Zenés színház

"Én három évig írtam, Bulgakov egy évtizeden át"

2017.05.28. 10:34
Ajánlom
Gyöngyösi Levente élete fő művének tartja a Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatásra kerülő A Mester és Margarita című operáját, amely könnyűzenei elemekkel dolgozza fel Bulgakov klasszikusát. Az adaptáció nehézségéről, a mágikus realizmusról beszélgettünk a zeneszerzővel, aki azt is elmondta, miért került szerinte válságba a műfaj az új évezred elejére.

Fidelio: Az operafesztiválon olyan művek kerülnek műsorra, amelyek a műfaj kereteit feszegetik. Válságban van az opera?

Gyöngyösi Levente: Úgy érzem, hanyatló kultúrában élünk, az európai kultúra az utolsókat rúgja. Hány magas színvonalú és közismert operát tudnál mondani az utóbbi évtizedekből? Azt tapasztaljuk, hogy leginkább a már megírt, régi műveket játsszák. A művészek számára ez egy disztópikus állapot. Miközben Mozart annak idején habozás nélkül áthangszerelte Händelt,

mi csak riadt tisztelettel merünk a klasszikusokhoz nyúlni.

Igen, válságban van az opera, olyan nagy válságban, mint megszületése óta eddig soha. Az operaházak időnként megtelnek, de leginkább a Traviatára vagy az Aidára, és ezt meg is tudom érteni. Verdi megteremtett egy olyan zenei viszonyrendszert, amelyben a népszerűség és a magas művészi színvonal együtt működött, és nem egymás ellenében.

F: Ezzel szemben azt látjuk, hogy a könnyűzene szervesen fejlődik önmagából. Ez áll a háttérben A Mester és Margarita komponálásánál?

GyL: A könnyűzene 60-as évekbeli irányzatai rendkívül életerős választ jelentettek a darmstadti iskola arroganciájára, amelynek képviselői gyakorlatilag kisöpörték a közönséget a koncertteremből. A mai könnyűzene azonban elsősorban nem a művészetről, hanem a pénzről és a tömegtermelésről szól – néhány kivétellel: említhetném Stinget, aki sok évtizede műveli saját zenéjét izgalmas zenei nyelven és igen magas színvonalon.

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

F: Milyen könnyűzene hatott rád az opera komponálásánál?

GyL: Leginkább talán az Aerosmith. Régóta szeretem őket, a zenei megoldásaikból tanulni lehet. Ott van a frontember, Steven Tyler, elképesztő vadság és szabadság árad belőle, ezenkívül még mindig csodálatosan szuggesztíven énekel. Van egy igen fontos pillanat A Mester és Margaritában, Woland krédója:

Vagyok, aki vagyok, / tudója jónak meg a rossznak, / az Isten mellett ott vagyok én, / bár mondanak a gonosznak.

Aki jól ismeri az Aerosmith zenéjét, észreveheti, hogy itt a Love In An Elevator című számukból merítek.

F: Bonyolult, polifonikus regényről van szó. Hogy találtál fogást rajta?

GyL: Nemcsak azért volt nehéz hozzányúlni, mert remekmű, hanem hatalmas terjedelme és komplexitása miatt is. Három fő szála: a szerelmi, a moszkvai és a bibliai külön-külön is működnek, mégis nagyon szorosan összefüggnek. Én három évig dolgoztam az operán, Bulgakov viszont tíz évnél is hosszabb ideig a könyvön. A regény legsikerültebb feldolgozása egy tízszer 50 perces orosz filmsorozat, Vlagyimir Bortko alkotása – valószínűleg ez az a terjedelem, amelyben ez a rendkívül összetett mű igazán ki tud bomlani.

F: Várady Szabolcs munkája a librettó. Milyen volt együtt dolgozni?

GyL: Bognár Róbert és Schlanger András írtak a regényből egy forgatókönyvet, amiből aztán Szabolcs verseket írt. Zseniálisan megtalálta a megfelelő sorokat, szavakat, bár nem lehetett számára egyszerű, amikor gyakran már meglévő zenére kellett szöveget írnia.

F: A könyv több rejtélyes vonatkozást tartalmaz, például a szereplők beszélő zenei nevei: Berlioz, Sztravinszkij, Rimszkij. Megjelennek majd zenei utalások ezekre a zeneszerzőkre a műben?

GyL: Nem, nem idézek, és előttem sem világos, hogy miért használta Bulgakov ezeket a neveket. Sztravinszkij az elmeklinika professzora, Berlioz pedig a Szovjet Írószövetség elnöke, egy hivatalnok – semmiben sem emlékeztetnek a zeneszerzőkre.

A Mester és Margarita plakátja

A Mester és Margarita plakátja

F: Berlioz szerepeltetését azzal szokták magyarázni, hogy ő írta a Faust elkárhozását, de ez nem túl meggyőző... Miskolcon még csak koncertszerű előadásban halljuk az operát. Vannak elképzeléseid a színpadi megvalósításhoz? A regény polifonikusságából következik, hogy nehezen alkalmazható színpadra.

GyL: Számomra nagy könnyebbség, hogy egyelőre koncertszerűen halljuk, mert a zene és a hangosítás nem kis feladat elé állítja az előadókat. Persze jelentősen egyszerűsítettünk a cselekményen: a három színből kevesebb hangsúlyt kap a moszkvai, a Mester és Margarita szerelmi szálának fontossága pedig erősödik.

Van egy nagyon jól körvonalazható vonulat az irodalomban – muszáj ezt a terminust használnom –, a mágikus realizmus. Két fő jellemzője tökéletesen ellentmond egymásnak: egyszerre jelenik meg benne a mágia, a mese, a természetfölötti, illetve a realista, pontos leírás. Gondoljunk a Száz év magányra, A funtineli boszorkányra, vagy akár a Trónok harcára. A Bulgakov-regény legérdekesebb jellemzője is ez.

Az opera II. felvonása szinte tündérmesévé alakul át, ezt a változást zenei szempontból pedig a hozzám amúgy is közel álló barokk stílus fogja kifejezni. A zárókórusban Pilátus, a Mester regényének főszereplője mondja ki a végszót, aki megmenthette volna Jézust a kereszthaláltól: a legnagyobb bűn a gyávaság. Igen fontos és aktuális tanulság ez egy olyan korban, amikor mindenki leginkább csak magával törődik, emiatt pedig

soha nem voltunk olyan magányosak, mint most.

Részletesebb információkat a Bartók Plusz Operafesztiválról a honlap jukon találhat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Zenés színház magazin

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház videó

Íme a Pavarotti-dokumentumfilm első rövid előzetese!

A Grammy-gála közben játszották le először Ron Howard új dokumentumfilmjének teaserét.
Zenés színház galéria

Így halad az Operaház felújítása - FOTÓK!

Habár már tudni lehet, hogy nem lesz kész idén, a „kiszivárgó” fotók alapján nagyon várjuk az Ybl-palota elkészültét.