Zenés színház

Eötvös Péter: "Lilith még mindig tabu”

2014.01.17. 13:23
Ajánlom
A héber apokrif irodalomból ismert Lilith démonikus alakja áll Eötvös Péter Paradise reloaded (Lilith) című legújabb operájának középpontjában, melynek magyarországi premierje január 23-án este lesz a Művészetek Palotájában.

A bécsi Neue Oper félig szcenírozott előadása a 26. Mini-Fesztivál nyitóelőadásaként, egyetlen alkalommal lesz látható a Müpában.  A művet 2013 októberében mutatták be először a bécsi Wien Modern fesztiválon.

A január 23-i magyarországi bemutatón szinte változatlan összeállításban lép fel a bécsi premier Eötvös Péter által kiválasztott szereplőgárdája, köztük olyan kiváló énekesekkel, mint a női főszerepeket alakító Annette Schönmüller (Lilith) és Rebecca Nelsen (Éva). Az operát a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadtechnikai lehetőségeinek köszönhetően a Művészetek Palotája félig szcenírozott formában, az októberi bécsi ősbemutatót idéző módon, a Götz Friedrich-díjas Johannes Erath rendezésében állítja színpadra. A művet az MR Szimfonikusok élén az együttes vezető karmestere, Vajda Gergely fogja dirigálni - derül ki a Müpa közleményéből.

Eötvös Péter legújabb operája a fiatal német író, Albert Ostermaier drámájának átdolgozásán alapul. Az eredeti Ostermaier-történetnek, amelyből a komponista Az ördög tragédiája című, 2010-ben Kovalik Balázs rendezésében Münchenben bemutatott operáját írta, Lucifer a főszereplője. A zeneszerző a darabbal azonban nem volt teljes mértékben elégedett, és a számára legérdekesebb személyt, Lilithet szemelte ki új operája központi alakjának.

Mint azt a zeneszerző elmondta, a Paradise reloaded története két alapkonfliktus köré fonódik: az egyik Ádám első és második felesége, Lilith és Éva között, a másik Isten és Lucifer között feszül.

"A történet bibliai vonalát tudatosan kihagytam, mert az csak Ádámra és Évára koncentrál, Lilithet kihagyja. Az én érdeklődésem a Bibliában meg nem nevezett első feleség, az apokrif irodalomból ismert Lilith felé irányul. Ádám után ő a következő teremtett ember. Az opera alapkérdése, hogy mi történik, ha az Ádámmal egyenrangúan teremtett első asszonyt elűzik, de később visszatér, és egy új asszonyt talál maga helyett" - magyarázta a szerző.

Mint mondta, Lilith az önálló, démoni erővel is bíró nőt jelképezi, miközben Éva nem önálló, Ádám része. Lilith a héber mondavilág ismert alakja, és a későbbi nyugati kultúrtörténetben is fel-felbukkan. "A férfiak hajnali erekciójára például azt mondják, Lilith látogatása okozza, de ebből a névből jön a lullaby (altatódal) szó is, hiszen az altató arra szolgált, hogy a gyerekeket megóvja Lilith-től elalváskor" - fejtegette Eötvös Péter. Megjegyezte: Lilith alakját, aki bár sok szálon tovább él tudatunkban, a társadalmi gondolkodás rendszerint szeretné kikapcsolni, hogy a nőt a férfi részeként kezelhesse, ennek minden járulékával - kevesebb fizetés, kisebb politikai szerepvállalás - együtt.

"A történet végkifejlete szerint Éva meglepi Ádámot azzal, hogy gyereket vár tőle. Ugyanakkor Lilith is közli, hogy gyereket vár Ádámtól. De ha mindkét asszony terhes, akkor ki a mi ősanyánk? A démoni Lilith leszármazottai vagyunk, vagy az önállótlan, állandó társkereső Éváéi?" - fogalmazta meg a mű alapkérdését a zeneszerző.

A történet másik fő szála Lucifer és Isten konfliktusa köré szerveződik. "Az apokrifek alapján az operában Lucifer nem az alvilág királyaként, nem Belzebúbként, Sátánként, Mefisztóként jelenik meg, hanem a teremtésben Istennel egyenrangúan résztvevő erőként, amely alapvetően a világ forgását biztosítja azáltal, hogy egyfajta jin-jang rendszerű vitában áll Istennel; ennek a konfliktusnak az energiája tartja mozgásban a világot" - magyarázta Eötvös Péter, aki szerint ez az ősi apokrif felfogás a modern fizikával is meglepő hasonlóságokat mutat.

A mű zenei világáról a zeneszerző elmondta: az operairodalmon belül populárisabb hangot akart megütni, hogy a szélesebb közönség is rögtön kapcsolódni tudjon hozzá. "Nagyon képszerű a zene: halljuk, és azonnal egy képet is magunk elé tudunk vetíteni. Az egész operának továbbá csak tíz szereplője van. A négy fő alak - Ádám, Éva, Lucifer és Lilith - kvartettet alkot, ezt egészíti ki egy női és egy férfi trió. Ez az egyszerű alapállás, valamint a zene szélesebb közönség számára hozzáférhető stílusa reményeim szerint alkalmassá teszi a művet arra, hogy ne csak egy operaként tekintsenek rá, hanem témája, alapkérdése is elkezdje foglalkoztatni a nézőket. Mert Lilith még mindig tabu" - fogalmazott a komponista.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.