Zenés színház

Émelyítő Sissy-bonbon

2009.08.20. 00:25
Ajánlom
Fura lány ez az Elisabeth, de szép a haja – a KFT klasszikus slágere jutott eszembe szombat éjjel, miközben hazafelé bandukoltam a Szegedi Szabadtériről. Többnek akar látszani, mint ami. Máskülönben meg egy elbűvölő és szép emlékű persona.

Az Elisabeth, Szilveszter Lévay és Michael Kunze darabja - ha hangszereléstől eltekintünk, bár nehéz tőle eltekinteni - méltó párja a Szabadtéri színpadán látott nagy musicaleknek. Kerényi Miklós Gábor - a címlapon csak Kero® - rendezése egy percre sem unalmas, nem ül le, felemeli a darabot (zavarba sem jön attól, hogy elhiteti, e darab jobb annál, mint amit Kunze és társa megírt), Makláry László jól fogja össze a Szegedi Szimfonikus Zenekart. Az énekesek sem vallottak kudarcot. Janza Kata remek: érzékeny kislányos, szende és kicsit akarnok. Hangja nem túl szép, nekem egy kissé éles, de áriáit kiválóan, nagy sikert aratva énekelte. Ferenc József szerepében emlékezetes volt Bereczki Zoltán. Molnár Piroska érezte igazán, hogyan kell játszani ekkora színpadon. De a legnagyobb és megérdemelt sikert, Halálként Szabó P. Szilveszter aratta. Akárcsak Janza Kata, ő is ebben a darabban tűnt fel 1996-ban, a mű emlékezetes szegedi bemutatóján. Mégis émelyegtem éjfél körül. Olyan érzés fogott el, mint egy cukrászdában, ahol oly sok a felkínált csemege, hogy már egyhez sincs kedvem, és bár nem ettem, teli gyomorral, süteményillattal orromban távozom. A Dóm téren nem kívántam volna sem a dallamokból, sem a jelenetekből újra fogyasztani.

Kunze és Lévay olyan művet írt, ami inkább hasonlít a filmekhez, az úgynevezett biopicekhez (életrajzi filmekhez), mint a színdarabokhoz. Az Elisabeth dramaturgiája alapvetően filmes: Sissy életének egyes jeleneteit fűzi össze. E jeleneteket a két erős hős - az első és második felvonás "névadója" - kapcsolja össze, hiszen ők azok, akik miatt Sissy szépnek tartja a Halál hízelkedését. A jelenetek struktúrája is filmes. Vagyis míg az operett általában egy vagy két pár egymásra találásáról szól, arról, hogy félreértések után, hogyan lesznek egymáséi szubrett táncos komikus, primadonna és bonviván, az Elisabeth nem egy nagy konfliktus vagy szerelmi dráma kibontása, hanem kvázi-életrajz; egyenesen nem is dráma, mert nem drámai szituációk sora, hanem forgatókönyv(szerűség). Azért sem operettes a mű, mert nincs benne primadonna: a Sissy szubrettszerep, Ferenc József pedig enyhén, bár jelleméből valójában nem következően bonvivános.

Nem az a baj, ezzel a művel, hogy mélységgel és komolysággal kacérkodik, és hogy annak a kornak a darabjai, melyet megidéz, ilyet sosem tettek volna. De persze ez is baj. Nem az a baj, hogy sokkal inkább épít a Sissy-filmre - hiszen ez egy Sissy-musical - mint Brigitte Hamann Erzsébet című vaskos könyvére, a Sissyről szóló munkák messze legalaposabbikára, amelyben a címszereplő Sissy messze nem egy költeménybe illő hősnő.

Az sem a legfőbb baj, hogy szenvelgésből, elandalodásból, elalélásból olyan sok jut, mint ahogy az sem, hogy a darab dramaturgiája roppant sablonos: intim jelentek, kettősök, váltakoznak sok táncost felvonultató, lobogó, duhaj nagyjelenetekkel. (A Szabadtéri tánckara most összhangban mozgott.) A Halál szolgájának tekinthető gyilkos, Lucheni szenvedélyes nagyjelenete (a kitűnő Földes Tamás alakításában), Ferenc József bemutatkozása, a besúgók, papok és egyéb álnok hősök előtt, a bordély jelenet, a biliárdasztal mellett szövetkező álnokok jelenete, csupa szín volt, csupa kavargás. Lendület. Ezeket a jeleneteket Kero jobban élvezhette megrendezni. Szegő György díszletei segítettek a színeket izgalmassá tenni: mind a biliárdasztal ferde síkja, mind a vörösben pompázó - franciás, offenbachos - bordély, a díszlettervező nagy attrakciója. A színek is élesen elkülönítették a jeleneteket: Sissy, bajor hercegné színe a sötétkék volt, ahogy kicsapongó apjáé, a vörös, Ferenc Józsefé a világos-kék, keverve enyhe feketével, Zsófiáé a méregzöld. A kosztümök - Velich Rita tervei - a darabhoz hasonlóan a Sissy-filmet idézték inkább, mint a kort - az operett hőskorát.

És persze az is baj, hogy musicalműfaj ide vagy oda, mégiscsak történelmi személyekről szól a darab - Ferenc József és Sissy szerelméről, arról, Sissyt hogyan hódítja el legkomolyabb kérője, a Halál - úgy, hogy történelmi tényeket nem vesz figyelembe: azokat vagy meghamisítja, vagy szinte kikacagja. Zsófia hercegnő, akiről el lehetne keresztelni az első felvonást, korábban halt meg, mint e műben, a kiegyezésből kimarad Deák - azt musicalünk szinte csak Sissynek tulajdonítja -, Rudolf végzetének nem részese Vetsera Mária, Mayerling csak egy komor hegy, a liaison Andrássy gróffal nem több két mondatnál, a magyarok meg folyton lázadó hőbörgők. A második felvonás Rudolfé: az ő és Sissy kapcsolta áll e felvonás középpontjában, és nem csupán azért, mert Rudolfot a joggal népszerű, kiválóan éneklő Dolhai Attila alakítja. Ez ugyanis az erősebb felvonás, kevesebb benne a nagyjelenet, igaz - cserébe - kijut nekünk itt is a már említett szenvelgésből.

Nem is az, hogy a darab felépítését elemezve akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy az operettek szövegkönyvei hordoznak értéket, és van dramaturgiai alapozottságuk. E darabnak ugyanis fájóan nem volt. Nem véletlen, hogy nagy dramaturgok hirdették fennen, ha narrátort kell alkalmaznod, akkor valami baj van a műveddel. (A narrátor: Luigi Lucheni, Sissy gyilkosa, aki a mű elején elmondja a tanulságot. Sissy a Halál jegyese volt. Lucheni kommentálja az eseményeket, elmondja, mikor mit látunk, éppen ki halt meg, ki, mit érez.)

Nem is az volt a legnagyobb bajom e darabbal, hogy operett akart lenni (bár az operettes hatásnak a gyakran használt szintetizátor és a dobgép ellene dolgozott). Nem is az a baj, az Elisabethtel, hogy fülbemászó dallami azért fülbemászóak, mert azok valójában motívumok, amelyek egy-egy szereplőhöz köthetőek, és éppen ezért számtalanszor hallhatjuk őket. Vagyis a szerzők ügyesen sulykolják léha kis dallamaikat. Nem az a baj, hogy némelyik dallam milyen pofonegyszerű - például Lucheni c-moll és f-moll akkordokra épülő motívuma - vagy milyen közhelyes (Lehár Ferenc egyet se vállat volna be jószívvel), de kétségtelen ez is volt émelyem oka.

De nem ez elsősorban.

Hanem az, hogy a darab történelemszemlélete, amely szerint egy ember megválthat egy országot (Sissy hazánkat); az egyeduralom lehet jó, ha az uralkodó természete az; világszemlélete, amelyben a jó emberek a halálszerelmesei, és sorsuk, akár a prófétáké, a bukás; és egész, romantikában gyökerező eszmerendszere; a Wagnert idéző díszletek; a kicsapongás elítélése; a hétköznapi ostobaság (melynek tünete a sissyzés) feldicsérése.

Ez az édeskésen romlott báj az igazán émelyítő. Ez a bécsi habcsókos nosztalgiázás. A Sissy-mítosz édesipari termékké alakítása. Ezt falva elfeledhető mind Arad, mind 1849, Haynau, mind az első világháború, de még a Trianon is.

Egy nagy hősnő látszata mögött bújnak meg a szerzők kis és kisszerű és nem veszélytelen eszméi. Émelyítő ezekből egy kevés is.

2009. augusztus 15. 21:00 - Dóm tér (Szeged) - Szegedi Szabadtéri Játékok

Lévay-Kunze: Elisabeth - a Budapesti Operettszínház előadása

Elisabeth, Ausztria császárnéja: Janza Kata
Luigi Lucheni, Elisabeth gyilkosa: Földes Tamás
A Halál, Elisabeth szerelmese: Szabó P. Szilveszter
Ferenc József, Ausztria császára, Elisabeth férje: Bereczki Zoltán
Zsófia főhercegnő, Elisabeth anyósa: Molnár Piroska
Rudolf főherceg, Elisabeth fia: Dolhai Attila
A tízéves Rudolf: Czető Ádám
Max, bajor herceg, Elisabeth apja; Károlyi István gróf: Marik Péter
Ludovika, bajor hercegné, Elisabeth anyja; Frau Wolf: Felföldi Anikó
Eszterházy grófnő: Sz. Nagy Ildikó
Helene, Elisabeth nővére: Ullmann Zsuzsa
Sztáray grófnő: Nagy Bea
Grünne gróf: Csuha Lajos
Rauscher bíboros: Jantyik Csaba
Hübner báró: Petridisz Hrisztosz
Kempen báró: Oláh Tibor
Schwarzenberg báró: Péter Richárd
Andrássy Gyula gróf: György- Rózsa Sándor
Batthyány Elemér gróf: Imre Sebastián
Windisch kisasszony: Tihanyi Lívia
Magyar anya: Mirtse Réka

Díszlettervező: Szegő György
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Gajdos József
Vezényel: Makláry László
A rendező munkatársa: Somogyi Szilárd

Rendező: KERO

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.
Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.