Eötvös Pétert 2018-ban kérte fel a Magyar Állami Operaház, hogy 13. operáját magyar nyelven komponálja meg. A világszerte foglalkoztatott kortárs zeneszerző és karmester műve a Nemzetközi Man Booker-díjjal kitüntetett magyar író, Krasznahorkai László 1989-ben megjelent, Az ellenállás melankóliája című regényén alapul, amelyből Tarr Béla filmet is forgatott Werckmeister harmóniák (2000) címmel.
Az opera cselekménye szerint egy zűrzavaros kisvárosba az éjszaka vándorcirkusz érkezik, ami a világ legnagyobb kitömött óriásbálnáját kínálja látványosságként. A kéttagú társulat, a magát direktornak nevező tulajdonos és mindenese egy Herceg nevű titokzatos torzszülöttet rejteget. A cirkuszt a polgármester, Tünde asszony hívta a városba befolyása növelése érdekében, a Herceg azonban rombolásra buzdítja az odasereglő, eleinte hallgatag csőcseléket, aminek hatására fosztogatás, gyújtogatás és gyilkolás veszi kezdetét.
Az események középpontjába a félnótás, romlatlan és jóindulatú Valuska János keveredik, aki újságkihordó a postahivatalnál. A világegyetem működésének rendjét kocsmatöltelékeknek mesélő, ábrándozó fiút még édesanyja, Pflaumné sem tűri meg maga körül. Egyetlen barátja a visszavonultan élő nyugdíjas iskolaigazgató, a Tanár úr, Tünde asszony külön élő férje, aki bizalmába fogadja az ételkihordóként és mindenesként őt naponta felkereső fiút. Végül azonban Valuskát is magával sodorja az értelmetlenül pusztító tömeg, aminek önkéntelenül tagjává válik.
A zeneszerzőt, aki a mintegy másfél órás, egyfelvonásos operáját tragikomédiaként jellemzi, elsősorban a Herceg és Valuska figurája inspirálta, így
a manipulatív, pusztító hatalomvágy és a „nem-e-világra-való” tisztaság, szeretet, segítőkészség ellenpontozza egymást a darabban.
Nagy hangsúlyt kapott emellett Valuska édesanyja, Pflaumné, valamint a Narrátor, akinek szövege Krasznahorkai regényéből vett idézeteket is tartalmaz.
Próbafotó a Valuskából (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
A komor, szürreális regényből az alkotók az opera és a színház műfaját a groteszkkel ötvöző előadást kívántak létrehozni, aminek librettóját Eötvös Péter feleségével és állandó alkotótársával, Mezei Marival, valamint Keszthelyi Kinga dramaturggal közösen készítette el. Az ősbemutatót Varga Bence viszi színre, a fiatal rendező korábban olyan egyfelvonásosokat állított színpadra az OPERA számára, mint Dohnányi Simona néni és Hubay A cremonai hegedűs című művei, vagy két, a GermanLateNight keretében bemutatott Hindemith-opera (Sancta Susanna, Oda-vissza). A darab 20. század második felét idéző látványvilágát Devich Botond díszlettervező, Huszár Kató jelmeztervező és Baumgartner Sándor világítástervező alkották meg.
A Valuska címszerepét Haja Zsolt alakítja, aki ősszel egy másik világhírű kortárs magyar szerző, Kurtág György Fin de partie (A játszma vége) című operájának magyarországi bemutatójában egyedüli magyar énekesként is nagy sikert aratott, de többször dolgozott már Eötvös Péterrel is, így karakterét a szerző rá formálta. A további főbb szerepeket Miksch Adrienn (Pflaumné), Szabóki Tünde (Tünde) és Hábetler András (Tanár úr) alakítják, mellettük Farkasréti Mária, Cser Krisztián, Horváth István, Papp Balázs e.h., Kósa Lőrinc, Kiss András, Szerekován János, Bátki Fazekas Zoltán, Erdős Attila, Beeri Benjámin, Nin Duc Hoang Long, Halász Gergely e.h., Pataki Bence, Ujvári Gergely, Pál Botond, Varga Donát, és prózai szerepben Szalontay Tünde vesz részt az előadásban. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Szennai Kálmán vezényli.
Eötvös Péter Valuska című operáját a 2023. december 2-i ősbemutatót követően az évadban további négy alkalommal, december 8-án, 10-én, 15-én és 17-én tűzi műsorára az Eiffel Műhelyház. Ezt követően a darabot német nyelven a Regensburgi Színház is bemutatja saját produkciójában, 2024 januárjában.
A Valuska az első ősbemutató és a negyedik opera, amit a Magyar Állami Operaház Eötvös Pétertől bemutat.
Korábban a Három nővér (2000, r. Szabó István, Operaház), A szerelemről és más démonokról (2017, r. Silviu Purcărete, Operaház) és a Vértelenül – Senza sangue (2018, koncertszerű előadás, Erkel Színház) szerepelt a dalszínház repertoárján.
A bemutatóról további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Eötvös Péter (fotó/forrás: Marco Borggreve / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
