Zenés színház

"Én három évig írtam, Bulgakov egy évtizeden át"

2017.05.28. 10:34
Ajánlom
Gyöngyösi Levente élete fő művének tartja a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatásra kerülő A Mester és Margarita című operáját, amely könnyűzenei elemekkel dolgozza fel Bulgakov klasszikusát. Az adaptáció nehézségéről, a mágikus realizmusról beszélgettünk a zeneszerzővel, aki azt is elmondta, miért került szerinte válságba a műfaj az új évezred elejére.

Fidelio: Az operafesztiválon olyan művek kerülnek műsorra, amelyek a műfaj kereteit feszegetik. Válságban van az opera?

Gyöngyösi Levente: Úgy érzem, hanyatló kultúrában élünk, az európai kultúra az utolsókat rúgja. Hány magas színvonalú és közismert operát tudnál mondani az utóbbi évtizedekből? Azt tapasztaljuk, hogy leginkább a már megírt, régi műveket játsszák. A művészek számára ez egy disztópikus állapot. Miközben Mozart annak idején habozás nélkül áthangszerelte Händelt,

mi csak riadt tisztelettel merünk a klasszikusokhoz nyúlni.

Igen, válságban van az opera, olyan nagy válságban, mint megszületése óta eddig soha. Az operaházak időnként megtelnek, de leginkább a Traviatára vagy az Aidára, és ezt meg is tudom érteni. Verdi megteremtett egy olyan zenei viszonyrendszert, amelyben a népszerűség és a magas művészi színvonal együtt működött, és nem egymás ellenében.

F: Ezzel szemben azt látjuk, hogy a könnyűzene szervesen fejlődik önmagából. Ez áll a háttérben A Mester és Margarita komponálásánál?

GyL: A könnyűzene 60-as évekbeli irányzatai rendkívül életerős választ jelentettek a darmstadti iskola arroganciájára, amelynek képviselői gyakorlatilag kisöpörték a közönséget a koncertteremből. A mai könnyűzene azonban elsősorban nem a művészetről, hanem a pénzről és a tömegtermelésről szól – néhány kivétellel: említhetném Stinget, aki sok évtizede műveli saját zenéjét izgalmas zenei nyelven és igen magas színvonalon.

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

F: Milyen könnyűzene hatott rád az opera komponálásánál?

GyL: Leginkább talán az Aerosmith. Régóta szeretem őket, a zenei megoldásaikból tanulni lehet. Ott van a frontember, Steven Tyler, elképesztő vadság és szabadság árad belőle, ezenkívül még mindig csodálatosan szuggesztíven énekel. Van egy igen fontos pillanat A Mester és Margaritában, Woland krédója:

Vagyok, aki vagyok, / tudója jónak meg a rossznak, / az Isten mellett ott vagyok én, / bár mondanak a gonosznak.

Aki jól ismeri az Aerosmith zenéjét, észreveheti, hogy itt a Love In An Elevator című számukból merítek.

F: Bonyolult, polifonikus regényről van szó. Hogy találtál fogást rajta?

GyL: Nemcsak azért volt nehéz hozzányúlni, mert remekmű, hanem hatalmas terjedelme és komplexitása miatt is. Három fő szála: a szerelmi, a moszkvai és a bibliai külön-külön is működnek, mégis nagyon szorosan összefüggnek. Én három évig dolgoztam az operán, Bulgakov viszont tíz évnél is hosszabb ideig a könyvön. A regény legsikerültebb feldolgozása egy tízszer 50 perces orosz filmsorozat, Vlagyimir Bortko alkotása – valószínűleg ez az a terjedelem, amelyben ez a rendkívül összetett mű igazán ki tud bomlani.

F: Várady Szabolcs munkája a librettó. Milyen volt együtt dolgozni?

GyL: Bognár Róbert és Schlanger András írtak a regényből egy forgatókönyvet, amiből aztán Szabolcs verseket írt. Zseniálisan megtalálta a megfelelő sorokat, szavakat, bár nem lehetett számára egyszerű, amikor gyakran már meglévő zenére kellett szöveget írnia.

F: A könyv több rejtélyes vonatkozást tartalmaz, például a szereplők beszélő zenei nevei: Berlioz, Sztravinszkij, Rimszkij. Megjelennek majd zenei utalások ezekre a zeneszerzőkre a műben?

GyL: Nem, nem idézek, és előttem sem világos, hogy miért használta Bulgakov ezeket a neveket. Sztravinszkij az elmeklinika professzora, Berlioz pedig a Szovjet Írószövetség elnöke, egy hivatalnok – semmiben sem emlékeztetnek a zeneszerzőkre.

A Mester és Margarita plakátja

A Mester és Margarita plakátja

F: Berlioz szerepeltetését azzal szokták magyarázni, hogy ő írta a Faust elkárhozását, de ez nem túl meggyőző... Miskolcon még csak koncertszerű előadásban halljuk az operát. Vannak elképzeléseid a színpadi megvalósításhoz? A regény polifonikusságából következik, hogy nehezen alkalmazható színpadra.

GyL: Számomra nagy könnyebbség, hogy egyelőre koncertszerűen halljuk, mert a zene és a hangosítás nem kis feladat elé állítja az előadókat. Persze jelentősen egyszerűsítettünk a cselekményen: a három színből kevesebb hangsúlyt kap a moszkvai, a Mester és Margarita szerelmi szálának fontossága pedig erősödik.

Van egy nagyon jól körvonalazható vonulat az irodalomban – muszáj ezt a terminust használnom –, a mágikus realizmus. Két fő jellemzője tökéletesen ellentmond egymásnak: egyszerre jelenik meg benne a mágia, a mese, a természetfölötti, illetve a realista, pontos leírás. Gondoljunk a Száz év magányra, A funtineli boszorkányra, vagy akár a Trónok harcára. A Bulgakov-regény legérdekesebb jellemzője is ez.

Az opera II. felvonása szinte tündérmesévé alakul át, ezt a változást zenei szempontból pedig a hozzám amúgy is közel álló barokk stílus fogja kifejezni. A zárókórusban Pilátus, a Mester regényének főszereplője mondja ki a végszót, aki megmenthette volna Jézust a kereszthaláltól: a legnagyobb bűn a gyávaság. Igen fontos és aktuális tanulság ez egy olyan korban, amikor mindenki leginkább csak magával törődik, emiatt pedig

soha nem voltunk olyan magányosak, mint most.

Részletesebb információkat a Bartók Plusz Operafesztiválról a honlap jukon találhat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Könyv

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.
Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Rangos nemzetközi fesztiválon látható Székely Kriszta Nóra-rendezése

A Katona József Színház előadása a Lessingtage Digital online fesztiválon szerepel. A közvetítés – az eseményre meghívott többi produkcióhoz hasonlóan – bárki számára ingyenesen követhető lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Zenés színház ajánló

Kendőzetlenül őszinte és zavarba ejtően szókimondó – Boris Vian az Operett Online-on

Különleges produkciót tűz online műsorára január 15-én és 16-án a Budapesti Operettszínház. A Boris Vian életéről szóló, az ’50-es évek bohém Párizsát megidéző revü kiszakít a szürke hétköznapokból, és betekintést enged egy tragikus sorsú polihisztor életébe, aki amellett, hogy nagykanállal habzsolta az életet, korának meghatározó irodalmi alakjává vált.
Zenés színház ajánló

Online premierrel jön Vecsei H. Miklós operarendezése

A Szöktetés a szerájból az Opera Otthonra első online premierje lesz január 23-án 19:00 órától.
Zenés színház interjú

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.