Zenés színház

Eötvös Pétert méltatja a Le Monde

2010.09.29. 12:00
Ajánlom
2008-ban Glyndebourne-ban mutatták be A szerelemről és más démonokról című operát. A darabot a strasbourgi Festival Musica keretében szeptember 25- én játszották.

Két évvel ezelőtt az egyik brit kritikust a zene emlékeztette Eötvös korai színházi zenéire, amelyekben inkább megemelt, ritualizált beszédről van szó, ám A szerelemről és más démonokról zenéje ennél jóval több is: organikus, remekül hangszerelt, az egyszerűsített zenei nyelv sohasem túl egyszerű, tele van mágikus dolgokkal. A kevésbé lelkes recenzensek azonban hiányolták az egységet, "a szárnyaló jeleneteket sivárság követi, a hangszerelésben felcsillan a finomság, majd unalomba fullad", "a nyolcvanas évek avantgard zenei nyelve ez, és nem a 21. századi operáé". Igaz, az unalom hiányát még az is elismeri, aki azt írja: "kétségen kívüli a változatosság, csak épp nem lehet érezni".

Az előadás rendezőjét, Silviu Purcăretét (akinek craiovai Szeget szeggel produkcióját láthatta a gyulai Shakespeare Fesztivál közönsége, és akire a budapesti publikum pedig a kolozsvári vendégjáték, a Gianni Schicchi, valamint a Katona József Színházban színpadra állított Troilus és Cressida kapcsán emlékezhet) túl sok jó szó nem érte. Hibáztatták a színpadképet, a videohasználatot - a filmeken többnyire vonagló testeket, rovarokat, hüllőket látni -, mintha nem is Dél-Amerikában, hanem egy afrikai rabszolgaközösségben játszódna a történet. Helmut Stürmer világítását azonban egyöntetűen dicsérték, csakúgy, mint Vladimir Jurowski karmestert és a Londoni Filharmonikusokat, valamint a főszerepet játszó Allison Bellt.

A The Independent, a The Times, a The Guardian, a The Financial Times és a thisislondon.co.uk oldal kritikusainak és olvasóinak ötpontos értékelőskáláján a produkció átlagban 3,5 pontot kapott.

A Le Monde kritikusa szerint A szerelemről és más démonokról a világszínvonalú kézművességhez hasonlítható: "szakít a vokális zeneszerzés minden eddig ismert formájával, a nagyon gondosan kidolgozott hangszerelés tudományosságával és különösen a hatalmas érzékiséget sugárzó lassú részeknél a hallgatónak az az érzése, hogy Eötvös - aki a Strasbourgi Filharmonikusok élén maga dirigálta a bemutatót - a helyszínen, szobrászként formálja a partitúrát, teljesen érthetővé varázsolva azt". 

Az angol lapok 2008-ban nem voltak elragadtatva Hamvai Kornél librettójától: abból kritikusok szerint épp a márquezi mágikus realizmus és a tűz hiányzott. Mivel a történetet Hamvai kiemeli a 18. századi dél-amerikai környezetből, s ezzel semlegesíti a hangulatot, a karaktereket leegyszerűsíti, kevés lehetőséget hagy a modern operai értelemben vett áriákra, így - írták az angolok - végeredményképp egy lehetséges drámának csak a kerete készült el, amit a zene tölt meg.

Az angol, spanyol és latin mellett joruba nyelvű szöveg szerzője a Le Monde szerint nagyon megédesítette Márquez "mágikus realizmusának" ízeit, miközben Eötvös a zenében visszatért a hagyományos opera alapjaihoz. "Az avantgard írásmód technikájával fűszerezett operaszerű piknik tökéletes kosarának minden összetevője adott ebben a műben" - fogalmazott a kritikus, aki dicsérte a francia nyelvterületen ismert Silviu Purcărete rendezését is: egy egyszerre zárdát és sírt szimbolizáló 18. századi hatalmas palota lepusztult díszletében konvencionális dél-amerikai barokk fantomszerű világ jelenik meg afrikai rabszolgák táncaival, hatalmas vörös hajú meztelen szűzzel, bölcselkedő férfiakkal és boszorkányos apácákkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Vizuál

A világ legszebb mozijai között a Puskin

A Los Angeles-i Cinemarama és a római Dei Piccoli mellett a budapesti Puskin mozi is szerepel Timeout ötvenes listáján - írja a Telex.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Palcsó Sándor operaénekes

A kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekest, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját 91 éves korában érte a halál.
Zenés színház hír

Az autósmozik mintájára autósszínházat terveznek Manchesterben

Musical koncertekkel indulna a nyári színházi szezon Manchesterben, ahol mindenki élőben, de biztonságban, a saját autójában ülve élvezhetné az előadásokat.
Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.