Zenés színház

„Én tehát színésznő lettem!”

2022.09.29. 16:00
Ajánlom
A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.

Schekenbach Rozáliaként született 1793. december 23-án Jászberényben, és már fiatalon elvarázsolta őt a színpad. Tizenhat éves korában édesanyja Pestre küldte az egyik kántor rokonukhoz, Rothkrepfhez, hogy németül tanuljon.

A fiatal lány azonban, bár szorgalmasan tanult, nem érdeklődött a nyelvek iránt, később naplójában arról írt, hogy a korban divatos franciát is csak annyira beszélte, amennyire egy-egy szerep megkövetelte. Egyedül az olasz érdekelte, azonban amikor tanára már nem szívességből, hanem pénzért tanította volna, nem vett több órát.

Gyerekkorára ő maga így emlékezett vissza:

„Én magas műveltségben nem részesültem kis koromban. Jó anyám a legnagyobb alázatosságban nevelt, míg otthon voltam. Mindig azt iktatta belém, hogy alázatos legyek mindenki eránt, úgy mindenki fog szeretni.”

Róza első találkozása a színházzal a pesti Hacker-házban volt, ahol egy kezdetleges színpadon a kolozsvári magyar társulat tartott előadásokat. Őket látva döntötte el, hogy színésznő lesz, és jelentkezett Láng Ádám direktornál. Láng visszautasította a lányt, azonban Róza nem adta fel, házigazdája fiával, Mátray Gáborral színielőadásokat rendeztek az iskolában.

fortepan_105843-155720.jpg

Déryné 1935-ben felavatott szobra a Horváth-kertben, 1943-ban (Fotó/Forrás: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Fortepan)

Családja azonban nem nézte jó szemmel a színészi ambícióit, édesanyja a hír hallatán Pestre utazott és hazavitte. Azonban miután másfél év elteltével sem sikerült lebeszélni Rózát a tervéről, alkut kötöttek. A lány így került a Murányi házaspárhoz, és 1810-ben leszerződött a második magyar színtársulathoz, a Hacker-házba.

Éneket és színjátszást kezdett tanulni, nevét pedig Benke József színiigazgató javaslatára Széppatakira magyarosította.

Első fellépésére 1810. március 29-én került sor, a Hamletben egy udvari dámát alakított.

Később legnagyobb sikereit szubrettként aratta.

Eleinte kissé selypített, és a színészi játékával sem voltak megelégedve. „Hát itt miféle tücsök úszik ebbe a schleppbe, tán csak nem akar dámának kijönni velem?” – idézi Róza a naplójában Sáskáné Koronka Borbála színésznőt.

Mások is hasonlóképp vélekedtek róla, az egyik kassai színész, „Kemény úr” sem jósolt neki nagy jövőt: „Jó, jó, hiszen mind jó volna, de nagy szinésznő nem lesz belőle soha.”

A lány azonban nem adta fel, folyamatosan képezte magát, egyik szerepéhez például Erkel Ferenctől vett énekórákat.

Róza ebben az időben ismerkedett meg Déry Istvánnal, aki a társulathoz érkezése idején már a színházban játszott. Az esküvőre 1813. február 1-jén került sor Pesten, azonban házasságuk nem volt boldog, a férfi erőszakos természete miatt külön is éltek. Déry 1817-ben vonult vissza a színpadtól és kincstári uradalmi tisztviselőként dolgozott haláláig.

Közben a társulat is költözött, de 1815-ben lebontották a Rondellát, ahol játszottak, a színészek pedig szétszéledtek. Déryné, aki addigra már közkedvelt színésznő volt, először Egerbe, majd Miskolcra szerződött, de játszott Kilényi Dávid vándortársulatában is, amellyel többször fellépett Székesfehérváron, Szombathelyen és Komáromban is.

1823 decemberében Kolozsvárra hívták, hogy az újonnan épült – első – magyar kőszínházban játsszon, és már a megérkezése utáni napon színpadra lépett, a Magyarhűségből énekelt egy áriát.

Korabeli beszámolók szerint, amikor megjelent a színpadon, senki nem tapsolt, mivel azt csak a gubernátorné kezdhette el.

A színésznő visszaemlékezésében azt írja, hogy „A gubernátorné (…) kihajolt a páholyából, leeresztette két kezét a publikum fölé, s úgy kezdett erősen tapsolni! Ekkor mintegy jelszóra valamennyi páholy, zártszék, galéria … szóval borzasztó tapsvihar következett. A muzsika természetesen megszűnt, mert a háromszoros taps sokáig tartott. (…) a zene újra kezdődött, és én elkezdettem, énekeltem. Azt kellett volna aztán hallani, midőn felszabadult mindenkinek tetszése szerént érzését vagy helyeslését nyilváníthatni! Minden szóra, mely által érdekelve volt a haza, hősiesség, hűség, mind megannyi gátat tört vihar hangzott a taps mindenfelől. Ének után többször kihívtak. Ez itt ritkaság volt.”

deryneszeppataki-154626.jpg

Déryné Széppataki Róza (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Innentől kezdve sorra kapta a felkéréseket, először a Svájci család című énekes játékban, majd Grillparzer Sapphó című darabjában láthatta a közönség. 1825-re számos erdélyi várost bejárt a társulat: többek között Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Zalatnán és Abrudbányán vendégszerepeltek.

Kolozsváron megszervezte az operatársulatot és sikerre vitte a magyar nyelvű operaéneklést.

Dérynének számos rajongója akadt, többek között P. Horváth Dániel, a kolozsvári színház háromtagú intézőbizottságának tagja, aki udvarolni kezdett a színésznőnek, azonban az érdeklődés nem talált viszonzásra.

1837-ben Déryné visszatért Pestre, hogy a Pesti Magyar Színházhoz (későbbi Nemzeti Színház) szerződjön. Fizetése ekkor magasabb volt, mint bármelyik kollégájáé. Az 1838-as árvíz idején azonban megfázott és énekhangja megfakult. A kritikák modorosnak titulálták, az 1843-ban műsorra tűzött debreceni Normán pedig kifütyülte a közönség.

Bár egyre népszerűtlenebbé vált, a színpadtól csak ötvennégy évesen, 1847-ben vonult vissza. 1852-ben rendezte viszonyát férjével, akivel a férfi haláláig Diósgyőrben éltek. Ezután a színésznő nővéréhez költözött Miskolcra, és utoljára 1869-ben lépett színpadra. Ekkor keresztfia, Egressy Ákos jutalomjátékán láthatta a közönség, ölben vitték fel a színpadra.

Élete végén még megírta a memoárját, 1872. szeptember 29-én pedig végleg lehunyta a szemét. Miskolcon, a szegények temetőjében temették el.

Fejléckép: Déryné Széppataki Róza (forrás: Wikipédia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Kálid Artúr: „Az én apám nem volt az életem része”

A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Zalán János cáfolja, hogy felnőttszínházzá alakítaná a Kolibrit

„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.