Zenés színház

Elő a vitrinből!

2010.01.21. 12:33
Ajánlom
Malek Andrea rendszeresen visszatérő fellépője annak a koncertsorozatnak, amely részben a Táncdalfesztiválok köré, ám azoktól egyre inkább függetlenedve idézi fel az elmúlt évtizedek népszerű dalait. Az 1968-tól 1989-ig terjedő időszak zenéjét bemutató hangversenyen az övé az első és az utolsó szó.

Malek Andreáról valóban kijelenthető, amit sokakról mondogatnak általánosságban: az anyatejjel szívta magába a zene, a táncdalok és azok fesztiváljainak érzését. Édesanyja, Toldy Mária népszerű és sikeres előadója volt az egész országot megmozgató dalnokversenynek - bár éppen kislánya születésekor döntött úgy, hogy elhagyja a reflektorfényt. Andrea néha házimunka közben énekelget olyan szövegeket, amelyekről fogalma sem volt, hogy kívülről tudja őket. Persze ritkán szárnyalnak ezek a versek József Attila vagy Petőfi magasságában, de néha elég egy jó, "igazi" mondat is, hogy vállán vigyen egy egész dalt - mondja. Ez többnyire akkor derül ki, amikor újra előkerül egy régi sláger, amelyet annak idején elsősorban az előadója miatt hallgatott szívesen. Ugyanis a dalok többségénél az énekes volt számára a döntő; ha az interpretáció tetszett, a mai napig örömmel hallgatja. Mint mondja, Magyarországon csak mostanában kezdik elfogadni egy-egy előadó dalainak átdolgozását. Világszerte régi szokás Frank Sinatra, Dean Martin, Ella Fitzgerald dalait újrafogalmazni, ahogy teszi Diana Krall vagy Robbie Williams, hiszen az ő markáns előadásukban újabb milliókhoz jut el egy-egy szerzemény. Ezek az újabb milliók aztán remélhetőleg az eredeti előadókkal is meghallgatják a felvételeket.

Malek maga is rengeteget tanul régi énekesektől. Nemrégiben Nat King Cole-t emlegette neki valaki, mire elővette a régi CD-t; és bár mostanában eszébe sem jutott, hirtelen nagy gyönyörűséggel hallgatja, és technikákat les el belőle. Hasonló örömöt szerez neki Kovács Kati, Karácsony János, Gerendás Péter, Katona Klári vagy Somló Tamás hangja és előadásmódja, Dés László dalai, illetve a legnagyobb kedvenc: Demjén Ferenc, akit mindkét területen kimagaslónak tart. Mint mondja, a letisztult, akusztikus hangszeres, egyszerű stílusok állnak legközelebb hozzá. Majd gyorsan hozzáteszi, mekkora élvezettel hallgatja az R-Go, vagy a nyolcvanas évek rock and roll-reneszánszának Hungária-slágereit is Fenyő, Dolly vagy Szikora előadásában. Reméli, hogy a közönség és a kritika már nálunk sem tartja szentségtörésnek, ha mondjuk Máté Péter vagy Cserháti Zsuzsa dalait repertoárjukra veszik a maiak. Ezek a dalok ugyanis nem arra valók, hogy a vitrinben őrizzük őket.

Nem véletlenül választott Caramel-dalt saját koncertje fináléjául - és kimagasló példaként emlegeti a Csík Zenekar Quimby-feldolgozását. Egy új előadó ugyanis más oldalát csillanthatja fel egy-egy régebbi számnak - ha van hozzá ereje. A régi fesztiváldalok, és a rockslágerek többsége ugyanis attól üt, hogy hatalmas energiák, érzelmek koncentrálódnak bennük. Híressé, feltűnővé ez teszi őket, ettől költözhetnek bele az emberek mindennapjaiba. Márpedig ez az energiaszint az optimum, amivel egy új előadónak neki kell veselkednie egy klasszikussá vált dalnak.

2010. január 28. 20:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
"Szépek és bolondok"

 Km.: Malek Andrea, Péterfy Bori, Tóth Vera, Behumi Dóri, Kozma Orsi, Váczi Eszter, Bereczki Zoltán, Fenyő Iván, Fool Moon, Serbán Attila
Rend.: Böhm György

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rendeltek egy pepperonit, a pizzafutár egy Beethoven-szonátát is eljátszott ráadásként

Íme egy sztori arról, hogy az is arany lehet, ami nem fénylik. A tizennyolc éves Bryce Dudal pizzát kézbesített Detroitban, amikor észrevette, hogy a házban egy zongora áll. Nem tudott ellenállni.
Vizuál

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Zenés színház

Ritka hangfelvétel került elő Birgit Nilsson svéd operaénekesnőtől

Egyedülálló hangfelvétel került elő a legendás svéd szoprán, Birgit Nilsson (1918-2005) korai szakaszából, a hatperces operarészletet CD-n adják ki az énekesnő születésének 100. évfordulója alkalmából.
Zenés színház nyílt levél

Kesselyák Gergely megszólalt RockGiovanni-ügyben, és megvédte Szüts Aport

A múlt héten Kovács János és Szüts Apor nyílt leveleket váltott, most a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója is tollat ragadott: „Mi történt most a RockGiovanni körül? Egy provokatív cím végre átütötte az érdektelenség és felületesség ingerküszöbét.”
Zenés színház vélemény

Miért ijednek meg a rockosított Don Giovannitól az operarajongók?

Kovács János karmester nyílt levelet fogalmazott meg Szüts Apor RockGiovanni című Mozart-átirata ellen, a kérdés felzaklatta az operarajongó facebookozókat, és rámutatott néhány fontos dologra.
Zenés színház interjú

„Nem viszem haza a szerepeimet”

Volt már Mozart, Bóni, Mágnás Miska, zongorakísérő a világ legrosszabb énekesnője mellett. Nem csak színész, zenét is szerez. Szemenyei János a hazai zenés színházi élet független személyisége. Nem képzelhetjük már el nélküle a műfajt, még szép, hogy az idei KULT50 kiadványunkban is szerepel.