Zenés színház

Ember az embertelenségben

2016.05.26. 08:22
Ajánlom
A Bartók Plusz Operafesztivál idei zászlóshajója a Bartók-maraton. A szerző színpadi műveit egy estén, monumentális kiállításban láthatja a közönség június 11-én a Miskolci Jégcsarnokban. A Bartók triptichon kapcsán a rendezővel M. Tóth Gézával beszélgettünk.

- Első hallásra merész vállalkozásnak tűnhet egy estén eljátszani Bartók összes színpadi művét. Mit gondol erről?

- Nem érzem vakmerőségnek, hogy a Bartók-évben a fesztivál megpróbálkozik egy maratoni koncerttel. A fesztiválok alapvető jellemzője a kísérletezés, arra pedig már számtalan példa volt, hogy Bartók mindhárom színpadi műve egy estén került egymás mellé. Úgy gondolom, hogy azzal, hogy ugyanazon az estén tűzzük műsorra mindhárom színpadi alkotást és egy ráadást is, még mindig nem feszítjük túl a határokat. Egy a szokásosnál kicsit hosszabb estére kell készülni, de ez csak azt jelenti, hogy terjedelemben ott vagyunk, ahol a Wagner-operák, Bach Máté-passiója, vagy Tarr Béla filmjei. Közönsége, akár rajongótábora pedig ez utóbbiaknak is megvan.

- Nem először alkalmazza színpadra Bartók műveit. Mik a tapasztalatai?

- Valóban, A csodálatos mandarint a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusokkal dolgoztam fel először 2005-ben a Müpa nyitóelőadásainak egyikeként. A darabot később Miskolcon, Pécsen, Kolozsváron, Pozsonyban, Münchenben, Berlinben és Stuttgartban is előadtuk. A dolog lényege az volt, hogy vetítéseket, animációkat készítettem a zenei szövethez

M. Tóth Géza

M. Tóth Géza (Fotó/Forrás: Acsai Miklós)

és minden esetben élőben szinkronizáltam a vetített mozgóképet. A karmester éppúgy vezényelt engem is mint a zenekari muzsikusokat. Később ennek az előadásnak a hatására kaptam megkeresést a londoni Royal College of Art Média Tanszékétől, egy a Royal Music Academyvel közös program kidolgozására, és A kékszakállú herceg vára hasonló logikájú feldolgozására. Olyan műhelyt hoztunk létre, ahol nemcsak a megszülető alkotáson volt a hangsúly, hanem az alkotási folyamat alakulásán, annak dokumentálásán is. Ez a program és az úgynevezett „case study” nagyban hozzájárult, hogy új formákat, megoldásokat kísérletezzek ki. Az elkészült produkciót éppen a Miskolci Operafesztiválon az aggteleki Baradla-barlangban mutattuk be.

- Rendezőként mit tart a legfontosabbnak egy adott darab színpadra állításánál?

- Mindig a művet veszem alapul és igyekszem, hogy ne saját magammal terheljem meg az alkotást. Elég sokféle dolgot csinálok, de úgy tapasztalom, formailag nincs két egyforma rendezésem. A gondolkodásmód persze azonos, amennyiben szigorúan a mű felől, mindig az adott közönségnek, az adott helyszínre alkalmazva igyekszem adekvát formát létrehozni. Egy szárazabb designer szemléletet képviselek, és nem törekszem a kifejezésvágytól izzó, ihletett művész attitűd megtestesítésére. Ez utóbbi nem is lenne nekem való. Van tehát a három mű és a kérdés, hogy van-e valami közös ezekben az alkotásokba a felületes első pillantáson túl is?

Jelmezterv - Bartók-maraton - 2016

Jelmezterv - Bartók-maraton - 2016

- Az alkotási folyamat során több kapcsolódási pontra is fény derült.

- Tudomásom szerint Bartók sosem állította sehol, hogy ez a három darab egy közös szálra felfűzhető triptichon lenne. A népzenei ihletettség erősen jelen van a darabok zenei világában, de ennél is nyilvánvalóbb közös pontot találunk a darabok történetében. A korszellemből táplálkozó librettók magukon hordják a két világháború közötti európai, a nyugathoz kapcsolódó magyar szépirodalom stílusjegyeit. A korszakban népszerű téma az individualizmus kérdése, az ember az embertelenségben tematika és a férfi-nő viszonyrendszer mikéntjének alakulása. Ezek sajátosan vannak jelen mindhárom alkotásban.

A Fából faragottban a királyfinak a királylány iránti igényét , vágyát a teljesség jellemzi. Számára nem létezik semmi más a világon. A lány viszonyulása a fiúhoz, magához a viszonyhoz nem ilyen univerzális és csak a férfi külsődleges jegyei, a báb karaktere kelti fel az érdeklődését. A fiú motivációját csak később érti és éli meg.
Látványterv A fából faragott királyfi című előadáshoz

Látványterv A fából faragott királyfi című előadáshoz


A Mandarin esetében szinte szociológia pontossággal van jelen a test különválasztása a személyiség egészéből. A prostitúcióra kényszerített lány teste valójában nem az övé, használati tárggyá válik . Az öreg gavallér és a diák nem is kíváncsi egyébre. A konfliktus éppen abban rejlik, hogy a mandarin személyében a férfi itt sem elégszik meg kevesebbel mint a viszony teljességével, de a már részekre bontott lány számára ez mély, szinte egzisztenciális félelmet eredményez. A mandarin megváltó halála a teljességi viszony radikalizmusának példája.
Látványterv A csodálatos mandarin című előadáshoz

Látványterv A csodálatos mandarin című előadáshoz


A Kékszakállúban Judit az, aki a kapcsolat időtlenségének, teljességének megélése helyett azt kutatja, hogy vajon miből áll össze, milyen részletek határozzák meg a viszonyukat és magát a kékszakállút.
Látványterv A kékszakállú herceg vára című előadáshoz

Látványterv A kékszakállú herceg vára című előadáshoz

Én az emberi viszonyok teljességének és töredékességének kettősségében látom a három színpadi mű leglényegesebb közös motívumát. Mindez természetesen látens és nem elmélyült filozófiai megalapozottságú gondolat, sokkal inkább két érzékeny író reflexiói a körülöttük lévő világra.

- Az összefüggéseket szem előtt tartva, hogyan tárulnak majd a közönség elé a maraton egyes darabjai?

- A színpadra állításban az előbb említett, csak félig kimondott gondoltatok szolgáltatták az egyik fogódzót, a másik tényező pedig a helyszín, az 1300 fő befogadására képes Miskolci Jégcsarnok. Egy sportlétesítményről van szó, ahol minden héten „színházi” előadásokat tartanak, a főszereplő pedig nem más mint egy 7,6 cm átmérőjű fekete korong. Ha pálya két oldalán kiépített nézőtérről a közönség meccsről meccsre képes ennek a tenyérnyi szereplőnek minden rezdülését követni, akkor a helyszín remélhetőleg arra is alkalmassá tehető, hogy a táncosok, énekesek is érvényesüljenek.

M. Tóth Géza

M. Tóth Géza (Fotó/Forrás: Dobó László)

Persze, ha a nézőteret érintetlenül hagyjuk, akkor a közönség a Bartók-műveket éppúgy körülüli, mint egy jégkorongmérkőzést, ami máris egy sor kérdést felvet. Mégis úgy éreztem, hogy ez a pozíció inkább előny, mint hátrány, hiszen szépen harmonizál a három Bartók-mű fent említett közös, „Én és Te” tematikájával, amely a Kékszakállú prológjában is megjelenik:

Ti néztek, én nézlek. / Szemünk, pillás függönye fent: / Hol a színpad: / kint-e vagy bent, / Urak, asszonyságok.

- A végleges koncepciót a zenei vezetővel, Kesselyák Gergellyel együtt alakították ki. Milyen ötletek születtek?

- Kesselyák Gergely kérése volt, hogy próbáljunk meg kialakítani egy olyan ívet, amely valamiféle univerzális egységet jelenít meg. Azt hiszem, innen eredt a gondolat, hogy négy darabot mutassunk be, tehát valamelyik művet két értelmezésben vigyük színpadra. Talán logikus is, hogy a Fából faragott legyen az első, majd a Mandarin, a Kékszakállú és újra egy Fából faragott. Az összeállítás alkalmas a különböző élethelyzetek megjelenítésére is a gyermekkortól egészen az aggkorig. A közös gondolkodás során kiderült, hogy ebben a térben nagy látványgesztusokra van szükség. Arra gondoltam, hogy az egész teret telehordjuk homokkal, és ebből az anyagból próbálok meg különböző felületeket, jelentéseket, ellenpontokat létrehozni. Jelenleg azon kísérletezek, hogy megeleveníthető-e a homok, ha azt vetítő felületként is használjuk. Egy állandóan jelenlévő mozgó vizuális közeget szeretnék létrehozni, és arra törekszem, hogy a kortárs képzőművészeti irányok által inspirált látványok és a látványt fizikailag meghatározó, állandóan alakuló homokfelület egységet képezzenek.

- A kör A fából faragott királyfi újragondolásával zárul. Mennyiben kap más értelmet a zárlat mint az este nyitányaként elhangzó mű?

- A Fából faragott újragondolása során csak erősíti az ívet, ha a Tündért és a Fabábot ugyanaz a táncos alakítja. A Tündér az időszerű és szükségszerű történések képviselője, a Báb pedig a férfi külsőséget reprezentálja és a férfiasság metaforája. Ezek a karakterek időn kívüliek. Mindkét előadásra Felméry Lilit és Apáti Bencét sikerült megnyernünk. A nyitó produkcióban a Királylányt és a Királyfit két miskolci néptáncos gyerekszereplő formálja meg, az újragondolt Fából faragottban pedig Uhrik Teodóra és Lovas Pál alakítja majd az érett nőt és férfit, hiszen a vágyak, a közeledések sikere és kudarca kortalan.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.