Zenés színház

Előhang: A trubadúr SimCityben

2013.07.16. 15:51
Ajánlom
Mintha egyszerre járnánk 1980-ban és 2050-ben. Pekingtől Tianjinhez közeledve a szuperexpresszen az embert óhatatlanul is elfogja egyfajta SimCity-érzés, mintha egy gigászi várostervező-szimulátorral játszva rakta volna le egy óriás a soksávos autópályákat, a hatalmas lakótelep-erdőket - szemlélet és hozzáállás kérdése, hogy mindezt falanszternek vagy scifinek látja-e valaki. MAGAZIN

A városba érve a fejlesztések dinamizmusa még nyilvánvalóbbá válik: egy itt született ismerősöm már korábban mesélte, hogy Tianjin, amely közel magyarországnyi lakosával Kína harmadik legnagyobb városa (csak Peking és Shanghai előzi meg) már időtlen idők óta verseng a közvetlen közelében - mert 150 km itt annak számít - található fővárossal.

Nehéz elképzelni, érzékeltetni, hogy milyen nagy kihívást jelenthet egy átlagos kínai néző számára átugrani azt a gigantikus kulturális szakadékot, amely saját színházi-zenei gyökerei és egy Verdi-opera között húzódik. A többszólamú, tonalitás-alapú nyugati zene nem csupán harmóniáiban, dallamvezetésében, de hangkészletében és dramaturgiájában is alapvetően különbözik a kínai zenétől. A döbbenetes pedig az, hogy ez a közönség nem csupán átugorja ezt a szakadékot, de láthatóan nagyon is élvezi, amit lát és hall, spontán tapsok szakítják meg az áriákat - mert ugyan honnan is tudnák még, hogy mikor illik tapsolni, és mikor nem. És persze az is önmagáért beszél, hogy három előadást is el lehetett adni az Aidából - ne felejtsük el, hogy nem Pekingben, vagy Hongkongban vagyunk, hanem Tianjinben.

A Trubadúr óriási siker volt, méghozzá megérdemelten, mert a néhány magyar muzsikussal megerősített helyi zenekar ugyan néha újraírta Verdi partitúráját, de Sümegi Eszter és Kálmándi Mihály emlékezetesen nagyot alakított és énekelt - a kínai közönség pedig láthatóan rá tudott hangolódni Verdi zenéjére. A mindössze nyolc magyar zenész alkotta "kemény mag" és a helyi zenekar tagjaiból alakult vegyes együttes ötletét a hangzást illetően érheti ugyan kritika, mégis van értelme ennek a megoldásnak - a tianjini muzsikusoknak aligha képzelhető el intenzívebb Verdi-kurzus, mint napi két próba és előadások Héja Domonkos vezetésével, az "importált" magyar zenészekkel a soraikban. Az igyekezet, amellyel az itteni muzsikusok és a közönség kész megismerni és megszeretni mindazt, ami nekünk Európában már évszázadok óta természetes közegünk, nemcsak imponáló és tiszteletre méltó, hanem egyben nagyon biztató is a jövőre nézve.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.