Jó, természetesen az Operaház és a Fidelio.hu kritikapályázata nemcsak a nyeremények miatt fontos, de amikor meghallottuk, hogy a díj egy út Japánba az Operaház műsorának kísérőjeként, akkor magam is, és több kollégám kijelentette, hogy szeretne pályázni, még akkor is, ha ezt a versenykiírás lehetetlenné teszi. Utazás egy igazán egzotikus országba, ráadásul különleges kulturális nézőpontból, az Operaházat kísérve - ez biztosan olyan élmény, amit az unokáinak is mesél majd a pályázat győztese.  

Másrészről a Fidelio.hu kritikusa lehet, aki a zsűri véleménye szerint tehetségesnek bizonyul, és ez - bár nem annyira egzotikus, mint az utazás - számunka legalább annyira fontos. A franciák szerint Párizsban mindenki olyan könyvekről beszél, amit nem olvasott el.  Tegyük félre egy pillanatra a szentenciában megbúvó iróniát, és nézzünk a kérdés mélyére: miért ne beszélgetnénk olyan könyvekről, előadásokról, kiállításokról, amiket nem láttunk-olvastunk? Minden előadás, megírt könyv, művészeti produktum összeköt minket, és túlmutat a térben és időben egyszerre jelen lévő befogadók számán. Társadalmi eseménnyé válik, arról pedig beszélni kell. Az erről szóló közbeszéd elsőkapus közvetítője a kritikus, legyen szó hatvanfős pinceszínházban történt előadásról vagy nagy költségvetésű operagáláról: mindez egyformán lehet ezrek vagy akár százezrek beszédtémája.

Ugyanakkor kritikusnak lenni felelősséggel is jár, pláne, ha mellétesszük: a Fidelio.hu oldalán évi legalább 300 kritika jelenik meg, nem mindig pozitív értékítélettel.  Éppen ezért vállalja a szerkesztőség a kritikára időnként érzékenyen reagáló művészek telefonjait, békíti a kritikust és színházat, mert az alkotók számára a kritika mindig húsba vág. Ráadásul mi magyarok általában is eléggé nehezen viseljük, ha egy külső nézőpontból kell magunkra tekintenünk. Többek között ezért mondtunk rögtön igent, amikor előadói oldalról, a Magyar Állami Operaházból érkezett a kritikapályázat ötlete.

A feladat fontos, a nyeremény vonzó, de - a közhelyeket két lábbal taposva - ezúttal nem csak a zsűri helyzete lesz nehéz. A győztes kritikusnak "csak" jól és érdekesen kell írnia, önálló véleménnyel és megközelítéssel kell rendelkeznie, színház szakmai kérdésekben is jártasnak kell lennie és a zenéhez értenie kell. Aki utazna Japánba, alakítaná a közízlést, ingyenjegyet akar a legjobb előadásokra, és - ahogy az álláshirdetésekben állni szokott - tényleg egy fiatalos és dinamikusan fejlődő csapathoz szeretne tartozni, még jelentkezhet. Mi már olvassuk az eddigi jelentkezők befutott írásait és van még pár óránk az új jelentkezőkre is.