Zenés színház

Eötvös Pétert méltatja a Le Monde

2010.09.29. 12:00
Ajánlom
2008-ban Glyndebourne-ban mutatták be A szerelemről és más démonokról című operát. A darabot a strasbourgi Festival Musica keretében szeptember 25- én játszották.

Két évvel ezelőtt az egyik brit kritikust a zene emlékeztette Eötvös korai színházi zenéire, amelyekben inkább megemelt, ritualizált beszédről van szó, ám A szerelemről és más démonokról zenéje ennél jóval több is: organikus, remekül hangszerelt, az egyszerűsített zenei nyelv sohasem túl egyszerű, tele van mágikus dolgokkal. A kevésbé lelkes recenzensek azonban hiányolták az egységet, "a szárnyaló jeleneteket sivárság követi, a hangszerelésben felcsillan a finomság, majd unalomba fullad", "a nyolcvanas évek avantgard zenei nyelve ez, és nem a 21. századi operáé". Igaz, az unalom hiányát még az is elismeri, aki azt írja: "kétségen kívüli a változatosság, csak épp nem lehet érezni".

Az előadás rendezőjét, Silviu Purcăretét (akinek craiovai Szeget szeggel produkcióját láthatta a gyulai Shakespeare Fesztivál közönsége, és akire a budapesti publikum pedig a kolozsvári vendégjáték, a Gianni Schicchi, valamint a Katona József Színházban színpadra állított Troilus és Cressida kapcsán emlékezhet) túl sok jó szó nem érte. Hibáztatták a színpadképet, a videohasználatot - a filmeken többnyire vonagló testeket, rovarokat, hüllőket látni -, mintha nem is Dél-Amerikában, hanem egy afrikai rabszolgaközösségben játszódna a történet. Helmut Stürmer világítását azonban egyöntetűen dicsérték, csakúgy, mint Vladimir Jurowski karmestert és a Londoni Filharmonikusokat, valamint a főszerepet játszó Allison Bellt.

A The Independent, a The Times, a The Guardian, a The Financial Times és a thisislondon.co.uk oldal kritikusainak és olvasóinak ötpontos értékelőskáláján a produkció átlagban 3,5 pontot kapott.

A Le Monde kritikusa szerint A szerelemről és más démonokról a világszínvonalú kézművességhez hasonlítható: "szakít a vokális zeneszerzés minden eddig ismert formájával, a nagyon gondosan kidolgozott hangszerelés tudományosságával és különösen a hatalmas érzékiséget sugárzó lassú részeknél a hallgatónak az az érzése, hogy Eötvös - aki a Strasbourgi Filharmonikusok élén maga dirigálta a bemutatót - a helyszínen, szobrászként formálja a partitúrát, teljesen érthetővé varázsolva azt". 

Az angol lapok 2008-ban nem voltak elragadtatva Hamvai Kornél librettójától: abból kritikusok szerint épp a márquezi mágikus realizmus és a tűz hiányzott. Mivel a történetet Hamvai kiemeli a 18. századi dél-amerikai környezetből, s ezzel semlegesíti a hangulatot, a karaktereket leegyszerűsíti, kevés lehetőséget hagy a modern operai értelemben vett áriákra, így - írták az angolok - végeredményképp egy lehetséges drámának csak a kerete készült el, amit a zene tölt meg.

Az angol, spanyol és latin mellett joruba nyelvű szöveg szerzője a Le Monde szerint nagyon megédesítette Márquez "mágikus realizmusának" ízeit, miközben Eötvös a zenében visszatért a hagyományos opera alapjaihoz. "Az avantgard írásmód technikájával fűszerezett operaszerű piknik tökéletes kosarának minden összetevője adott ebben a műben" - fogalmazott a kritikus, aki dicsérte a francia nyelvterületen ismert Silviu Purcărete rendezését is: egy egyszerre zárdát és sírt szimbolizáló 18. századi hatalmas palota lepusztult díszletében konvencionális dél-amerikai barokk fantomszerű világ jelenik meg afrikai rabszolgák táncaival, hatalmas vörös hajú meztelen szűzzel, bölcselkedő férfiakkal és boszorkányos apácákkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bordás Barbara: A nők ma bármire képesek!

Mozart-operával folytatódik a Figaro-történet Szentendrén. Susanne szerepében Bordás Barbara lép színpadra, aki beszélgetésünk során elmondta, hogy sosem gondolta volna, hogy ilyen fontos és hosszú szerepben debütálhat operaszínpadon.
Zenés színház interjú

Rab Gyula: „Felüdülést jelent számomra ez a könnyedebb műfaj”

A Junior-díjas Rab Gyula magyarországi karrierjén kívül nemzetközi szinten is sikeres tenorista. Elsősorban operát énekel, de most, a Palotakoncertek vendégfellépőjeként az operett műfajában is belekóstol.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.