Zenés színház

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

2022.09.29. 16:00
Ajánlom
A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.

Schekenbach Rozáliaként született 1793. december 23-án Jászberényben, és már fiatalon elvarázsolta őt a színpad. Tizenhat éves korában édesanyja Pestre küldte az egyik kántor rokonukhoz, Rothkrepfhez, hogy németül tanuljon.

A fiatal lány azonban, bár szorgalmasan tanult, nem érdeklődött a nyelvek iránt, később naplójában arról írt, hogy a korban divatos franciát is csak annyira beszélte, amennyire egy-egy szerep megkövetelte. Egyedül az olasz érdekelte, azonban amikor tanára már nem szívességből, hanem pénzért tanította volna, nem vett több órát.

Gyerekkorára ő maga így emlékezett vissza:

„Én magas műveltségben nem részesültem kis koromban. Jó anyám a legnagyobb alázatosságban nevelt, míg otthon voltam. Mindig azt iktatta belém, hogy alázatos legyek mindenki eránt, úgy mindenki fog szeretni.”

Róza első találkozása a színházzal a pesti Hacker-házban volt, ahol egy kezdetleges színpadon a kolozsvári magyar társulat tartott előadásokat. Őket látva döntötte el, hogy színésznő lesz, és jelentkezett Láng Ádám direktornál. Láng visszautasította a lányt, azonban Róza nem adta fel, házigazdája fiával, Mátray Gáborral színielőadásokat rendeztek az iskolában.

fortepan_105843-155720.jpg

Déryné 1935-ben felavatott szobra a Horváth-kertben, 1943-ban (Fotó/Forrás: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Fortepan)

Családja azonban nem nézte jó szemmel a színészi ambícióit, édesanyja a hír hallatán Pestre utazott és hazavitte. Azonban miután másfél év elteltével sem sikerült lebeszélni Rózát a tervéről, alkut kötöttek. A lány így került a Murányi házaspárhoz, és 1810-ben leszerződött a második magyar színtársulathoz, a Hacker-házba.

Éneket és színjátszást kezdett tanulni, nevét pedig Benke József színiigazgató javaslatára Széppatakira magyarosította.

Első fellépésére 1810. március 29-én került sor, a Hamletben egy udvari dámát alakított.

Később legnagyobb sikereit szubrettként aratta.

Eleinte kissé selypített, és a színészi játékával sem voltak megelégedve. „Hát itt miféle tücsök úszik ebbe a schleppbe, tán csak nem akar dámának kijönni velem?” – idézi Róza a naplójában Sáskáné Koronka Borbála színésznőt.

Mások is hasonlóképp vélekedtek róla, az egyik kassai színész, „Kemény úr” sem jósolt neki nagy jövőt: „Jó, jó, hiszen mind jó volna, de nagy szinésznő nem lesz belőle soha.”

A lány azonban nem adta fel, folyamatosan képezte magát, egyik szerepéhez például Erkel Ferenctől vett énekórákat.

Róza ebben az időben ismerkedett meg Déry Istvánnal, aki a társulathoz érkezése idején már a színházban játszott. Az esküvőre 1813. február 1-jén került sor Pesten, azonban házasságuk nem volt boldog, a férfi erőszakos természete miatt külön is éltek. Déry 1817-ben vonult vissza a színpadtól és kincstári uradalmi tisztviselőként dolgozott haláláig.

Közben a társulat is költözött, de 1815-ben lebontották a Rondellát, ahol játszottak, a színészek pedig szétszéledtek. Déryné, aki addigra már közkedvelt színésznő volt, először Egerbe, majd Miskolcra szerződött, de játszott Kilényi Dávid vándortársulatában is, amellyel többször fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen és Komáromban is.

1823 decemberében Kolozsvárra hívták, hogy az újonnan épült – első – magyar kőszínházban játsszon, és már a megérkezése utáni napon színpadra lépett, a Magyarhűségből énekelt egy áriát.

Korabeli beszámolók szerint, amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt, mivel azt csak a gubernátorné kezdhette el.

A színésznő visszaemlékezésében azt írja, hogy „A gubernátorné (…) kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé, s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria … szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. (…) a zene újra kezdődött, és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerént érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség, mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”

deryneszeppataki-154626.jpg

Déryné Széppataki Róza (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Innentől kezdve sorra kapta a felkéréseket, először a Svájci család című énekes játékban, majd Grillparzer Sapphó című darabjában láthatta a közönség. 1825-re számos erdélyi várost bejárt a társulat: többek között Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Zalatnán és Abrudbányán vendégszerepeltek.

Kolozsváron megszervezte az operatársulatot és sikerre vitte a magyar nyelvű operaéneklést.

Dérynének számos rajongója akadt, többek között P. Horváth Dániel, a kolozsvári színház háromtagú intézőbizottságának tagja, aki udvarolni kezdett a színésznőnek, azonban az érdeklődés nem talált viszonzásra.

1837-ben Déryné visszatért Pestre, hogy a Pesti Magyar Színházhoz (későbbi Nemzeti Színház) szerződjön. Fizetése ekkor magasabb volt, mint bármelyik kollégájáé. Az 1838-as árvíz idején azonban megfázott és énekhangja megfakult. A kritikák modorosnak titulálták, az 1843-ban műsorra tűzött debreceni Normán pedig kifütyülte a közönség.

Bár egyre népszerűtlenebbé vált, a színpadtól csak ötvennégy évesen, 1847-ben vonult vissza. 1852-ben rendezte viszonyát férjével, akivel a férfi haláláig Diósgyőrben éltek. Ezután a színésznő nővéréhez költözött Miskolcra, és utoljára 1869-ben lépett színpadra. Ekkor keresztfia, Egressy Ákos jutalomjátékán láthatta a közönség, ölben vitték fel a színpadra.

Élete végén még megírta a memoárját, 1872. szeptember 29-én pedig végleg lehunyta a szemét. Miskolcon, a szegények temetőjében temették el.

Fejléckép: Déryné Széppataki Róza (forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Zenés színház hír

Elindult a Magyar Állami Operaház adventi kalendáriuma

December 24-ig minden nap egy meglepetéssel várja a közönséget a Magyar Állami Operaház, az intézmény honlapján található naptár ablakai mögött zenei csemegék és más ajándékok várják a közönséget.