A bécsi illetőségű rézfúvós együttes Hojotoho című zenei paródiájával indult január 6-án este a Wagner-év Bayreuthban: a héttagú együttes - amelynek Kiss Zoltán harsonás személyében magyar közreműködője is van - a Stadthalléban lépett fel. A kellékekkel, például lángoló karddal, pajzsokkal, a vért szimbolizáló vörös festékkel felszerelt Mnozil Brass előadását a francia Philippe Arlaud rendezi, a koreográfus Anne Marie Gros. A következő hetekben Berlinben, Münchenben, Luxemburgban, Svájc és Ausztria több városában is bemutatják az előadást.

"Egy csipet sóval fűszerezzük a Wagner születésének 200. évfordulójára emlékező ünnepi évet" - mondta Nicolaus Richter, a város kulturális tanácsosa az előadásról. A trombitás, Thomas Gansch azt hangsúlyozta: korábban Wagner muzsikája nem érdekelte, túl nehéznek találta. "Egyszer csak magával ragadott valamiféle láz és buzgó csodálója lettem" - mondta, hozzátéve, ez nem zárja ki, hogy parodizálják, hiszen a zenészek általában "tiszteletlenek". Wagner operáinak több hőse, így Vénusz, Wotan, Siegfried és a Hojotohót éneklő walkürök is megelevenednek a komédiában. Philippe Arlaud szerint nem tiszteletlenség az ironikus átváltoztatás, hiszen Wagner drasztikus eszközökkel újította meg a romantikus operát. Szerinte a Mnozil Brass - figyelembe véve más produkcióit is - a zene, a tánc eszközeivel új színházi stílust teremt.

Az ünnepélyes megnyitó sem marad el Bayreuthban, Richard Wagner születésének évfordulóján, május 22-én - kivételesen már a fesztivál júliusi hagyományos kezdete előtt - kinyílnak a Festspielhaus kapui, Christian Thielemann vezényletével rendeznek születésnapi koncertet.

Addig is, több új könyv jelent meg Richard Wagnerről születésének közelgő 200. évfordulója alkalmából Németországban. Wagner élete jól dokumentált, hiszen felesége, Cosima (Liszt leánya) aprólékos naplót vezetett - hangsúlyozza Martin Geck, a dortmundi egyetem professzora, zenetudós, több Wagner-kötet szerzője, akinek Wagner-életrajza most új, bővített kiadásban lát napvilágot. "Az életmű azonban új és új kérdéseket vet fel az elemzők számára, például: miért nyűgözi le a hallgatót ma is a Trisztán és Izolda vagy a Ring; mennyiben csorbítja Wagner antiszemitizmusa a művek értékét?" - teszi hozzá.

Kerstin Decker berlini újságíró Nietzsche és Wagner című kötetében - ugyancsak Cosima naplójára támaszkodva - a két "csúcsegoista" viszonyát mutatja be. A szeretet-gyűlölet kapcsolat elején a filozófus feltétel nélküli rajongással fordult a 30 évvel idősebb zeneszerző felé. Később az ateista Nietzsche szembefordult barátjával, legerősebben a vallásos áhítatot sugárzó Parsifal komponálása idején.
Joachim Köhler A nevető Wagner című munkájában a zeneszerző jellemének kevéssé ismert vonásait tárgyalja. Mint írja: bizonyítható, hogy Wagner hajlott az öniróniára, értette a viccet, kedvelte az anekdotákat.

Laurenz Lütteken zürichi zenetudós Wagner-kézikönyvében 60 Wagner-kutató tanulmányát gyűjtötte össze, köztük Jürgen Kestingét, aki az egyik előadója lesz A Wagner-hangok című júniusi lipcsei szimpóziumnak, és aki ebben a kötetben a 19. századi Wagner-éneklési stílust elemzi. Az egyik legismertebb német gyerekkönyv-illusztrátor, Nikolaus Heidelbach finom grafikákban meséli el A nibelungok gyűrűje előjátékának, A Rajna kincsének a történetét. Mint megjegyezte, a teljes Ring-tetralógia sok lett volna, és az aranygyűrű, valamint a sellőlányok ihlették meg legjobban. Az albumhoz az egyik dédunoka, Nike Wagner írt utószót.

Magyarországon is kezdődik a Wagner-év: a Magyar Állami Operaház január 19-én mutatja be A bolygó hollandi ősváltozatát Szikora János rendezésében. A darab és a rendezői koncepció hátteréről ide kattintva olvashatnak, a produkció - stílszerűen hajón tartott - sajtótájékoztatóján történteket pedig ebben a cikkünkben foglaltuk össze.