájától.

Korcsmáros György rendezésében talán az a legelszántabban kimunkált viccesség, amikor három szereplő együtt, ugyanavval a körbetekergő mozdulattal mutat valahová. A legnagyobb sikert pedig az aratja, amikor a rendőrfogalmazó leleplezi Puzsért, aki állítja, hogy villamossal jött a Podmaniczky után. "Ne hazudj, nem is járnak a villamosok!" Erre hatalmas nevetésben és váratlan nyílt színi tapsban tör ki a BKV-sztrájk sújtotta publikum. Addig fel sem tűnt, hogy az előadást itt, most, nekünk játsszák. Lehet, hogy hirtelen rádöbbentek a nézők: te jó isten, ez élőben megy?

2009. január 16. 19:00 - Thália Színház - a Budapesti Operettszínház előadása

A doktor úr

Író: Molnár Ferenc; zene: Zerkovitz Béla, Martos Ferenc; díszlet, jelmez: Túri Erzsébet; koreográfia: Lőcsei Jenő; zenés színpadra alk.: Böhm György; rendező: Korcsmáros György; főszereplők: Földes Tamás, Kalocsai Zsuzsa, Szombathy Gyula, Faragó András, Kékkovács Mara, Peller Károly, Lehoczky Zsuzsa, Benkóczy Zoltán, Konkoly Balázs, Oláh Tibor, Bódi Barbara

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.
Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Opera bevezeti a vasárnap délutáni előadásokat

Összesen 16 matinét tartanak a hétfő esti előadások helyett - jelentette be Peter Gelb, az operaház igazgatója arra hivatkozva, hogy a hétvégi előadások iránt sokkal nagyobb az érdeklődés.
Zenés színház armel

Bécsbe viszi a Figaro házassága-előadást az Armel

Magyar ősbemutatóval, izlandi és belga operatársulatokkal és Alföldi Róbert Don Giovanni-rendezésével jön idén az Armel Operafesztivál július elején.