A magyar operett napján, október 24-én kezdődő kétnapos eseményen ismert alkotóművészek és tapasztalt történészek elemzik az operett élő hagyományát azzal a szándékkal, hogy újra a szakmai és tudományos beszéd tárgya legyen a zenés színházi műfaj. A szervezők szerint Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának napja szimbolikus pillanat, „a két intézmény közös konferenciája az elmúlt száz év legendás operett-előadásainak megidézésével elemzi kultúrtörténetünk sajátos hungarikumát”.
A konferencia október 24-én, szombaton Kerényi Miklós Gábornak, a színház művészeti vezetőjének köszöntőjével és M. Tóth Gézának, az egyetem rektorának megnyitójával kezdődik. Ezt követően Batta András, Szinetár Miklós, Kerényi Miklós Gábor, Selmeczi György, Ring Orsolya és Mátrai Diána előadása hallható. Délután Gajdó Tamás, Muszatics Péter, Kevin Clarke, Heltai Gyöngyi, Herczeg Tamás, Kiss Gabriella és Somogyi Szilárd tart előadást. A vasárnapi programban Hermann Zoltán, Szabó-Székely Ármin, Molnár Dániel és Jákfalvi Magdolna felszólalása szerepel. A konferencia utolsó, Újrafordítás, átírás, átalakulás című szekciójában Lőrinczy Attila, Mohácsi István, Bozó Péter, Anger Ferenc, Imre Zoltán és Kovács Dániel előadása hallható.
A nyitó előadást Batta András zenetörténész tartja. A felszólaló történészek kitérnek egyebek mellett az operett jelenségére, beszélnek fordításról, átírásról, játékhagyományról, vándormotívumokról, primadonnákról. Mivel a művészetek elemzése az alkotókkal együtt alkot teljes diskurzust, felkérték a szakma évtizedes tapasztalattal rendelkező nagyjait - rendezőket, dramaturgokat, színházigazgatókat -, fogalmazzák meg ők is, szerintük mi is az operett.
Jákfalvi Magdolna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a konferencia szervezője úgy fogalmazott: az évfordulók, a centenáriumok mindig eszünkbe juttatják, milyen hagyományok ritmizálják napjainkat, milyen események hatnak közérzetünkre. Kiemelte a Csárdáskirálynőt, amelyet száz éve mutatták be. "Száz éves ez a karakter, mely egyrészt világszerte ismertté tette az operettnek ezt a magyar-monarchiás változatát, másrészt emlékezetünkben Melinda, Éva, Tünde mellett foglal helyet" - jegyezte meg. A kétnapos konferencia a Csárdáskirálynőt és a többi operettkaraktert veszi sorra, így a műfaj egészéről kapunk képet - tette hozzá. A konferenciára meghívták Kevin Clarke történészt, az Operetta Research Center igazgatóját, az Emmerich Kálmán und die transatlantische Operette című monográfia szerzőjét. Olyan nemzetközi tudományos kutatás beindítását tervezik, amely a magyar operettet hungarikumként definiálva Offenbach, Donizetti, Strauss, Stoltz, Gilbert és Sullivan kisoperái mellett elemzi az egykori monarchia területén kialakult különleges műfaj sajátosságait és különös hatástörténetét. Az operett műfajáról tudományos konferencia Jákfalvi Magdolna szerint Magyarországon még nem volt.
hírlevél
