Az énekversenyre 145 énekes jelentkezett négy földrész harmincnyolc országából – Perutól Japánon és Dél-Afrikán át Finnországig –, az előzsűri döntése alapján 94 jelentkező kapott meghívást az élő fordulókba – mondta el Szabó Stein Imre, a program kommunikációs és versenyfejlesztési tanácsadója. Kiemelte, hogy a versenyzők mintegy fele szoprán, akik a szakmához való viszonyulásukban és minőségükben is Marton Éva örökségére támaszkodnak. A megmérettetés hétfőn sorsolással kezdődött, délután pedig a zsűri előtt mutatkozhatott be a versenyre érkezett 61 fiatal énekes.

Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes (második sor közepén) a versenyzők között a III. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny megnyitóján a budapesti Zeneakadémián 2018. szeptember 10-én. (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)

Marton Éva elmondta, hogy ez a verseny nem kifejezetten diákoknak, hanem olyan végzett énekeseknek szól, akik most próbálnak elhelyezkedni. Ez a megmérettetés kiugrási lehetőséget, munkát adó eshetőséget, akár egy szerepre való kiválasztást is jelenthet számukra.

Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes (b3) a 75. születésnapja alkalmából nyílt kiállításon. (Fotó/Forrás: Mohai Balázs / MTI)

A program kísérőfüzetében Marton Évával Batta András interjúzott. Ebben az énekesnő így beszél arról, hogy miért hozta létre az énekversenyt.

„Magyar vagyok, és a külföldön töltött évtizedek alatt is arra törekedtem, hogy később visszaadjak hazámnak abból, amit – művészi értelemben – megszereztem a pályám folyamán. Ennek a vágynak a logikus következménye lett – hazaköltözésünk után –, hogy vállaltam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének vezetését, és ezzel függött össze az énekverseny létrehozásának a gondolata.”

Mint mondja, az ő idejében még nem voltak ennyire fontosak a versenyek, de egyértelmű, hogy ez mára megváltozott.

„Az operaházak többé-kevésbé zárt társulatokkal működtek, ahová próbaénekléssel vagy menedzserek segítségével lehetett bekerülni. A nemzetköziség nemcsak a vasfüggöny mögötti, de még a szabad világban sem volt kötelező érvényű, legalábbis a karrier kezdetén. Ma viszont más a helyzet: egy fiatal énekes mozgástere szinte ijesztő mértékben megnövekedett.”

Marton Éva mellszobra a 75. születésnapja alkalmából nyílt kiállításon (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

A versenyhelyzetről pedig így beszélt:

„Egyedül kell megküzdeni, egy alkalommal viszonylag rövid idő alatt. Ez azt jelenti, hogy már az első pillanattól kezdve jónak kell lenni, nincs idő előkészületre, színpadi akklimatizációra.

(...)  A fiatalok nem elsősorban a közönségnek, hanem a zsűrinek énekelnek. A közönség is inkább a versenyt követi, és csak másodsorban koncentrál az előadás élményére.”

A verseny nemzetközi zsűrije az alábbi személyekből áll:

• Peter Mario Katona, a londoni Royal Opera intendánsa;
• Franz Grundheber, német bariton;
• Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere;
• Anatoli Goussev, a La Scuola Musicale in Foro Buonaparte di Milano professzora;
• Teimuraz Gugushvili, a Tbiliszi Konzervatórium professzora;
• Vittorio Terranova, a F. Tagliavini operaverseny művészeti vezetője;
• Eva Wagner-Pasquier, a Bayreuthi Fesztivál korábbi igazgatója;
• magyar részről Meláth Andrea, a Zeneakadémia ének tanszékének vezetője és
• Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója,
• illetve Marton Éva, a zsűri elnöke.

A versenyzők között több magyar szerepel: Ács Gabriella, Ádám Zsuzsanna Csilla, Baranyai Anett, Bardon Antal, Forgács Péter, Fülep Máté és Haváry-Ferenczy Anna Vivien.

Szeptember 10-12. között zajlanak az elődöntők, 13-án a középdöntő. A döntőre 15-ig kell várni, 16-án gála. Ezután, szeptember 17-19. között Marton Éva megtartja a versenyt záró háromnapos kurzust.

A verseny abszolút győztese, azaz a csaknem ötmillió forintos nagydíjat elnyerő énekes neve a Zeneakadémián zajló vasárnapi gála legvégén derül ki. A teljes verseny, beleértve a hétközben ingyenesen látogatható fordulókat, a martoncompetiton.hu oldalon online követhető.

Fejléckép: Csabai Máté / Fidelio