Az elkényeztetett amerikai milliomoslány megismerkedik Borisszal, egy képzeletbeli kelet-európai ország trónjának, Sylvária vonzó várományosával – ez A chicagói hercegnő alaphelyzete. A két kultúra nem csak a "csárdás vagy charleston" kérdésében ütközik, de ez is fontos kérdéssé válik Kálmán Imre operettjében, melynek alapkérdései nem csak a múlt század elején aktuálisak.
A chicagói hercegnő a Budapesti Operettszínházban
„A különböző kultúrák találkozása (...) napjainkban is igazán aktuális. De amikor később megkaptuk a szövegkönyvet, Kero és én is erősen problémásnak éreztük” – mesélte Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a tavalyi bemutató kapcsán. A szövegkönyv – és így a történet jelentős részének – átírását Lőrinczy Attila végezte. „Nem akarok Attilának kedveskedni, de ha ő nincs, történet sincs”– mondta Béres Attila rendező, akinek a nevéhez számos siker (Lili bárónő, Rebecca, Menyasszonytánc, Viktória) fűződik az Operettben.
Az előadás szereplői többek között Fischl Mónika / Bordás Barbara, Dolhai Attila / Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter.
Lőrinczy György: "Minden szerencsésen állt össze"
- Most először válogattak be a POSZT versenyprogramjába előadást a Budapesti Operettszínháztól. Hogyan fogadták a hírt?
- Egyrészt csodálkoztunk, másrészt örültünk, hogy végre, észrevettek minket. Őszintén szólva, mi
az elmúlt években „elengedtük” azt, hogy eljussunk a POSZT-ra.
A zenés színházi szakma már régen tervezi, hogy hasonló találkozót szervez, de technikailag nagyon nehéz megoldani az ilyesmit. Szerencsére A chicagói hercegnőt vállalható színpadtechnikai kompromisszumokkal el tudjuk játszani Pécsett.
Lőrinczy György A chicagói hercegnő sajtóeseményén (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett)
- Törekednek arra, hogy ne csak a zenés színházi mércének, de a szélesebb színházi szakmának is meg tudjanak felelni, így akár a POSZT válogatóinak?
- Számunkra alapvetően a nézőink véleménye, illetve a társulatunk belső fejlődése a mérvadó. Folyamatosan törekszünk arra, hogy izgalmas újításokat találjunk ki, és ha ezzel a szakma elismerését is elnyerjük, annak nagyon örülünk. De nincs arról szó, hogy elindulnánk egy kizárólag művészszínházi irányba.
- Kovács Dezső, a POSZT egyik válogatója az átiratot is méltatta. Ennek is része lehet az előadás sikerében?
- A szöveg hamarabb fárad, mint a zene, de a zenés színházban a zenei ötlet az elsődleges. A jazz és a népzene találkozása Kálmán Imre eredeti ötlete volt, és egyik levelében ír arról, hogy mennyire szeretné ezt három zenekarral megvalósítva hallani.
Ezt eddig senki nem játszotta el így, csak mi.
De nem akarom kisebbíteni a testvérem, Attila érdemeit, aki a szöveg átírását végezte. Csak akkor tudnak a színészek mai módon játszani, ha aktuális a szöveg. De nem csak ebben a két tényezőben kell keresni a siker okát. Az operett összművészeti alkotás, és megtörténik, hogy minden szerencsésen áll össze: a látvány, a rendezés, a sztori, a szereposztás. Most talán ez történt.
- Pécsett is a közönség tetszését keresi a színház?
- Erre egy rövid történettel felelnék. Az előadással kapcsolatban a legszebb élményem a POSZT-nevezésen kívül, hogy a főpróbán egy idős hölgy odajött hozzám, és elmondta, hogy azért örül A chicagói hercegnőnek, mert erre elhozhatja az unokáját, és ő is meg fogja látni, hogy az operett milyen élvezetes műfaj. Pécsett is fontos lesz a többgenerációs közönség reakciója, de persze semmilyen díjat nem fogunk visszautasítani.
hírlevél
