Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta, a Jókai200 Emlékév keretében bemutatták az író műve alapján készült, ifj. Johann Strauss-nagyoperettet, A cigánybárót, és telt házakat vonzott a bicentenáriumban útjára indult Jókai Szalon című programsorozatuk is, amelyet a Magyar Írószövetséggel közösen hoztak létre. A főigazgató bejelentette, hogy rátaláltak Jacobi Viktor Tüskerózsa című, elveszettnek hitt operettjére, amely Jókai Mór Az istenhegyi székely leány című elbeszélésére épül, szövegírója pedig Martos Ferenc volt.
Erős Kinga József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Írószövetség elnöke kifejtette, hogy Balázs Géza nyelvész egyik publikációjában felfigyelt a szerző utalására, miszerint Jacobi Victor Jókai műve alapján írhatott operettet. Kutatása alapján kiderült, hogy a Tüskerózsa című operett Jókai Mór Az istenhegyi székely leány című elbeszélése alapján íródott, és 1907. március 23-án nagy sikerrel bemutatták a Király Színházban. Húsz évvel később azonban a színház kottatára leégett, és úgy tartották, hogy a partitúra elveszett. Miután az operettet a bemutatása után több vidéki színházban is műsorra tűzték, Erős Kinga feltételezte, hogy mégis fennmaradt néhány példány a mű kottaanyagából. A Magyar Írószövetség elnöke az Országos Széchenyi Könyvtárban megtalálta a Tüskerózsa zenéjét és szövegét. Bori Tamás, az Operettszínház rendezője Szekeres László korrepetitor közreműködésével megállapította, hogy a kezükben tartják a teljes szöveget és a partitúrát, ami felülmúlta a várakozásukat. A Fidelio kérdésére Kiss-B. Atilla és Erős Kinga elmondta, a színháztörténeti jelentőségű felfedezés további szakmai értékelése folyamatban van,
a kéziratos dokumentumok értelmezése, előadható anyagok elkészítése várhatóan hosszabb időt vesz igénybe.
A főigazgató hozzátette: csak a munka lezárulta után lehet elkezdeni tervezgetni, milyen formában is kerülhetne a mű a nyilvánosság elé. A sajtótájékoztatón elhangzott egy duett a Tüskerózsa című operettből Kiss Diána és Balczó Péter operaénekesek előadásában, Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, a színház főzeneigazgatója kíséretével.
Kiss Diána (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
A Tüskerózsa komponistájának sikerét jelzi, hogy a bemutatót megtekintő Lehár Ferenc másnap méltató levelet és hatalmas babérkoszorút küldött Jacobinak, de a korabeli kritikák kiemelik Martos Ferenc szövegíró rendkívüli munkáját is: kettejük szerencsés alkotói találkozása a nagyközönség számára befogadhatóvá, szerethetővé és sikeressé tette a Tüskerózsa című operettet, amelynek főszereplője a korszak ünnepelt primadonnája, Fedák Sári volt.
Simon István megosztotta a sajtótájékoztató résztvevőivel, hogy Ujvári Hedvig egyetemi docens ajánlotta a figyelmébe Szabados Károly Vióra című balettjét, amelynek 1891. március 14-i bemutatója mérföldkőnek számított a magyar nemzeti balettművészet kialakulásában. Az Operettszínház balettigazgató-helyettese rávilágított arra, hogy a mű felidézése különösen fontos, mert felhívja a figyelmet a magyar alkotókra és alkotásokra. Az operett mellett a magyar táncművészet is gazdag kulturális hagyománnyal, különleges előadói attitűddel, sajátos tekintettel, testtartással és gesztusrendszerrel bír, ami megkülönbözteti a magyart a francia, az orosz, vagy a német balettművészettől.
Jókai Szalon (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
A Jókai200 emlékév keretében a Magyar Írószövetség és a Budapesti Operettszínház Jókai Szalon címmel közös programsorozatot indított a Kálmán Imre Teátrumban néhány hónappal ezelőtt.
Az alkotók szellemi kalandozásra hívták a közönséget, ahol az irodalom, a színház és a zene találkozott.
A sorozat estjein nemcsak izgalmas beszélgetések várták a közönséget, hanem az Operettszínház művészeinek és zenészeinek előadásában a kor népszerű dalait és operettslágereit is meghallgatták. Az estek szakértő vendégei a magyar irodalmi élet jeles képviselői, Hansági Ágnes és Margócsy István irodalomtörténészek voltak. A Jókai Szalon programsorozat célja volt, hogy közelebb hozza a nézőkhöz Jókai Mór életét, sokoldalú személyiségét, korának izgalmas világát, és nem utolsó sorban életművét, melyben hazáról, szerelemről, szabadságról és hitről mesélt. Az esteken közreműködött Lukács Anita, Rácz-Almási Vivien, Siménfalvy Ágota, Dénes Viktor, Dézsy Szabó Gábor, Papp Balázs, Frankó Tünde és Homonnay Zsolt. A programsorozat zenei munkatársai Bónai Ili és Túri-Nagy János, zenei vezetője Szekeres László, rendezője Bori Tamás voltak. Az utolsó előadás február 26-án csütörtökön, 19 órától látható a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában.
Fejléckép: Balczó Péter (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
